Az Ujság, 1919. május (17. évfolyam, 103-113. szám)

1919-05-01 / 103. szám

t alatt a Vörös Őrsé­g (illetve a ruszin vörös őrség) parancsnokságának a rendelkezésére bocsátani. A névjegyzékeket pénzügyőri szakaszon­ként a név, állomáshely, állás, születési hely, életkor és családi állapot feltüntetésével két példányban kell elkészíteni. A Vörös őrség parancsnokságai az egyik példányon egyen­ként feljegyzik az illető pénzügyőrnek a Vö­rös őrségbe történt felvételét, vagy alkalmat­lanságát és a névjegyzéknek ezt a példányát az illetékes pénzügyigazgatósághoz nyolc­ nap alatt visszaküldik. 5. §. A 3. §. értelmében a Vörös Őrségbe tényleg átvett, vagy oda átlépni nem hajlandó pénzügyőröknek pénzügyőri minőségü­kben ideiig­ élvezett mindennemű illetménye 1319. év április hó végével — az egyébként fennálló sza­bályok betartása mellett megszűnik, s az illetők a pénzügyőri testületből elbocsátaná­­k. 6. ) Felh­atan­yaztatik a pénzügyi népbiz­tosság, hogy a 3. §. szerint a rendelkezési állo­mányba helyezett olyan pénzügyőri közege­ket, a­kik bármi okból a Vörös Őrségbe tényleg át, nem vézetnek. 1919 május végével a­ testű­, létből szintén elbocsáthassa, továbbá, hogy a pénzügyőrség egyenruhaviselési kötelezettsé­gének és a re fut ki szo­lgál­tatásnak megszünte­tése, valamint a szervezeti és szolgája­ti—­.sza­bályzat megfelelő módosítása iránt a briteséftes intézkedéseket megtehesse.­­A*. • 7. Azok a volt. pénzü­györött­ akik 1919. márczius 26-ik napja után előteisjeSzol­t kérel­mükre a testületből el­bocsáttattak!*­redni állá­sukat bejelentés nélkül elhagyták éSt nem lép­tek át közvetlenül­ a Vörös Őrségbe, vagy a Vörös Hadseregbe, a pénzügyőri szolgálatban állami alkalmazást többé nem nyerhetnek. 8. §. A pénzügyőrség szolgálatára és illetmé­nyeire vonatkozó eddigi szabályok egyébként, a jelen rendeletből folyó eltérésekkel érvényben maradnak 9. § Ez a rendelet azonnal életbe lép. Vég­rehajtása a pénzügyi népbiztosság feladata. Budapest. 1919. április 30. A forradalmi kormányzótanács. AZ ÚJSÁG Csütörtök, 1919 május 1. Május elseje. (Az ütsizegiség steeßraskai.—Fontos intézkedések és tudnivalók.) A május elsejei ünnepség külsőségeiben is than impozáns lesz., a milyenre eddig még nem volt példa Magyarországon. A város külső képe teljesen megváltozott. Az utczákon vörös girlan­dok, a házakon vörös lobogók és drapériák, a főbb tereken és a középületek előtt gyönyörű építészeti kiképzések, allegorikus csoportolatok, monumen­tális szobrászati és festői alkotások. A Tattersaalban már hetek óta serényen dol­goznak a szobrászok azokon a hatalmas méretű szobrokon, a­melyek az útvonalak építészeti ha­tását fogják fokozni. Ezeket a következő helye­ken fogják felállítani: A Lánczhal előtti gyönyörű vörös drapériáé emelvényre kerül Marxnak ötméteres álló szobra. A parlament előtti téren állítják fel Lenin és Lieb­knecht mellszobrát. A Berlini-téren egy köralakú kiképzés lesz, a­melynek három oldalán áll szo­borba gyúrva Biró Mihálynak a Népszava plakát­járól ismert munkása, pörölylvel a kezében. A Vérmezőn a Martinovits-szarkofágon k­ívül egy óriási Lenin-szobrot helyeztek, el. A városligeti iparcsarnok előtt gyönyörű dekoratív hatások lesznek ; itt egy-egy monstruózus Lenin-, Engels-, Liebknecht- és Szabó Ervin-szobrot helyeztek el. A Milleniumi emléket teljesen bevonták vörös drapériákkal; a középső óriási oszlopot archi­­tektonikus kiképzéssé változtatták és az előtte lévő