Az Ujság, 1920. január (18. évfolyam, 1-27. szám)
1920-01-14 / 12. szám
ö vetkeztetni az eddigi alakulások előzményeiből. De elvégre ez az illető pártok belső dolga és többé-kevésbé a pártfegyelemtől is függ és nem érinti a nemzetgyűlés kormányválasztási eljárását. Erre nézve a többségi párt vagy pártok szabályszerű kormányjelöltlistát fognak indítvány alakjában a nemzetgyűlés elé terjeszteni, ahol éppen úgy fog név szerinti szavazás alá kerülni ez a lista, mint bármely nemzetgyűlési bizottság választása. Mellékesen megjegyzem, hogy Ausztriában nincs is államtitkár (miniszter) kinevezés, ott az államtitkárokat, sőt másodállamtitkárokat is a nemzeti tanács (Nationalrat) választja. Addig midig, míg a nemzetgyűlés a választást megejti, a régi kormánynak kell az ügyeket vezetni éppen úgy, mint a régi jó időkben az a kormány tette, melynek lemondását a király elfogadta, de az új kormány kinevezéséig az ügyek vitelével megbízta. Vacuum a kormányzatban egyetlen napra se állhat be. — Csakhogy még mielőtt erre a kormányalakításra kerülne a sor, egy másik fontos kérdés döntendő el: minő házszabályok alapján és mely szervezettel fog a nemzetgyűlés működni ? Ez nem olyan mellékes dolog, mint talán hinnék, ezzel szoros kapcsolatban van a nemzetgyűlés határozatainak érvényessége, mely pontos szabályokhoz kötendő. Kérdés, vajjon nem kell-e előbb a maga házszabályait megalkotnia a nemzetgyűlésnek, mielőtt bármely más érdemleges határozat hozatalára és így ezek között a kormányalakításra kerülhetne a sor . Nézetem szerint a nemzetgyűlés ideiglenes alakulására vonatkozó alakiságok és a megbízólevelek elbírálása után ennek kell elsősorban történnie, addig semmiféle érdemleges határozatnak nem lehet helye. A házszabályok mindig alkotmánybiztosíték jellegével bírtak, most, ammikor semmi más ilyen biztosítékunk nincs, ez fontosabb, mint valaha.. Marczali Henrik egyetemi tanár, az európai hírű történettudós, a következő történelmi perspektívában tárgyalja a kérdést: Történteti alkotmánynyal bíró államokban természetes a törekvés nagy rázkódások után törvényes, normális állapotába visszahelyezni az államtestet és ily módon a jövőt ismét összekapcsolni a múlttal. (Közjogi folytonosság.) . Hazánkban a XIII. század, a rendi alkotmány kezdetei óta állandó ez a törekvés. Hisz már 1205-ből van tudomásunk koronázási esküre. A folytonosságot még a törvénykönyvünkben átkosnak nevezett interregnum sem szakítja meg, mert ha nem is volt király, az országos főbírák és más főtisztviselők tovább viselték hivatalukat. Az 1608-iki törvény, mely a nádor halála után egy éven belül új nádor választását követeli, hozzátéve, hogy ha a király elmulasztaná az országgyűlés egybehivását, ez az országbíró vagy a tárnok kötelessége hivatalvesztés terhe alatt és az 1791-iki, mely elrendeli, hogy az örökös király féléven belül köteles magát megkoronáztatni, egyaránt kifejezései ennek a törekvésnek. Királyválasztás előtt provizórius kormány működött, előfordult, hogy mikor kiskorú volt a király, kormányzót választottak, Zsigmond király fogsága idejében pedig a szent korona nevében ítélkeztek. De bármiképp jártak el, azon voltak, hogy a közhatalmat törvényes utón bízzák arra, kit megillet és így biztosítsák a törvény megtartását, úgy a király, mint a rendek által. Ezt a folytonosságot teljesen megszakította az 1918 október 30-án kiütött Károlyiforradalom. Az angoloknak van „dicsőséges" forradalmuk , mi ezt éppen ellenkezőleg nevezhetnők. Megszakította azáltal, hogy a nemzet megkérdezése nélkül proklamált új alkotmányt és aztán nem hívta össze a nemzetgyűlést. A tekintély felülről ered, a bizalom alulról. Ahol sem az egyik, sem a másik tényező nem törvényes, ott a közhatalomnak nincs közjogilag elfogadható alapja. Minthogy a király félreállott, a január 25-én általános népszavazás útján megválasztandó nemzetgyűlésre száll az intézkedés joga. Ez nem képviselőház, mert az a törvényhozásnak csak egyik faktora, hanem conventio. Ez választhat királyt, kormányzót, országos tanácsot, vagy másféle kormányt, ehhez teljesen megvan a joga. De mivel folytonosság szükséges és egy nemzedék nem tagadhatja meg elődeit és egynem kötheti le minden időre az utódokat, e gyűlés szuverenitásának is van határa. Ha folytonosságot akar, az 1918 .október 30-iki állapotból kell kiindulnia. Ezen változtathat, de csak törvényesen. És mert a jövőről van szó, nem