Az Ujság, 1904. augusztus/1 (2. évfolyam, 212-225. szám)

1904-08-01 / 212. szám

Hétfő, augusztus 1. AZ U­JSAG B. ur: Sütik ? Miért sütik ? A. ur (az asztalra üt): Ne hallja! Hát hogy lehet ilyeneket kérdezni ? Maga egy intelligens ember s először nem tudja, hogy mi az egy pajzsmirigy. Aztán megmagyarázom, hogy mi az, akkor nem tudja, hogy az egy állat, a­melyet csak sütve lehet megenni. Most meg azt kérdezi, hogy miért sütve ? Még csak az van hátra, hogy azt kérdezze meg, hogy a pajzsot is megsütik-e? B. ur (sértődötten­): Kérdezem is, tudja? A. ur: Hát kérdezze! Én miattam kérdez­heti addig, a­míg meghülyül. B. ur (pikánsan): Tévedés. Maga már el­végezte helyettem. A. ur: Nagyon szellemes! Csak azt csodálom, hogy egy ilyen emberben van bátorság így be­szélni? Egy ilyen emberben, a­ki még azt sem tudja, hogy mi az egy pajzsmirigy. B. ur (ravasban): Maga talán azt hiszi, hogy maga tudja? A. ur (ijedten): Talán maga tudja? B. ur: Nem. Maga tudja. (Szünet.) A. ur: Érdekes, hogy a párisi kiállításon láttam egy pajzsmirigyet. B. ur: Tigy? A. ur: No, nem volt nagyon nagy Mint a tenyerem. B. ur: Csak ? A. ur: De annak nem volt pajzsa. Nagyon békés pajzsmirigy volt . . . Minek egy békés mi­rigynek pajzs? No nem igaz? B. ur: Persze. (A helyzet magaslatán.) Tudja. Vannak pajzsmirigyek, a­melyek egy bikát fel tudnak falni. Azoknak aztán kell a pajzs. De még milyen pajzs. A. ur (szájtátva): No és . .. B. ur: Barc­elonában láttam egyet, annak akkora pajzsa volt, hogy a bikaviadalra . .. Nem hiszi ? A. ur (kidülledt szemmel): Hallja . . . Azt hiszi, hogy én is hülye vagyok? B. ur: Persze! A. ur (ordítva): Hülye! B. ur (tombolva): Hülye! Hülye!.. . Tudja. Tudja mi maga? A. ur: Mi? B. ur: Mi? Egy ... egy . . .pajzsmirigy! —.. — Időjárás. Európa felett a levegőnyomás eloszlása lényegében vál­tozatlan maradt. Európa időjárása me­leg, többnyire derült és száraz jellegű. Hazánkban az idő szárazabbra fordult, számottevő esőt csupán Verseczről jelentettek. A hőmérséklet nyugat felől tovább emelkedett. Jóslás: Igen meleg, többnyire derült és túlnyomóan száraz idő várható. — Személyi hírek. Lobkowitz Rudolf her­­czeg táborszernagy hadtestparancsnok néhány napi tartózkodásra a fővárosból Kaltenleutgebenbe uta­zott. — Rudnay Béla főkapitány ma kezdte meg hat hétre terjedő szabadságát. A főkapitány nyári üdülésre alsózsemberi birtokára utazott. A főkapi­tányt távollétében Farkas Lajos dr. osztálytaná­csos helyettesíti, mivel a főkapitányi helyettes, Fekáry József kir. tanácsos, is szabadságon van. —­ A kereskedelmi miniszter Bécsben. Hieronymi kereskedelemügyi miniszter tegnap reg­gel Bécsbe érkezett. — Egy királyi herczeg uszó-bravurja. Lipót Szalvátor kir. herczeg Kremsben tartózkodtakor báró Kuhn Ferencz ezredessel és több más tiszt társaságában kétszer átúszta a Dunát. A derekas uszóbravur egyáltalán nem viselte meg a hercze-_l1' ' get. A legcsekélyebb fáradtság sem látszott rajta, a­mikor partot ért. — Eitel Frigyes herczeg és a bonni egye­tem. Eitel Frigyes herczeg, Vilmos császár második fia szombaton búcsúzott el ünnepiesen a bonni egyetemtől, miután az abszolutóriumot megkapta. A prorektor üdvözlő beszédét a fiatal herczeg néhány meleg búcsúszóval köszönte meg. Kijelen­tette, hogy soha el nem fogja feledni azt a négy félévet, a­­mit a bonni egyetemen töltött. — Ibsen megszólal. Londonból jelentik, hogy az ottani irodalmi körök értesülése szerint Ibsen, a­ki több ízben kijelentette, hogy irodalmi működését befejezte, nemrégiben új drámával ké­szült el. Az új dráma a háború eszméjével fog­lalkozik. Tolsztojjal ellentétben, arra