Árpád-szobor burkolatával kilencz méter magas hármas csoportot helyeztek, melynek a közepén áll Marx szobra, mellette egy bányamun­kás és egy vasmunkás. A Kossuth Lajos-utczába hat óriási mellszobor került. Budán, az Alagút előtt kétoldalt egy-egy négyméteres szobor: az egyik Biró Mihály munkáját ábrázolja, a másik pedig egy vörös katonát. Az Üllői-út és József­­körút sarkán egy szoborba öntött hatalmas ököl emelkedik, mely kalapácsot tart.. A népünnepé­lyek színhelyén a festőművészek 8—10 méteres bejárati táblákat készítettek, ezenkívül köralakú táblákat, a­melyek tréfás versenyeket szimboli­záló figurákat ábrázolnak. Valamennyi szobrot és fesményt a legkitűnőbb művészek készítették. Fontos tudnivalókat és intézkedéseket alább közlünk. Az összes kerékpárosok csütörtökön reggel fél 9 óráig gyülekezzenek a Gizella­ téren, hogy­ a IV. kerületi főrendezők intézkedéseit bevár­va, megnyissák a menetet. A városparancsnok.» ■f « A máj­us elsejét díszítő bizottság kéri a elvtársakat, hogy erkélyeiket és ablakaikat vörös szőnyegekkel és drapériákkal díszítsék május elsején. A menetben részt­vevő elvtársnők a lehetőséghez képest verés­színű­ ruhá­ban vagy kalapban jöjjenek. * Május elsején az összes szabadban levő vendéglők nyitva tartantják. A közoktatásügyi népbiztosság értesíti az iskola­­vezetőket, hogy május elsején a te­guláknak mer­edél utt ma az iskolákba nem kell elmennie. * A szoczialisták nemzetközi szövetsége­­fel­hívja a német, székely, román, lengyel, orosz, cseh, tőt, délszláv, bolgár és török elvtársakat, hogy május elsején reggel fél 8 órakor a Rózsa-utc­ában a felvonuláshoz pontosan je­lenjenek meg. A székely szovjet május 1-én délután há­rom órakor nagy ünnepély keretében leplezi le az Országház előtt Istók Jánosnak a Munka czm­tű szobrát. Az ünnepélyen számos fővárosi művésznő és művész fog közreműködni. A székely szovjet Felhívja az összes székely elvtársakat, hogy a felvonuláshoz reggel fél 8 órakor gyülekezzenek a Rózsa­ utczában. A Vörös Őrség főparancsnoksága Budapest területén a zárórát 1919. évi május 1-ére éjjeli 12 óráig felfüggesztette. áz-A párttitkárság a május elsejei ünnepség különböző helyeire a következő szónokokat je­lölte ki, a­kik a kijelölt, helyen mindjárt a tö­meg oda érkezése után tartják meg beszédüket. Vérmező közepe: Farkas István, Vérmező délkeleti sarka: Weltner Jakab, Vérmező felső része: Bíró Dezső, Iparcsarnok: Bokányi De­zső és Landler Jenő, Kéményseprő vendéglő: Rabinovits József, Gund­el vendéglő: Sforti, Emil, Beketow czirkusz: Kertész Mihály és Haáz Kálmán. Angol park: Andorka Sándor és Brandstein Illés. Gregorits vendéglő: Ágoston Péter, Czirkusz-kávéház: Hiroschik János, Nagy Amadeusz, Szakosíts Árpád, Zöld vadász-­ vendéglő: Vincze Sándor, Hungária kert: Preisz Mór, Hana vendéglő: Hamburger Sán­dor, Trieszti nőhéz: Poósz Jenő, M. T. K. pálya: Fiedler Rezső és Kalmár Simon, Millenáris pálya: Kun Béla és Bíró Dezső, Népliget: Kell­ner Sándor, Csillag Ferencz, Goldschmied Sári, Ügetőpálya: Biermann István, Bogár Ignácz és Singer Vera. Artézi fürdő körlete: Donáth Frigyes, Margitsziget: Brandsteinné Horváth Katicza, Cseng Hona. A Városligeti szórakozóhelyeken délután három órakor beszélnek. Müszinkör: Grünber­­gerné M. Mária, Kisszinház: Fonyó Sári, Ba­­rokaldi: Gárdos Mariska, Alpesi falu: Spády Adél, Royal Vio: Mánuel Sári, Jardin de Pa­ris: Vincze Sándorné, általában: Hegedűs Már­ton, Zelenka Gyula. A VI. kerületi