Az Ujság, 1916. április (14. évfolyam, 92-120. szám)

1916-04-01 / 92. szám

2 fizérl© eszmék. Nincs a szivárványnak annyi színe, a­mennyit az entente végig ne játszott volna a háború kezdete óta, hogy elkápráztassa a vi­lágot küzdelmének eszményi czéljaival. Min­den alkalomhoz tudott találni egy vezérlő esz­mét, mely ürügyül szolgált az éppen akkor tervezett, vagy megkezdett akczióhoz , s vala­hányszor a terv vagy akczió meghiúsult, új ürügyökön új vezéreszmék teremtek az en­­tente-politikusok agyában. őszintén meg kell vallanunk, hogy e téren nem bírtuk velük a versenyt. Igaz hogy nem is aspiráltunk rá. Ha ránk hagyják azt a sze­rény kívánságunkat, hogy a szerajevói gyil­kosság igazi bűnszerzőit kikutassuk, s a gálád merénylet főfészkébe megtorló kézzel bele­nyúlhassunk, a durván megsértett igazságnak elégtételt szereztünk volna, s Európa meg­menekül a rászakadt borzalmaktól. A­mikor Oroszország az orgyilkosok, Anglia pedig az orosz bűntárs mellé állott, nekünk csak egyet­len vezérlő eszmény volt : az életre-halálra el­szánt önvédelem. Mi nem akartunk senkitől semmit. Határaink biztonságát, állami létünk csorbítatlanságát, fejlődési lehetőségeink zavar­talanságát kívántuk csupán megvédeni, irigy, , gonosz és ármányos szomszédok és pat­rónusaik ellen. Németország, mint ha szövetséges, mel­lénk állott, s a VII. Edvárd bekerítési poli­tikájának éppen ez a szövetségi hűség volt a főkombinácziója. Tudták, hogy Németország velünk jön, s ez is volt a fő czéljuk : alkalmat és ürügyet találni a háborúba való beugratásra, mely az ő papirosszámításaik szerint meghozza a VII. Edvárd politikájának teljes diadalát. Belekényszerítettek tehát bennünket és szövetségesünket az önvédelmi harczba. Az első vezérlő eszméjük ekkor született meg, a szerb uszítás ürügyén : megvédeni a kis álla­mok függetlenségét. Ezt a jelszót az orosz politika szuggerálta , de mihamar új vezérlő eszméje támadt Angliának, a­mikor Belgium kétszínű politikája a német invázióra vezetett : a semleges államok biztonsága és szabadsága. Láttuk a háború folyamán, miként respektálta az entente ezeket a maga proklamálta vezér­eszméket, a­midőn Törökország függetlensége ellen a Dardanella-kalandot kezdeményezte, Görögország semlegességén pedig a szalonikii betöréssel végiggázolt. Jött a­rcán a német búvárhajók csodálatos harcza, mely a hatalmas angol flottát tétlen­ségre kárhoztatta, s Anglia kereskedelmi ten­gerészetét s tengeri kereskedelmét megtize­delte. A tengerek szabadsága lett akkor a vezérlő eszme. Tapasztalták s tapasztalták különösen a semleges tengeri álamok, miké­nt értelmezi az irigy és baszó aleső angel a tengeri szabadságot. Az angol kalózpolitika ez alatt a jelszó alatt űzte legvadabb orgiáit. Mikor ez a jelszó elkopott s a Darchmena­­kalandhoz a balkán semlegesek segítségéért versenyzett az entente, megszületett a balkán államok szabadságának és függetlenségének vezérlő eszméje. Hogy mit szenvedtek a balkán semlegesek e jelszó ürügyén az entence-dipl­­­matáktól és ügynököktől, arról a bolgár, görög és román állami archívumok egykor bőséges­­ adalékokat fognak szolgáltatni. Olaszország hitszegése új vezérlő eszmét adott az ententenak : a latin kultúra védelme a német barbárság ellen. A latin kultúráról, a­hogy az a háború folyamán megnyilatkozott,­­ szintén köteteket fognak irni a­ jövendő hiszto­­rikusok. Az internálások, a fogolytáborok, a Baralong-eset, a King Stephen kapitányának alá valósága, a meggyalázott, leköpdösött és megkövezett német fogoly sebesültek Franczia­országban, Görz elpusztítása gyönyörű ada­tokat szolgáltatnak az entente-küzdelem esz­ményi czéljainak illusztrálására. S hogy tökéletes legyen az entente eszme­­gyűjteménye, megszületett az egyén szabad­ságának és az individualizmus függetlenségé­nek magasztos vezérlő eszméje, kapcsolatban az orosz pogrom­sorozattal, zsidómészárlással, munkásvérengzéssel és Chvosztov agent pro­­vocat­eurjeivel. Ennyi eszmefogyasztás mellett nem csoda, hogy a párisi konferenczia már