Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)

1920-01-14 / 12. szám

ö­ vetkeztetni az eddigi alak­ulások előzményei­ből. De elvégre ez az illető pártok belső dolga és többé-kevésbé a pártfegyelemtől is függ és nem érinti a nemzetgyűlés kormányválasz­tási eljárását. Erre nézve a többségi párt vagy pártok szabályszerű kormányjelölt­listát fognak indítvány alakjában a nemzet­gyűlés elé terjeszteni, a­hol éppen úgy fog név szerinti szavazás alá kerülni ez a lista, mint bármely nemzetgyűlési bizottság válasz­tása. Mellékesen megjegyzem, hogy Ausztriá­ban nincs is államtitkár­ (miniszter) kineve­zés, ott az államtitkárokat, sőt másodállam­titkárokat is a nemzeti tanács (Nationalrat) választja. Addig midig, míg a nemzetgyűlés a választást megejti, a régi kormánynak kell az ügyeket vezetni éppen úgy, mint a régi jó időkben az a kormány tette, melynek lemon­dását a király elfogadta, de az új kormány kinevezéséig az ügyek vitelével megbízta. Vacuum a kormányzatban egyetlen napra se állhat be. — Csakhogy még mielőtt erre a kormány­alakításra kerülne a sor, egy másik fontos kérdés döntendő el: minő házszabályok alapján és mely szer­vezettel fog a nemzetgyűlés működni ? Ez nem olyan mellékes dolog, mint talán­­ hinnék, ezzel szoros kapcsolatban van a nem­zetgyűlés határozatainak érvényessége, mely pontos szabályokhoz kötendő. Kérdés, vajjon nem kell-e előbb a maga házszabályait meg­alkotnia a nemzetgyűlésnek, mielőtt bármely más érdemleges határozat hozatalára és így ezek között a kormányalakításra kerülhetne a sor . Nézetem szerint a nemzetgyűlés ideig­lenes alakulására vonatkozó alakiságok és a megbízólevelek elbírálása után ennek kell elsősorban történnie, addig semmiféle érdem­leges határozatnak nem lehet helye. A ház­szabályok mindig alkotmánybiztosíték jellegével bírtak, most, a­mmikor semmi más ilyen biztosítékunk nincs, ez­ fontosabb, mint valaha.. Marczali Henrik egyetemi tanár, az európai hírű történettudós, a következő t­ört­énel­mi­ perspektívában tárgyalja a kérdést: Történteti alkotmánynyal bíró államok­ban természetes a törekvés nagy rázkódások után törvényes, normális állapotába vissza­helyezni az államtestet és ily módon a jövőt ismét összekapcsolni a múlttal. (Közjogi foly­tonosság.) . Hazánkban a XIII. század, a rendi alkot­mány kezdetei óta állandó ez a törekvés. Hisz már 1205-ből van tudomásunk koronázási eskü­re­. A folytonosságot még a törvényköny­vünkben átkosnak nevezett interregnum sem szakítja meg, mert ha nem is volt király, az országos főbírák és más főtisztviselők tovább viselték hivatalukat. Az 1608-iki törvény, mely a nádor halála után egy éven belül új nádor választását követeli, hozzátéve, hogy ha a király elmulasztaná az országgyűlés egybehivását, ez az országbíró vagy a tárnok kötelessége hivatalvesztés terhe alatt és az 1791-iki, mely elrendeli, hogy az örökös király féléven belül köteles magát megkoronáztatni, egyaránt kifejezései ennek a törekvésnek. Királyválasztás előtt provizórius kormány működött, előfordult, hogy mikor kiskorú volt a király, kormányzót választottak, Zsig­­mond király fogsága idejében pedig a szent korona nevében ítélkeztek. De bármiképp jártak el, azon voltak, hogy a közhatalmat törvényes utón bízzák arra, kit megillet és így biztosítsák a törvény megtartását, úgy a király, mint a rendek által. Ezt a