Az Ujság, 1920. február (18. évfolyam, 28-52. szám)

1920-02-25 / 48. szám

„ AZ ÚJSÁG Szerda, 1920 február 25. 1­3-ika óta minden részvételről az államügyek ■ivitelében lemondott és azóta is az országtól távol van.“ Kovács J. István­­javaslatának el­vetése után kisebbségi véleményt jelentett be azon az alapon, hogy a Rassay által ajánlott szöveg voltaképpen jogi minősítés és nem ténymegállapítás. Huszár Károly miniszterel­nök bejelentette, hogy a szent korona őrzésé­ről és a főkegyúri jog gyakorlásáról külön tör­vény fog intézkedni. Hangsúlyozta, hogy a ka­tolikusok felfogása szerint a főkegyúri jogot csak a koronás király gyakorolhatja. Ji tótok az államfő-kérdésről. Az autonómiát követelő tótok nemzeti szö­vetségének budapesti megbízottja, Stróbl Miksa, a Slovensky Károd. szerkesztője, alábbiakat mondta nekünk az ideiglenes államfő-kérdésről: — A tótok az államfő elnevezését, vagyis kormányzónak való megjelölését tükszerény­­nek találják. Mi a királyság előtti időre em­lékeztető fejedelemséget vártunk. Mivelhogy azonban ez a mai külpolitikai helyzetben ta­lán némi disszonancziát ébresztene, nem ra­gaszkodunk az elnevezéshez, de kívánatos volna, ha az új törvénykönyvbe a főkor­mányzó elnevezést iktatnák be, mert hiszen kormányzó eddig is volt a magyar államélet­ben, például a fiumei kormányzó.­­ Ugyancsak a nép teljes bizalmának el­nyeréséhez járulna hozzá az, ha az államfő Szent István koronájára tenne esküt meg­felelő ünnepség keretén belül. Csütörtökön kezdenek tárgyalni a koalícziós kormányról. Rubinek Gyula miniszternek lapunk mai számában megjelent és a koalicziós kormány szükségességét sürgető nyilatkozata mély be­nyomást tett a politikai körökre. A keresztény­ párt még nem is oly régen azon az állásponton volt, hogy ellenzékbe megy át és így fogja­ biz­tosítani a keresztény kurzus érvényesülését. Ez a rideg álláspont az utóbbi napokban lénye­gesen változott s ma már a keresztény párt is híve a koalícziós kor­mánynak, mert egyedül ez a mód biztosíthatja a blokbeli pártok békés együttműködését. A keresztény párt holnap esti értekezletén ki fogja küldeni azt a nyolc­tagú bizottságot, a­mely az agrár­párt e czélra kijelölt bizottságával megbeszéli az együttműködés módozatait. Mint értesülünk, a tárgyalások során szóba fog kerülni a koalí­c­iós kormány kérdése is. Az a c­él, hogy addigra teljesen tisztázódjék a helyzet, a­mikor a kormányzónak a­z új miniszterelnököt ki kell jelölnie. A közhangulat Huszár Károlyt kívánja a kormány élére. Az agrárpárt ezzel szemben a belügyi tározót követeli a maga részére. A többi tárczák ará­ny­­lagosan megosztódnak a két párt között. A tár­gyalást csütörtökön kezdik meg s minden re­mény megvan arra, hogy a hét végéig teljesen meg tudnak egyezni. Js közalkalmazottak ügye a miniszter­tanácsban. A minisztere­ln­ökségi palotában ma este, 6­­órakor Huszár Károly miniszterelnök elnökle­tével minisztertanács volt. A minisztertanács elsősorban élelmezési kérdésekkel foglalkozott, majd a közszolgálati alkalmazottak részére biz­tosítandó messzemenő kedvezményeket tár­gyalta, a­melyekről holnap fogja a pénzügy­­miniszter tájékoztatni a nemzetgyűlést. Az al­kotmány helyreállításáról szóló törvényjavas­latot is tárgyalta a minisztertanács. Ezután folyóügyekkel foglalkoztak a kabinet tagjai. Jl demokraták álláspontja. /1Z Újság munkatársa Ugron Gábornak, a