munkások és katonák taná­csa közhírré teszi, hogy ugyanakor, a­mikor minden proletárnak erkölcsi kötelessége a má­jusi felvonuláson résztvenni, feltétlenül gon­doskodás történjék, hogy a házban lakók lakásaiba­­ 11 elékte­l­enek be ne me­hessenek. Szükséges, hogy az egyik házbi­zalmi, vagy a lakóknak együttes megbizottja otthon maradjon. A huszas intéző­bizottság. A közellátási népbiztosság rendeletéből a fű­szer és élelmiszerüzletek május 1-én délelőtt 10 óráig kötelesek nyitva tartani. A Budapesti Kerületi Munkásbiztosító Pénztár értesíti az összes érdekelteket, hogy május 1-én összes hivatali helyiségei és ren­delőintézetei zárva vannak. *» Május elsejének megünnepléséből a közel­látási népbiztosság alkalmazottai is kiveszik részüket. Hogy azonban a proletárság ellátása semmiféle fennakadást ne szenvedjen, a nép­­biztosság elhatározta, hogy a rendes hivatali órák alatt inspekc­iót tart. Ennélfogva a nép­­biztosság legfontosabb ügyosztályai — de csakis a legsürgősebb ügyekben — holnap is a felek rendelkezésére állanak. A vidéken, Egerből jelentik: A város ma zászlódíszt öltött. Este nyolc­ órakor zenés takarodó volt, a menet végigvonult a városon. Tizenhét gyári munkás­ezred Budapesten. (Kikből alakultak az ezredek ? — Kik a parancsnokok ?) Mikor Jeruzsálem hatalmas várfalát építet­ték, az építők kezében szerszám volt, de mellet­tük harczr­a készen ott pihent a fegyver. És lelkükben az alkotás, az építés teremtő vágya mellett elszánt harczi kedv lakozott, mert az építés nem lehetett zavartalan. A sötétség ostromolta a világosság épülő várát­, alisztenus­­­ablak vad rohamokat intéztek Jeruzsálem ellen. És a munkások, a­ békés kézművesük, fegyverrel védték munkájukat. Ez jut most eszünkbe, mikor hírét, veszszük, hogy kedden Budapest munkásaiból me­gala­kul­t 12 gyári m­unkásezred. A szervezett erő, a politikai érettség és osztály öntudat nagyszerű töm­egpéldája a budapesti munkásság, mely évs tizedek óta annyi higgadt elszántsággal vívja, a munka szabadságharczát a kizsákmányoló tőke ellen. Most, a­­mikor e ha­rcz diadalát sötét erők veszélyeztetik, a budapesti munkásság is hariszi rendbe sorakozik és fegyveres erővel is kész megvédeni a­­proletariátus uralmát, és a pro­­letáruralom rendjét. Megnyugtató tudat a Tanácsköztársaság minden hívének és a belső rend minden barátjának az, hogy a munkásság kezében fegyver van és a munka szervezett hősei ilyen erőt képviselnek. A gyári ezredekkel Haubrich­ József hadügyi nép­biztos elvtárs rendelkezik. Az ezred- és zászlóaljparancs­­nokokat és a politikai megbízottakat a hadügyi népbiz­­tosság nevezte ki. A század-, szakasz- és rajparancsnoko­kat a munkásság maga választja. A megalakulását ,és kinevezett parancsnokainak nevét az alábbi táblázat­ tünteti fel: Az 1. ezred­­, II., 111. zászlóaljai alakulnak a csepeli aczél- és fémáru­gyárból, parancsnoka Horváth­­ Pál, volt alezredes elvtárs, parancsnoksegéd Hős Ferencz volt hadnagy elvtárs. Az I. zászlóalj parancsnoka Puskás Lajos, volt őrnagy elvtárs, a ti. zászlósi. parancsnok­­i Klapetek Oszkár, vo. százados elvtárs, a TIT. zászlóalj parancsnoka Vámos Gyula, volt őrnagy elvtárs. A 2. ezred parancsnoka Viola Jenő, volt alezredes­, elvtársi, ezredsegédje Klein Károly, volt hadnagy elvtárs. Az­ ezrednek zászlóaljai alakulnak: I. zászlóalj. Lipták építési-és vasipari gyár, parancsnoka Nagy Gyula, volt százados elvtárs, II. zászlóalj, Heiden­—Sphrantz 69 Cleyton—­Schuttlewot­t magyar gépgyári művek, pa­rancsnoka Titoli Antal, volt főhadnagy elvtárs, III. zászlóalj, Teudloff—Dittrich budapesti armatúra, szivattyú gépgyár, Orenstein és Koppel mezei vasútak gyára, 5. számu­ vonatműhely, parancsnoka Szentiványi Miklós, volt százados elvtárs. A 3. ezred parancsnoka Lukács Sándor, volt ennyi elvtárs, segédje Winkler István, volt főhadnagy elvtárs. Zászlóaljai alakulnak : 1. zászlóalj, 8.