folytonosságot teljesen megszakí­totta az 1918 október 30-án kiütött Károlyi­­forradalom. Az angoloknak van „dicsőséges" forra­dalmuk , mi ezt éppen ellenkezőleg nevez­­hetnők. Megszakította az­által, hogy a nemzet meg­kérdezése nélkül proklamált új alkotmányt és aztán nem hívta össze a nemzetgyűlést. A tekintély felülről ered, a bizalom alul­ról. A­hol sem az egyik, sem a másik tényező nem törvényes, ott a közhatalomnak nincs közjogilag elfogadható alapja. Minthogy a király félreállott, a január 25-én általános népszavazás útján megválasz­tandó nemzetgyűlésre száll az intézkedés joga. Ez nem képviselőház, mert az a­ törvény­hozásnak csak egyik faktora, hanem con­­ventio. Ez választhat királyt, kormányzót, országos tanácsot, vagy másféle kormányt, ehhez teljesen megvan a joga. De mivel folytonosság szükséges és egy nemzedék nem tagadhatja meg elődeit és egy­­nem kötheti le minden időre az utódokat, e gyűlés szuverenitásának is van határa. Ha folytonosságot akar, az 1918 .október 30-iki állapotból kell ki­­­­indulnia. Ezen­­ változtathat, de csak törvényesen. És mert a jövőről van szó, nem csökkentheti, csak öregbítheti a magyar polgár törvényes jogát és szabadságát. Mert teljes erőkifejtése és egyesítése szükséges és iszonyú helyze­tünkben minden visszavonás vészessé válha­­tik. Nemcsak királyok, törvényhozó gyűlések is visszaéltek jogukkal. Elég példa erre nézve a franczia conventio. De épp hatáskörének szélessége kell hogy megindítsa a nemzet­gyűlés minden tagjában a felelősségérzetet. Nem a büntetőt értem, hanem a lelkiismeretit. Nem szabad, hogy annyi vihar után álla­munknak annyit szenvedett hajója újabb ve­szélyekbe sodortassák. Angliában, az alkotmányos mintaország­ban, a Cromwell forradalma után a régi, 1641-ben választott, azért csonkának nevezett parlamentet hívták össze 1659-ben, hogy a folytonosságot megőrizzék. Ez megkezdte az alkudozást az elűzött királylyal, I. Károlylyal. Ezt az alkudozást a sereg ve­zére (Mink György) folytatta és fejezte be, de csak az újonnan választott parlament állí­totta helyre a királyságot. Históriában nincs két egyforma helyzet. Mégis mai helyzetünkhöz leginkább az ha­sonlít, melyben Franczia­ország volt 1871 ele­jén a németek nag­y diadala és Páris bukása után. Békét kellett kötni és pedig nagy áldo­zatok árán, ehhez pedig az ellenségtől is el­ismert kormány kell. Napóleon bukása után (1870 szeptember 4.) csak provizórius kor­mány volt előbb Párisban, aztán mikor azt ostromolták, Bordeauxban, hol Gambetta szervezte az ellenállást. Most nemzeti gyűlést kellett összehívni Bordeauxba. A választások február 8-án mentek végbe a németektől megszállott területen, sőt Elszászban és Lotharingiában is. A nemzetgyűlés február 18-án ült össze. Gambetta és társai mindjárt a nemzetgyűlés megalakulása után lemondtak. Azután nagy szótöbbséggel Thierst válasz­tották meg elnöknek, ki a gyűlés előtt tett ásküt. .