nem tudott újat produkálni. Már nincs se jelszó, se vezérlő eszme, csak makacs önáltatás a biztos győze­lemmel. Az egyetlen, az igazi vezérlő eszme az egész háború folyamán rejtve maradt, daczára annak, hogy ott ordított az entente­­fővárosok utczáin, s ott dörgött agylakból a A huszonkilenczediki franczia hivatalos jelentés a németeknek Malancourt elleni tá­madásáról úgy emlékezett meg, hogy a német tömegeknek sikerült Malancourttól északra egy erődműben megvetni a lábukat és közben Malincourt község két házát is elfoglalták. Ugyanekkor azonban az avocourti erdő dél­keleti csücskénél a németek állásait a francziák mintegy 800 méter kiterjedésben elfoglalták. A német hivatalos jelentésekből tudjuk azon­ban, hogy Malancourtnál a német csapatok 2000 méter szélességben foglalták el 28-án a francziák állásait és az avocourti erdőből is kiverték a francziákat, kik az éjszaka is tar­tott közelharczok után kénytelenek voltak meghátrálnni. Joffre az avocourti vereséget nem ismeri be és a 30-iki jelentésében azt mondja, hogy a németek a 30-ára virradó éj folyamán több ellentámadást éöthettek az avocourti erdő­ben lévő franczia állások ellen. Az összes ro­hamokat visszaverték és a németek az avo­courti erődítmények c­entruma előtt egész hulladombokat hagytak hátra. Azt azonban már elfelejti az esti jelentésben felemlíteni, hogy a francziák végre mégis kénytelenek vol­tak az avocourti erdőt ismét kiüríteni. A fran­­czia hivatalos jelentéselmek a németek bor­zalmas veszteségeit és az állandóan visszavert támadásokat kiszínező részei csupán a közön­ség megnyugtatását ezérozzák, mert hiszen a hareztéri események mégis csak azt mutatják, hareztereken. Csakhogy azt be nem vallhat-■ ják, zászlóikra nem írhatják s kardjuk élére­­ nem tűzhetik. Mert hogy rablásra, jogfosztásra, versenytársulésre, hoszuállásra és hatalmi túl­súlyra szövetkeztek, s a bekerítési politika volt minden eszméjük alfája és ómegája, arról nincs náluk sehol se szó, se írás, de tetteik, szándékaik, viselkedésük és politikájuk elejétől végig ennek a vezérlő eszmének állott szolgála­tában. Hivalkodni ezzel nem lehet, egységet és lelkesedést se sikerül vele teremteni, s az altruizmusig menő áldozatkészséget és a közös czélnak való alárendelést sem lehet ily jelszó­val kiváltani. Igaz hogy viszont ez a vezérlő eszme olyan, hogy a világnak­ nincs mit sajnál­koznia, ha az együtt bukik azokkal, a­kiknek ajkain nem, de szívükben kezdettől fogva ez az eszme volt az uralkodó, az egyetlen ideál, hogy a németek állandóan tért nyernek. A franczia kormány a növekedő nyugtalanságot és bizalmatlanságot mindenáron el akarja osz­latni és úgy készíti elő a közönséget a foly­tonos vereségekre, hogy a hírlapokban nyu­galomra hívja fel a közönséget. A Havas-ügy­nökség együk közleménye arra kéri a párisi közönséget, hogy őrizze meg lelki nyugalmát még akkor is, ha az ellenség Verdun előtt újabb tért nyerne, mert hiszen Joifre és Petain a jövedelmi vonalat ennek daczára is szilárdan tartják. Ezt azért köztik, mert a Verdun körül folyó tüzérségi előkészítő harczokból arra kö­vetkeztetnek, hogy a németek a legközelebbi napokban általános támadást indítanak a Verdun körüi franczia állások ellen és nem bíznak abban, hogy ellen tudnak mindenütt állasi. A németek Malancourtnál nem elégedtek meg azzal, hogy 2000 méter szélességben el­foglalták a községtől északra fekvő erősen ki­épített franczia állásokat és benyomultak a falu északnyugati részébe, hanem 30-án újabb támadást intéztek a falu ellen, rohammal el­foglalták Malancourt községet és a mindkét oldalról csatlakozó védelmi műveket. Hat tisztet és 322 főnyi legénységet sebesületlenül elfogtak. A Maas keleti part­ján, Douaumont erődtől délre is voltak gyalogsági harczok. Itt a néme­tek már a franczia árkokig dolgozták előre ma­ A szábor a mai Hép®m Malancourt hegységei a németek elfoglalták. — Douaumont környékén közelharczok voltak. — Ás orossok lövik a né­metek átstfisait. 'M­ AZ ÚTJSAI* Szombat, 1916. április ti

Next