Az Ujság, 1918. június (16. évfolyam, 129-150. szám)
1918-06-01 / 129. szám
- - -**--- de ha már a javaslatba bekerült, ha a tudatában már erős gyökeret vert a hit, hogy a nők szavazati joghoz jutnak, akkor azt visszavonni már nem lehet. Nem azért, mintha a részén* v usót erősebben kellene tartani,mint a többi redukczióknál. Ellenkezőleg : azért nem, mert a reszenzust egyáltalán nem kell tartani. A választójogi kabinet leghitványabb argumentumának azt tartjuk, hogy a tömegek haragjával ijeszt, esetleg maga meg is ijed. Pressziót ilyen kérdésben nem szabad említeni, s nem szabad elismerni. Erről, a nők jogánál nincs is szó. , De elvégre játszani a lelkekkel nem szabad. A női szavazatért való mozgalom ma már korszerű irányzat, egy lelki megnyilvánulás, melynek az állam és ország nagy hasznát veszi. ,Amikor munkák ellátásáról van szó, fennen hirdetjük a nők érdemeit és egyenértékűségét a férfiakkal a kötelességteljesítés terén. Ha ennek konzekvencziájául már elismertük szűk körben, sokkal szigorúbb kiválasztódás körén belül a hozzászóláshoz való egyenlő értékűségüket is, az önérzetbe vágunk, a lélekkel, a hittel játszunk, mikor egyszerre csak az ellenkezőjét jelentjük ki. Itt igazán nem a szavazás a fődolog, hanem az igazság. Megilleti-e a lávál ásztott, a képzett, az önállóan fontos munkát végző, a férfiakkal egyenlően megadóztatott nőket a polgári jog, igen vagy nem ? E fölött ma már voltaképpen nem is szabad szavazni, azaz : nem szabad ezt többség és kisebbség esetlegére bízni, mert nem lead azt sem mondani: mindegy, hogy vannak, vagy nincsenek képzett nők, akik önállóan dolgoznak. Erre a munkára szüksége van a köznek ma és szüksége lesz mindig. Ezeknek a nőknek a munkája be van sorozva a nemzeti munka állandó állományába és ezzel a ténynyel voltaképpen el van döntve a joghoz való kétségen fölül álló igényük is. Ezért a női jognak az ügyét a mai bizottsági szavazással eldöntettnek nem is tekintjük. Wekerle külön véleményét föntartja és a munkapártban a kérdés nyílt marad. A bizottság javaslata tehát sem kormánynak, sem többségnek az abszolút véleményét nem reprezentálja. Forma szerint minden bizottsági javaslat elvethető is, ezúttal azonban lényegileg ez a javaslat még pártpolitikai konzekvenciákat sem jelent elvetése esetén. Erkölcstelenség is lenne, ha ilyen sarkal03 elvi kérdésben egyetlen szavazati többség döntene, a akarta, hogy a becsapódó füst emlékeztesse rá az asszonyt. A helyén maradt. Tudta, hogy az asszony nemsokára kihajol. Izóra is kedvet kapott a czigarettára, de nem volt gyújtója. Kihajolt és az ujjai között lógatta a százas cigarettát. Lovass Pál szótlanul adott tüzet. — Köszönöm ! — mondta az asszony. Azt várta, hogy valamiképp megindul közöttük a beszélgetés. Az arcra tüzelt és zavarában mellre szívta a füstöt. Köhögött. Lovass Pál nem nézett az asszonyra. A folyosóra ment. Róza nemsokára leült. Kellemetlen gondolatok szaladgáltak a fejében. A könyve után nyúlt, de nem tudott olvasni. Lovass Pál sétálgatott a folyosón és mindig olyankor kapta félre a fejét, ha az asszony visszanézett rá. A félénk imádót játszotta. Róza a folyosóra ment és nyitva hagyta maga mögött az ajtót. Lovass Pál a férjre gondolt és légyenesedve járkált. Merészen megállott az asszony mellett azután. Megnézte. A szeme megállt a kövér nyakán, a dús csípőjén és a mikor az asszony ránézett, akkor se vette le a szemét. Sóhajtott. Perzselő lehelete belecsapott az asszony nyakába. Róza megremegett. Fél lépés választotta el őket. Lovass Pál ráparancsolt az idegeire, remegett, mintha szörnyű izgalomban volna. Irtásia kinyitotta az ablakot és szívta a friss levegőt, Róza dudog. Már a nyakáig vörös volt és a hangja buján csengett. Lovass Pál ebből tudta még, hogy fölébredt benne a vágy, amit beleszuggerált.