-blrt-U —'Nicholson gép-, vaggon- és hajógyár, parancsnoka Székely István dr­., volt.s­záradon elvtárs. FT. zászliai­­. Autójavító műhelyek parancsn­oka Varga, János, volt .századis elvtárs, III. zászlóalj. Fito­ marvar gazdasági gépgyár, Hirsch -és Frank Budapest, Salgótarjáni gépgyár és vasöntöde, Herkules-művek, parancsnoka Bobálics Mátyás, volt­százados elvtárs. A 4. ezred parancsnoka Farkas Ferencz, volt őrnagy elvtárs, ezred segédje Király Elemér, volt főhadnagy elvtárs. Az 1. és 11. zászlóalj a Miv. északi fümőhelyből, a 10­. zászlóalj a Ganz és Társa Danubius gép-, vagyon-, és hajógyárból (Kőbányai-út) alakul. Az I. zászlóalj parancsnoka Hetyei Jovanovics Pál, volt százados elv­társ, a II. zászlóalj parancsnoka Stauer Jenő, volt,­­fő­hadnagy elvtárs, a TIT. zászlóalj parancsnoka Várjon Béla, volt százados elvtárs. Az 5. ezred parancsnoka Krausz Lajos, volt őrnagy elvtárs, ezredsegédje Juhász Andor, volt főhadnagy elvtárs. Zászlóaljai alakulnak : I. zászlóalj, óbudai hajó­gyár, parancsnoka Szekeres László, volt százados elvtárs, II. zászlóalj, Ganz-féle villamossági gyár és Ganz-torzs, parancsnoka Masting Emil, volt, százados elvtárs. 111. zászlóalj. Déli vasúti helyicsoport, Államnyomda. Újlaki téglagyár, parancsnoka Vajda Pál, volt főhadnagy elvtárs, A 8. ezred parancsnoka Gábor Antal, volt alezredes elv­ére, ezredsegédje Sellner Béla, volt főhadnagy elvtárs. Mákus : I. zászlóalj , Albertfalvai repülőgépgyár, parancs­noka Kostyál Jenő volt százados elvtárs, XI. zászlóalj Rock István­ és Első brünni gépgyár, Kelten és Gode­leaume kábelsodrony- és sodronykötélgyár, a két Ganz- Fiat repülőgépmotorgyár, parancsnoka Fesse­ Janet, volt százados elvtárs, TIT. zászlóalj Városi elektromos­­művek, Kelenföld. Hengermalomtársaság, parancsnoka Bernnek Ödön,, volt őrnagy elvtárs. A 7. ezred parancsnoka Veress László, volt őrnagy elvtárs, ezredsegédje Scheming János, volt­ hadnagy, elvtárs. Alakul: I. zászlóalj Franklin-Társulat nyomdája, Fővárosi nyomda, parancsnoka Brenndorfer Gyula, volt őrnagy elvtárs, II. zászlóalj »Ericson« magyar vil­lamossági gyár, Magyar rézhengerművek, Vulkán gép­gyár,­­Horner J. és Társa gépgyára, parancsnoka Langer Frigyes, volt százados elvtárs, III. zászlóalj Városi elek­tromos művek Váczi­ út, parancsnoka Szilárd Béla, volt százados elvtárs. A 8. ezred parancsnoka C.mradt Rezső volt alezredi elvtárs, ezred segédje Kardosi Miksa volt főhadnagy. Alá­­kul: 1., 11., III. zászlóaljai a Mév­-gépgyárból.,1. zászlóalj parancsnoka Demeter Kálmán volt őrnagy elvtárs, II zászlóalj parancsnoka Herényi István volt őrnagy elv­­társ , H 1. zászlóalj parancsnoka Lösch Gyula volt száza­dos elvtárs. A 9. ezred parancsnoka Lázár Dénes volt alezredes elvtárs, ezredsegédje Krausz László volt tartalékos had­nagy elvtárs. Alakul : I. zászlóalj, Ganz és Társa gép-, vaggon- és hajógyár Váczi-út, parancsnoka Basils Károly volt őrnagy elvtárs, II. zászlóalj Első magyar, csavargyár, Ilti­ma­nn Ferencz fémöntőde és rézáruéryár, Bösemann

Next