csökkentheti, csak öregbítheti a magyar polgár törvényes jogát és szabadságát. Mert teljes erőkifejtése és egyesítése szükséges és iszonyú helyzetünkben minden visszavonás vészessé válhatik. Nemcsak királyok, törvényhozó gyűlések is visszaéltek jogukkal. Elég példa erre nézve a franczia conventio. De épp hatáskörének szélessége kell hogy megindítsa a nemzetgyűlés minden tagjában a felelősségérzetet. Nem a büntetőt értem, hanem a lelkiismeretit. Nem szabad, hogy annyi vihar után államunknak annyit szenvedett hajója újabb veszélyekbe sodortassák. Angliában, az alkotmányos mintaországban, a Cromwell forradalma után a régi, 1641-ben választott, azért csonkának nevezett parlamentet hívták össze 1659-ben, hogy a folytonosságot megőrizzék. Ez megkezdte az alkudozást az elűzött királylyal, I. Károlylyal. Ezt az alkudozást a sereg vezére (Mink György) folytatta és fejezte be, de csak az újonnan választott parlament állította helyre a királyságot. Históriában nincs két egyforma helyzet. Mégis mai helyzetünkhöz leginkább az hasonlít, melyben Francziaország volt 1871 elején a németek nagy diadala és Páris bukása után. Békét kellett kötni és pedig nagy áldozatok árán, ehhez pedig az ellenségtől is elismert kormány kell. Napóleon bukása után (1870 szeptember 4.) csak provizórius kormány volt előbb Párisban, aztán mikor azt ostromolták, Bordeauxban, hol Gambetta szervezte az ellenállást. Most nemzeti gyűlést kellett összehívni Bordeauxba. A választások február 8-án mentek végbe a németektől megszállott területen, sőt Elszászban és Lotharingiában is. A nemzetgyűlés február 18-án ült össze. Gambetta és társai mindjárt a nemzetgyűlés megalakulása után lemondtak. Azután nagy szótöbbséggel Thierst választották meg elnöknek, ki a gyűlés előtt tett ásküt. .Ő kötötte meg a békét Bismarckkal február 26-án, de a köztársaság elnökének czimét csak 1871 augusztus 31-én ruházták rá, akkor is úgy, hogy nemcsak miniszterei felelősek, hanem ő maga is. Később a monarchikus párt kerekedett felül és ő megbukott. Csak 1875 elején mondta ki a nemzetgyűlés egy szótöbbséggel, hogy Francziaország köztársaság lesz. Ismételjük : a francziák szabadon választhattak a németektől is melszállott területen is. Ez pedig ugaz humanitásból vagy szabadelvűségből történt, hanem mert a német érdek úgy követelte. Minden szerződés annál erősebb, minél jelentékenyebb az az erő, mely elfogadja és minél csekélyebb az a rész, mely bármi alapon kivonhatja magát, így van ez nálunk is. A nemzet jelentékeny részének kizárása a választásból nemcsak a nemzet jogát és törvényét sérti, mint ezt különösen Deák fejtette ki az 1861-iki országgyűlésen, hanem a távolmaradók irányában csökkenti azon szerződések erejét, melyeket a törvényhozó testület elfogad. Elintézték a demokrata konfliktust. (Vázsonyi hazafijiik. — A szceziális fők és az üzemek isii Utürisélása. — Huszár fCánk volyagiláczióis beszédei.)*rAz Újság tudósítójától. — "vAimnen figyelmünk, minden gondolatunk, elakadó lélekzetünk és elfulladó szavunk azé a küzdelemé, melyet néhány derék magyar ember folytat a gondosan elszigetelt Chateau de Madridban, mialatt győzelmi mámoros, dús és boldog ellenségeink szabadon agitálnak ellenünk. Az egyenlőtlen, halk viaskodásé minden gondolatunk, nem veheti rossz néven tőlünk senki hát, ha kevesebb figyelmet szentelünk e napokban a választási harcznak, mint rendesen. A választási küzdelem itt zajlik körülöttünk és mi mégis másfelé nézünk és kémlelünk megbabonázott tekintettel. És közben azt gondoljuk, bár ott tartana ismét szegény Magyarország, hogy legnagyobb gondja és érdeldödése alinandátumért vívott torna volna. Hogy ne lenne más gondja. A nemzeti demokrata párt vezetősége ma este ülést tartott, amelyen a választási előkészületekkel és azzal a konfliktussal foglalkozott, amely Vázsonyi Vilmos személyével kapcsolatban támadt. Tudvalevő, hogy Vázsonyit, mikor elutazott, a határon feltartóztatták. Vázsonyi később levelet irt haza, melyben helyteleníti a párt vezetőségének magatartását és kijelenti, hogy..