~ Most neki is több levegő kell! — gondolta kajánul. Róza megingott. Menekült, volna a fülkébe, vissza, de a vágy szálai már körülszőtték a lábait. A térdei zsibogtak. Az ablakot akarta kinyitni, de remegő ujjai ügyetlenül vergődtek, mint az üvegre tévedt lepke. Lovass Pál a végsőkig akarta fokozni az asszony izgalmát. — Megengedi ? Ő nyitotta ki az ablakot és az ujja közben mintha véletlenül az asszony vállához ért. Érezte, hogy az asszony testében villamos reflex felel az érintésre. Róza arra a fénylett. Zsebkendővel legyezte magát. Hápogva kapkodott levegő után. Lovass Pál kihajolt és az ablakon kívül szembenézett rá. Róza szeme kerekre tágult, majd súlyosan lecsukódott és az ajka megnyílt. Az ajka két szögletében elernyedtek az izmok. Lovass Pált is elkapta a forróság. Tulajdonképpen butaság, amit csinál... itt ez a pompás asszony ! — de megrázta a fejét. Sokáig nézte az asszony, és Róza perczeken át mozdulatlan állt. Várt. Nem, nem szólítja meg! Akkor várta, rögtön azután, hogy az ablakot kinyitotta, de nem történt meg, reménykedett még, de mér'hiába . . . úgy látszik, gyáva ! Felbiggyesztette az ajkát és a fülkébe vonult. Lovass Pál elvette tőle a kis vigasztalást is. Egy urnasszony állt mellette kis babával. . — Nem bántja kérem, hogy az ablak nyitva áll? — kérdezte. — Dehogy ! "— Mert éles a levegő és a babának talán ... de milyen édes kis csöppség ! Az úriasszony szeme föl ragyogott . Sokáig beszélgettek. A vonat, lassított. Megállt. Lovass Pál elköszönt és vidáman leszállt. . . . fzóra értelmetlenül bámulta az állomást. Mafla! — gondolta. Maga se tudta, hogy miért mérges. » v vr» . * » y 2 ■ • 1 ' -■ AZ UJSAG ____________ _____ Szombat, 1918. junius L plánomban Való tárgyalás és szavazás bíró nyara más eredménynyel fog járni. Kizárás a választójogból. (A tulajdon, a házasság, a hitfelekezetek ellen való izgatás. — Rehabilitáczió a szocziáldemokratáknak. ( Vita az állandó alkalmazás kérdéséről.) A képviselőház választójogi bizottsága ma délelőtt negyed tizenegy órakor folytatta a választójogi törvényjavaslat tárgyalását. Beöthy László, később Kürthy Lajos báró elnöklete alatt. A kormány részéről Wekerle Sándor miniszterelnök jelent meg. Az ülés délután kettőig, azután négytől fél nyolczig tartott. A bizottság az eddig függőben hagyott szakaszok elintézése után, mellőzte a nők választójogát, letárgyalta a javaslatnak a passzív választójogról, a szavazatjog kellékeinek igazolásáról, a választókerületek és szavazókörükről szóló fejezeteit, s a szavazók összeírásának előkészítéséről szóló 54. §-nál állott meg. Holnap szintén nyolczórás ülésben tárgyalják a reformot és ez a rend megmarad, előreláthatólag, az egész törvényjavaslat bizottsági elintézéséig. Hogy a Ház a rendes ülési időt tartja-e meg, vagy szintén egész nap együtt lesz a javaslat tárgyalása alatt, még nincs eldöntve. A miniszterelnök e felől még nem nyilatkozott. Általában