Ő kötötte meg a békét Bismarckkal február 26-án, de a köztársaság elnökének czim­ét csak 1871 augusztus 31-én ruházták rá, akkor is úgy, hogy nemcsak miniszterei fele­lősek, hanem ő maga is. Később a monar­chikus párt kerekedett felül és ő megbukott. Csak 1875 elején mondta ki a nemzetgyűlés egy szótöbbséggel, hogy Francziaország köz­társaság lesz. Ismételjük : a francziák szabadon választhattak a né­metektől is melszállott területen is. Ez pedig ugaz humanitásból vagy szabadel­­vűségből történt, hanem mert a német ér­dek úgy követelte. Minden szerződés annál erősebb, minél jelentékenyebb az az erő, mely elfogadja és minél csekélyebb az a rész, mely bármi alapon kivonhatja magát, így van ez nálunk is. A nemzet jelenté­keny részének kizárása a választásból nem­csak a nemzet jogát és törvényét sérti, mint ezt különösen Deák fejtette ki az 1861-iki or­szággyűlésen, hanem a távolmaradók irá­nyában csökkenti azon szerződések erejét, melyeket a törvényhozó testület elfogad. Elintézték a demokrata­­ konfliktust. (Vázsonyi hazafijiik. — A szceziális fők és az üzemek isii Utürisélása. — Huszár fCán­k voly­agiláczióis beszédei.)­­*rAz Újság tudósítójától. — "vAimnen figyelmünk, minden gondolatunk, elakadó lélekzetü­nk és elfulladó szavunk azé a küzdelemé, melyet néhány derék magyar em­ber folytat a gondosan elszigetelt Chateau de Madridban, mialatt győzelmi mámoros, dús és boldog ellenségeink szabadon agitálnak ellenünk. Az egyenlőtlen, halk viaskodásé minden gondolatunk, nem veheti rossz néven tőlünk senki hát, ha kevesebb figyelmet szen­telünk e napokban a választási harcznak, mint rendesen. A választási küzdelem itt zajlik körü­löttünk és mi mégis másfelé nézünk és kémle­lünk megbabonázott tekintettel. És közben azt gondoljuk, bár ott tartana ismét szegény Magyarország, hogy legnagyobb gondja és érdeldödése alinandátumért vívott torna volna. Hogy ne lenne más gondja. A nemzeti demokrata párt vezetősége ma este ülést tartott, a­melyen a választási elő­készületekkel és azzal a konfliktussal foglalko­zott, a­mely Vázsonyi Vilmos személyével kap­csolatban támadt. Tudvalevő, hogy Vázsonyit, mikor elutazott, a határon feltartóztatták. Vá­zsonyi később levelet irt haza, melyben helyteleníti a párt vezetőségének magatar­tását és kijelenti, hogy..-re neki felajánlott jelöltséget n­em vállal miét, mert mintegy dezavuálva érzi i magát a prfítja által. Erre több oldalon tárgyalás indult meg. Különösen az a megbeszélés veze­tett eredményre, melyet Bárczy István igazság­­ügyminiszter folytatott illetékes tényezőkkel. A tárgyalások­­eredményeként Vázsonyi a leg­teljesebb­­ elégtételt kapta és ennek következtében a pártjával támadt konfliktusa is elsimult. Vázsonyi a legközelebbi napokban hazaérkezik és a terézvárosi jelölt­séget elfogadja. Huszár Károly miniszterelnök ma délután három helyen mondott agitácziós beszédet A Fehérvári­ úti elemi iskolában a kerület keresz­ténypárti jelöltje, Benárd Ágost államtitkár érdekében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a vá­lasztási harcrot keresztényekhez illő eszközök­kel kell megvívni. Majd a Dohány­ utcza 32. szám alatt levő polgári leányiskolában mon­­dott beszédet. Itt azt hangsúlyozta, hogy olyan ünnepélyes hangulatban kell lennie most az egész országnak, a­mely méltó a nagy döntéshez. Beszédében melegen ajánlotta Barkóczy Sándor báró jelöl­­­­tét a választók bizalmába. Az esti órákban a mester-utczai polgári leányiskolában lezajlott gyűlésen vett részt a miniszterelnök, a­hol a kerület hivatalos kereszténypárti jelöltje, Usetty Ferencz mellé való tömörülésre buzdí­totta a választókat. Beszéde során a munkás­kérdéssel foglalkozott behatóan. A miniszter­­elnököt mind a három gyűlésen perc­ekig ün­nepelték. A XV. választókerület Éber Antal-pártja tegnap