az állás­pontra helyezkedik benne Ibsen, hogy a háború szükséges valamije az emberiségnek, mivel fegye­lemre szoktat s kifejleszti az akarat erőt, a ha­talom akaratát. — Az Adria eltűntjei. Megírtuk, hogy a múlt héten két német turista Buccariban csó­nakra ült, az Adriára kievezett s azóta nyomuk veszett. A két turista, két másik idegen kíséreté­ben, a­kik Porto-Ré-ben szállottak a csónakba, végképp kimerült állapotban kikötött most Veglia szigetén. A hatóság mind a négyüket letartóz­tatta, a­míg azonosságukat megállapíthatja. A négy turista a következő neveket vallotta be: Wolf Edmund, Bengenk Norbert, Bolzer Stephan és Karles Wilhelm. •— Házasság. Ferner Hugó tb. szolgabiró el­jegyezte Szaidh Melaniet Kátyon. — Búcsú a Vízivárosban. A Vízivárosban tegnap tartották meg nagy ünnepséggel a búcsút. A Bomba-téren tömérdek sátor, árubódé, körhinta volt felállítva, s melyek között már kora reggel óta hömpölygött a nép. A búcsú egyházi része a plé­bániatemplomban folyt le. Reggel csendes mi­séket tartottak, a szentbeszédet Laczó dr. várbeli káplán mondta. Tíz órakor volt a zenés nagymise, a­melyen a szertartást König Gusztáv pápai kama­rás plébános végezte, fényes papi segédlettel. A mise közben a templomi énekkar Heinrich Rezső karnagy Vezényletével Nagiller D-dúr miséjét adta­ elő. A magánszólamokat és betéteket Reiter Gi­zella, Érti Anna, Pálmay Anna, továbbá Heinrich Konstancz, Bronton és Jaszinger, az Operaház tagjai énekelték. Az orgonán Wagner Alfréd játszott. Mise közben körmenet volt, a­melyet König Gusztáv plébános vezetett. A körmenetben részt vettek a Jézus szive társulat tagjai, fehér ruhás leányok s nagy közönség. A körmenet a plébánia-iskola Batthyány- és Fő­ utczán tért vissza a templomba. Délután 4 órakor litániával zárták be az ünne­pet, a­melyen Heinrich Rezső karnagy »Tantum ergo«-ját Reiter Gizella, Schubert »Salve Reginá«­­ját Pálmay Anna énekelte. Délután megkezdődött a mulatság, a­mely csak a késő éjjeli órákban ért véget. — Szabad a szamárhús-mérés. A kereske­delemügyi miniszter megengedte egy pestmegyei mészárosnak a szamárhus kimérését. Feltétlenül kikötötte azonban, hogy a közfogyasztásra szánt szamarak csak e czélra emelt külön vágóhídon és csak okleveles állatorvos vizsgálata mellett vá­gassanak le s hogy a szamárhus csak külön e czélra szolgáló és »Szamárhus-árulás« olvasható : felírással ellátott mészárszékben méressék ki, úgy­szintén, hogy a szamárzsír, esetleg a szamárhúsból készült kolbászok is csak az említett felírással ellátott helyiségben árusittassanak. — Esők. Kassáról jelenti tudósítónk: A hó­napok óta tartó szárazságot tegnap végre felvál­totta az eső. Tegnap reggel óta csendes eső esik, mely a kiszáradt takarmányokra jótékony hatás­sal van. A takarmány ára tegnapról mára 2 ko­ronával csökkent. Kóbor községben (Nagy-Küküllő megye) és határában múlt hó 28-án délután óriási zivatar dühöngött. Egy Szabó Anna nevű asszony az erdő szélén egy tölgyfa alá menekült, azonban a villám beleütött a fába és agyonsujtotta a mun­kásnőt. Az óriási villám a fát majdnem teljesen szétroncsolta. ..............................................