nem tartják valószínűnek, hogy ez a változás bekövetkezzék. Egyebek közt, már azért se, mert a javaslat elintézésének ilyen szembetűnő siettetését a radikális táborban könnyen félremagyaráznák. A mai ülésről szóló tudósításunk ez . (Akik nem szavazhatnak.) Először a függőben hagyott pontokat, ezek közt az új szövegezésű U-ik szakaszt tárgyalták, amelyet, mint már jeleztük, Balogh Jenő volt igazságügyminiszter együtt készített Tőry Gusztáv igazságügyminiszterrel. Az új szakasz szerint, amely a javaslatnak 8. — úgynevezett kizárási — szakasza helyébe kerül, a választójogból ki van zárva egyebek közt, aki gondnokság alatt áll, az elmebeteg, aki csőd alatt áll, aki közsegélyben részesül, akinek gyermeke fölött való atyai hatalmát a hatóság megszüntette, a kit nyilvános helyen botrányt okozó részegség miatt két éven belül öt koronát meghaladó pénzbüntetésre legalább két ízben jogerősen elítéltek, akit bűntett, vagy szándékosan elkövetett vétség miatt, szabadságvesztésre ítéltek, a büntetés kiállásáig ; akit nyereségvágyba elkövetett bűntett vagy vétség, felségsértés, hűtlenség, lázadás, csoport által elkövetett hatósági erőszak, az alkotmány, a törvény, a hatóságok és hatósági közegek, a tulajdon, a házasság intézménye, a hitfelekezetek ellen izgatás vagy kémkedés miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, vétség esetében a büntetésállásától száljutott öt évig, bűntett esetében tíz évig. Ki van zárta továbbá, a közveszélyes munkatervre,ha szabadságvesztésre ítélték vagy dologházba utalták, aki előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van, a kft. hazafiasan magatartása miatt az illetékes hatóság fog vet mi úton hivatalvesztésre ítélt; ak. háború idején az ellenséghez pártolt, azt kémkedéssel, fegyverrel vagy másképp támogatta, az ellenséghez csatlakozott, ösyként ellenséges területre távozott, háború idején éss elinséggel együttérzését szóval vagy írásbait, vagy irat,, nyomtatvány, kép terjesztései által nyilvánvalóan kifejezésre juttatta és végül az, akit katonai bíróság jogerősen szabadságvesztésre ítélt. Balogh Jenő: Javasolja, hogy kérjék fel a miniszterelnököt, hogy a javaslatnak vegyesee átmeneti rendelkezései közé a rehabilitácziós törvényjavaslat megfelelő felhasználásával illesztessen be egy új szakaszt, mely főleg a szociáldemokratákkal szemben felmerülő kizárási okot a múltra nézve rehabilitáczió czímén meg fogja szüntetni. Ki van zárva a választói jogból az a közhivatalnok, tanító, lelkész, vagy ügyvéd, aki hazafiatlan magatartása miatt hivatalvesztésre ítéltetett, kéri, hogy a „tanárti® ezek közé vétessék. Végül vegyék fel a kizárási okok közé azt, hogy ha valaki „tettel*4 fejezi ki az ellenséggel való együttérzését, Csizmazia Endre előadó Balogh Jenővel szemben azt ajánlja, hogy a hit felekezet, tulajdon és házasság elleni vétségeket ne vegyenek fel e szakaszba, maradjanak az eredeti szövegnél. Nem indokolt szerinte, hogy a választójogtól megfosztanak egyes olyan társadalmi osztályokat, amelyeknek tendenciája a mai intézmények ellen néha hangosabban jut kifejezésre és ezért izgatás miatt büntetésben volt részük. • Tisza István gróf hozzájárul Balogh Jenő módosításaihoz és nem fogadja el az előadó javaslatait. A mi az izgatást illeti, ne felejtsük el, hogy itt a mi jogrendszerünk úgyis gyatra védelmet nyújt Ne mentesítsük azokat