délután igen látogatott négyűlést tar­tott. Éber Antal beszédében megmutatta azt a perspektívát, melyet a nőnek az alkotmányos életbe való bevonása jelent és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a női választójog gyakorlása alapján összeülő parlament sokkal inkább lesz az emberi jogok képviselője, m­int a régi volt. A jelölt beszédét perc­ekig tartó tapssal ho­norálták a nagy számban egybegyűlt nővá­lasztók. Persián Ádám, a XX. választókerület pár­­tonkívü­li képviselőjelöltje, ma délután hat óra­kor tartotta programmbeszédét a Ferenczvárosi Polgári Kör nagytermében. Kijelentette, hogy azért vállalja pártonkívüli programmal a jelöltséget, mert a pártok nagy része ma, a békekötés előtt, mikor az ország teljes egy­ségére volna szükség, az egymás elleni gyűlölet szításá­­ból él. Csak az egység biztosíthatja a konszolidácziót. Csodálkozik azon, hogy a főváros polgáraitól man­dátumot kérnek azok a pártok, a­melyek a falut a város ellen uszítják. Sürgeti a felekezeti békét. A zsidó­kérdést a keresztényeknek és az asszimilálódott zsidóknak karöltve kell elintézniök. A keresztény nemzeti eszmének át kell hatnia a társadalmat, de annak uralma nem zárhatja ki a megtisztult liberaliz­mus uralmát. Kijelenti, hogy annak, a­ki keresztény vezér akar lenni, csakugyan apostolnak kell lennie. Persián beszédét zajos helyesléssel fogadta a nagyszámú hallgatóság, mely perc­ekig ün­nepelte a jelöltet. Jótékony humor a választási küzdelemben. (Zsidók a Keresztény nemzeti egyesülés pártjában­­) A budapesti X. választókerület keresztény nemzeti egyesülés pártja az alábbi hivatalos kommünikét adta ki: A budapesti X. választókerületben óriási arányokat ölt a választási küzdelem. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelöltje, Tauffer Gábor dr. gyógyszerész és ügyvéd esténként híveinek nagy tömegével felkeresi a vendéglőket és kávéházakat, a­hol beszédeivel a demokraták nagy tömegét hódítja meg magának. Ily körutak alkalmával a Szondy-utczai Báthory-kávéházban a Sümegi Vilmos által hirdetett gyűlésen mondta el Tauffer Gábor dr. programmját, az Andrássy-úti Fészek-kávéházban pedig Pető Sándor egybegyűlt híveinek tartott beszédet, úgy hogy utána Pető hívei tömegesen gratuláltak programmjá­­hoz. A demokraták tábora megbomlott és a terézvárosi nemzeti érzelmű zsidóság a keresztény jelölt mellett csoportosul. A rákospalotai utczákon járkáltunk és a kö­vetkező plakátot olvastuk egy vendéglő ka­puján : POLITIKAI NAGYGYŰLÉS! Orbók Attila dr., az országos kisgazda- és földművespárt hivatalos jelöltje, folyó hó 20-án délután 3 órakor nagyszámú ellen­jelöltjei számára a Molnár-féle vendéglőben elmondja programmját. Kérjük az összes ellenjelöltek és csekély­­számú híveik megjelenését. Az Orbók-párt intézősége. Érdeklődtünk és megtudtuk, hogy Orbók Attilának összesen tizenhét ellenjelöltje van. Ezeknek csakugyan érdemes nagygyűlést tar­tani ! Mennyien fognak szavazni Budapesten ? A név­jegyzetekből hivatalosan megállapí­tották, h­ogy­ Bu­d­a­pesten a január 25-iki kép­viselőválasztáson összesen 150.721 választó lesz köteles szavazni. Milyen legyen a nemzeti királyság .­­"Jogköre? A­­magyar királyság pártja a magyar nemzeti király­­ság jogkörének megalkotására hirdetett pályázatával kapcsolatosan pótlólag közli, hogy a törvénytervezetbe AZ ÚJSÁG /Szerda, 1920 január 14.

Next