­............... ur­a— A tilos szerencsejátékok. A Budapesti Kávésipartársulat azt a kérelmet intézte a főka­pitányhoz, hogy sorolná fel, melyek tulajdonkép­pen a hazárdjátékok, mert ezzel sok kellemetlen zaklatástól kímélné meg a kávésokat. A főkapi­tány most válaszolt erre a beadványra. Kijelenti, hogy a kérelmet nem teljesítheti, mert a tiltott kártyajátékok kimerítő, taxatív felsorolása el sem képzelhető. Hiszen mindig keletkezhetnek újabb szerencsejátékok, vagy a régi társasjáté­kok alakulhatnak át szerencsejátékokká, úgy hogy mindig volnának játékok, a­melyek a felsorolásból hiányoznak, a­melyek azonban mégis üldözni valók volnának. Czéltalan volna a felsoro­lás azért is, mert a kir. bíróságok, melyeknek ha­táskörébe tartozik a tiltott kártyajátékok elbírá­lása, ily felsorolás daczára is a dolgot mindig a vonatkozó törvényszakasz szerint bírálnák el, a­mely azt mondja, hogy: »szerencsejátéknak tekin­tetik az, melyben a nyereség vagy veszteség ki­zárólag a véletlentől függ.« — Ladyk dacz­ szövetsége a férfiak ellen. Az Egyesült­ Áll­amok Wisconsin államának Salem nevű városában különös kongresszusra gyűltek össze nemrég a férj nélkül maradt, korban is elő­haladt ladyk. Keserű panaszok hangzottak el a­miatt, hogy a férfiak nem akarnak nősülni , el­határozták, hogy az állam közbelépését kérik ez ellen a járvány ellen. Emlékiratot intéztek a kormány­hoz, melyben többek között a következő törvényhozási intézkedéseket kérték: Vessen ki Wisconsin állam az összes 25 éven felül levő nőtlen férfiakra évi 1000 korona adót; függesztessék fel minden 25 éven túl való férfi házassága napjáig összes polgári jogainak gyakorlásától; ne legyen tehát se vá­lasztó, se választható. Minthogy előre látható, hogy ilyen szigorú rendszabályok következtében, a férfiak zöme más államba költözik át, indíttas­sák mozgalom az Unió mind a 45 államában hasonló kormányintézkedések kierőszakolása végett. Alakít­tassák meg ebből a czélből egy »Nemzeti Szövetség.« Nagy a férjkereső ladyk reménysége Roosevelt elnök­ben, a kiről ismeretes, hogy igen fiatal legény korában nősült. A harczias amazonok ezért Roosevelt meg­választása érdekében fognak dolgozni s ha ismét ő lesz az elnök, a szövetségi tanácsot fogják, pe­­ticziókkal arra kényszeríteni, hogy Wisconsin állam törvénykezési intézkedéseit terjeszsze ki az Unió összes államaira. Ezeket határozták igen komolyan és teljesen megbízható értesülésünk sze­rint a Salemben összegyűlt elégületlen ladyk. — A halott becsülete. Több reggeli lap azt írta, hogy az erzsébetvárosi plébánián nagy sik­kasztást fedeztek fel. Erre vonatkozólag illetékes helyről most arról értesítenek bennünket, hogy a hír ilyen formában nem felel meg a valóság­nak. Tóthfalussy plébános halála óta a fő­város kiküldött tisztviselője konstatálta, hogy a plébános rendetlenül kezelte az egyházi pénzeket, de esetleges hiányokra még ha­lála előtt úgy rendelkezett, hogy azok fedezé­sére életbiztosítási kötvénye után járó összeg fordíttassék. Ennek következtében 975 korona maradt fedezetlenül egyelőre, de erre is lesz fede­zet a plébános hátramaradt bútoraiból és ékszer­­neműiből. — Itt meg kell említenünk, hogy a fővárosban még az a hir is elterjedt, hogy Tóth­falussy nem természetes halállal halt meg, hanem öngyilkossá lett. Ez a hir sem felel meg a való­ságnak. —­ Tolsztoj Csehovról. Csehov halála alkal­mából a nagy író barátai felszólították Tolsztojt, hogy mondjon a halott koporsója fölött búcsúz­tatót. Tolsztoj erre nem volt hajlandó s vonako­dásának okát igy magyarázta meg a minap egy újságírónak: — Nem akartam beszédet mondani Csehov koporsója fölött, mert nézetem szerint minden tüntetés fölösleges. Turgenyev annak idején szin­tén meghívott, hogy vegyek részt a moszkvai Puskin-ünnepségen. Meghívását akkor is ugyanazon oknál fogva tagadtam meg, mint ma. De ha érdekli, mi a nézetem Csehovról, azt elmondhatom: Csehov páratlan művész volt, a­ki nemcsak minden orosznak, de minden embernek értelméhez hozzá tudott férni. Azoknak a ritka íróknak egyike ő, a­kik- 3

Next