a nemzetiségi izgatókat, akik a magyar nemzet ellen vétenek. Minél demokratikusabb a választójog, annál tágabb az izgatók működési köre. A kizárási időtartamra nézve megjegyzi, a választási visszaéléseknél, vesztegetésnél, izgatásnál — hogy a választás ötévenként történik és ezért nem tartja túl szigorúnak, a 3 évvel szemben, Balogh módosítását. A módosítás egy része csak háború esetén következik be, rendes körülmények között bírói ítélettel lehet kizáró okot konstruálni. A háború során Erdélyben tapasztaltuk, ahol a román betörés alatt sokan kifejezésre juttatták érzületüket, amely őket a választójogra diszkvalifikálja. A hazafias erdélyi elemeknek meg kell adni a garancziát, hogy a hazafiatlanok kizáratnak a választójogból. Ez csak úgy történhetik, ha nemcsak bírói ítélet, hanem közhatósági határozat is megállapítja a hűtlenséget. Az ellenséggel való fraternizálást nem lehet mindig bírólag regálamutatni.Bakonyi Samu az előadó javaslatát pártolja, mert a békés propagandaútját nem akarja elvágni; a javaslat eredeti szövege eléggé megvédi a vitális érdekeket. Wekerle Sándor miniszterelnök : A rehabilitácziót illetőleg készséggel elfogadja Balogh indítványát. A közhatóság fogalmát megfelelően nehéz körülírni, néha egyházi, állami, tanfelügyeleti hatóságok, legtöbb esetben katonai fórumok állapítják meg a hazaámlő cselekményeket, amelyek a román és egyéb betöréseknél voltak tapasztalhatók. Csatlakozik Tisza érveléséhez, hogy három év felvétele az ötéves cziklus miatt sem volna praktikus. Bizony Ákos kéri, hogy a „közhatóság” után tegyék oda, ha ez „törvényes hatáskörében** működik. A bizottság elfogadja az új szakaszt Balogh Jenő és Bizony Ákos módosításaival. (Az állandó alkalmazás.) A volt 6. §-nak függőben hagyott pontjául a következő szöveget ajánlották: A választójog szempontjából állandó alkalmazott az, akiugyanegy, akár több munkaadónál az utolsó két évben — bár megszakításokkal — legalább tizenkét hónapig, vagy az utolsó évben legalább hat hónapig alkalmazásban volt. Őstermelőknek legfeljebb két munkaadónál az utolsó négy éveit belül három évig kell alkalmazásban lenniük. Aki katonai szolgálatot teljesít, annál a katonaság miatt történt foglalkozásból megszakítás nem tekintendő megszakításnak, hanem az alkalmazás a bábom előtt és után folytatólagosan számítandó. Csizmazia Endre előadó ezzel szemben a következőt proponálja: : Az őstermelés körében, valamint az ipari üzlet vagy vállalat körén kívül eső más köz- vagy magánszolgálatban állandó alkalmazottnak azt kell tekinteni, aki az utolsó négy évi időtartamon belül, bár megszakításokkal, legalább három éven át állott évi vagy havi díjazás mellett és pedig az őstermelés alkalmazott az illető vidéken szokásos ilynemű díjazás mellett, vagy részes munkásként, havonnemű alkalmazásban.ti ■ Tisza István gróf: A mezőgazdák körében igen nagy elkeseredést keltene és igen rontaná a javaslatot, ha a „két munkaadót*-fe elejtenék. Ezt ő jobb meggyőződése ellenére csak a megegyezés érdekében hajlandó elfogadni Azt megérti a falusi közönség, hogy ha, valaki hosszabb ideig marad szolgálatbans, értékesebb elem és az választójogot kap. Felmerült azonban az az aggály, hogy a cseléd választójoga a munkaadó szeszélyétől függ. Ez nem alapos kifogás és lehet ezt a kifogást honorálni azzal, hogy ha két munkaadót állapítunk meg. Ha