-re neki felajánlott jelöltséget nem vállal miét, mert mintegy dezavuálva érzi i magát a prfítja által. Erre több oldalon tárgyalás indult meg. Különösen az a megbeszélés vezetett eredményre, melyet Bárczy István igazságügyminiszter folytatott illetékes tényezőkkel. A tárgyalásokeredményeként Vázsonyi a legteljesebb elégtételt kapta és ennek következtében a pártjával támadt konfliktusa is elsimult. Vázsonyi a legközelebbi napokban hazaérkezik és a terézvárosi jelöltséget elfogadja. Huszár Károly miniszterelnök ma délután három helyen mondott agitácziós beszédet A Fehérvári úti elemi iskolában a kerület kereszténypárti jelöltje, Benárd Ágost államtitkár érdekében szólalt fel. Hangoztatta, hogy a választási harcrot keresztényekhez illő eszközökkel kell megvívni. Majd a Dohány utcza 32. szám alatt levő polgári leányiskolában mondott beszédet. Itt azt hangsúlyozta, hogy olyan ünnepélyes hangulatban kell lennie most az egész országnak, amely méltó a nagy döntéshez. Beszédében melegen ajánlotta Barkóczy Sándor báró jelöltét a választók bizalmába. Az esti órákban a mester-utczai polgári leányiskolában lezajlott gyűlésen vett részt a miniszterelnök, ahol a kerület hivatalos kereszténypárti jelöltje, Usetty Ferencz mellé való tömörülésre buzdította a választókat. Beszéde során a munkáskérdéssel foglalkozott behatóan. A miniszterelnököt mind a három gyűlésen percekig ünnepelték. A XV. választókerület Éber Antal-pártja tegnap délután igen látogatott négyűlést tartott. Éber Antal beszédében megmutatta azt a perspektívát, melyet a nőnek az alkotmányos életbe való bevonása jelent és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a női választójog gyakorlása alapján összeülő parlament sokkal inkább lesz az emberi jogok képviselője, mint a régi volt. A jelölt beszédét percekig tartó tapssal honorálták a nagy számban egybegyűlt nőválasztók. Persián Ádám, a XX. választókerület pártonkívüli képviselőjelöltje, ma délután hat órakor tartotta programmbeszédét a Ferenczvárosi Polgári Kör nagytermében. Kijelentette, hogy azért vállalja pártonkívüli programmal a jelöltséget, mert a pártok nagy része ma, a békekötés előtt, mikor az ország teljes egységére volna szükség, az egymás elleni gyűlölet szításából él. Csak az egység biztosíthatja a konszolidácziót. Csodálkozik azon, hogy a főváros polgáraitól mandátumot kérnek azok a pártok, amelyek a falut a város ellen uszítják. Sürgeti a felekezeti békét. A zsidókérdést a keresztényeknek és az asszimilálódott zsidóknak karöltve kell elintézniök. A keresztény nemzeti eszmének át kell hatnia a társadalmat, de annak uralma nem zárhatja ki a megtisztult liberalizmus uralmát. Kijelenti, hogy annak, aki keresztény vezér akar lenni, csakugyan apostolnak kell lennie. Persián beszédét zajos helyesléssel fogadta a nagyszámú hallgatóság, mely percekig ünnepelte a jelöltet. Jótékony humor a választási küzdelemben. (Zsidók a Keresztény nemzeti egyesülés pártjában) A budapesti X. választókerület keresztény nemzeti egyesülés pártja az alábbi hivatalos kommünikét adta ki: A budapesti X. választókerületben óriási arányokat ölt a választási küzdelem. A keresztény nemzeti egyesülés pártjának jelöltje, Tauffer Gábor dr. gyógyszerész és ügyvéd esténként híveinek nagy tömegével felkeresi a vendéglőket és kávéházakat, ahol beszédeivel a demokraták nagy tömegét hódítja meg magának. Ily körutak alkalmával a Szondy-utczai Báthory-kávéházban a Sümegi Vilmos által hirdetett gyűlésen mondta el Tauffer Gábor dr. programmját, az Andrássy-úti Fészek-kávéházban pedig Pető Sándor egybegyűlt híveinek tartott beszédet, úgy hogy utána Pető hívei tömegesen gratuláltak programmjához. A demokraták tábora megbomlott és a terézvárosi nemzeti érzelmű zsidóság a keresztény jelölt mellett csoportosul. A rákospalotai utczákon járkáltunk és a következő plakátot olvastuk egy vendéglő kapuján : POLITIKAI NAGYGYŰLÉS! Orbók Attila dr., az országos kisgazda- és földművespárt hivatalos jelöltje, folyó hó 20-án délután 3 órakor nagyszámú ellenjelöltjei számára a Molnár-féle vendéglőben elmondja programmját. Kérjük az összes ellenjelöltek és csekélyszámú híveik megjelenését. Az Orbók-párt intézősége. Érdeklődtünk és megtudtuk, hogy Orbók Attilának összesen tizenhét ellenjelöltje van. Ezeknek csakugyan érdemes nagygyűlést tartani ! Mennyien fognak szavazni Budapesten ? A névjegyzetekből hivatalosan megállapították, hogy Budapesten a január 25-iki képviselőválasztáson összesen 150.721 választó lesz köteles szavazni. Milyen legyen a nemzeti királyság ."Jogköre? Amagyar királyság pártja a magyar nemzeti királyság jogkörének megalkotására hirdetett pályázatával kapcsolatosan pótlólag közli, hogy a törvénytervezetbe AZ ÚJSÁG /Szerda, 1920 január 14.