demokrata párt elnökének véleményét kérte.aki a pártnak a kormányzói hatalom gyakorlásá­ról szóló törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspon­t­j­ár­óL —* Pártom azt óhajtja, — felelte Ugron Gábor — hogy a javaslat változatlanul men­jen keresztül, hiszen a mi módosítást annak­' idején kívántunk, azt a pártközi értekezleten érvényre is juttattuk. Ma országos érdeknek tartjuk, hogy semmiféle véleménykülönbség ebben a tekintetben ne legyen. Pártom részé­ről én fogok ebben az ügyben felszólalni. Megemlítette ezután munkatársunk, mi­lyen érdekes és rendkívül fontos szerep jut a nemzetgyűlésben a demokrata pártnak és a pártunk m­­ini csoportnak. Tekintve, hogy a ke­resztény nemzeti egyesülés pártja és a­ kis­gazdapárt szinte teljesen egyenlő számerejű, szavazás esetén a demokrata és pártonkívüli csoport dönti el a­­javaslatok sorsát.­­ Mindig a szóban forgó kérdéstől tesz­­szük függővé, hogy melyik párttal szava­zunk és semmilyen irányban nem engedjük magunkat befolyásolni. Szavazás esetén min­dig az ország érdekét fogjuk szem előtt tar­tani, háttérbe szorítva mindenféle pártér­deket. Végül az iránt, érdeklődött munkatársunk, hogy mi az álláspontja a demokrata pártnak . Három héttel ezelőtt, a­mikor a főváros ta­nácsa az élőmarha árát n­egyven koronában álla­pította meg, részletein foglalkoztunk .Budapest húsellátásának ügyével és megírtuk, hogy a Hu­szárosok ár mellett nem fognak Buda­pestre‘~TMí£át hozni, illetve a gazdák a magasabb árat fizető vidék és osztrák bevásárlóknak fogják az állatokat eladni. Rámutattunk a fenyegető húsinségre, a­mely pontosan be is következett. Budapest népe napok óta marhahús nélkül van, a­mi marha a vásárra kerül, a lehető legsilányabb minőségű, húsa alig fele a jól meghízott marha táperejének és a közönség, a­mely liszt, zsír, bur­gonya és főzelék hiányában a húsvásárlásra kény­szerült, nagyon szomorú helyzetig­, került. Most azután teljes a káosz. A mészárosok a főváros ellen fordultak, a gazdákat­ okolják kapzsisággal és előre­láthatóan az élőmarha árának maximálását stamí­­rozni kell, szaba­dkeresk­edelem­ tárgyává teszik a hús­ellátást és hogy hús is legyen, előreláthatóan a marhahús ára hajtokon belül el fogja érni a száz koronát is. (Nincs felhajtás.) Srég nem láttunk akkora tülekedést, mint mostanában a mészárszékek és a vásárcsarno­kok húsrekeszei előtt A­hol még van némi marhahús, olyan hihetetlenül utolsórendű húst árusítanak, hogy maguk a mészárosok is fel­háborodásukat fejezik ki. Ez a hús a hatvan­nyolc­. koronás egységárban kerül eladásra, igaz, hogy nincs sok készlet ebből a húsból sem, mert a legutóbbi marhavásárra, mind­össze ötvenöt marhát, hajtottak fel, ezek közül is husz bika volt. Két héttel ezelőtt még kielé­gítő volt a felhajtás,­ négyszáz darab érkezett csaknem minden vásári napon. Most nem jön marha, a­­mi érkezik, silány, mert a vidéken osztrák csempészek és bevásárlók jóval többet űzetnek az élőmarha súlyáért, mint a­mennyit a budapesti piac­on a felhajtók kapnak. Ter­mészetesen az árdrágítók és az üzérek a mar­hahús abszolút hiányát alaposan kiaknázták. Borjúhús és sertés nagy számban van a mé­szárszékekben, de egy kiló borjúhúsért száztíz koronát kérnek. Ezt az árat Budapest amúgy is sok szenvedéstől nyögő népe nem tudja meg­fizetni. A baromfiárusok is kihasználják a hüs­­inséget és olyan árakat követelnek, a­melyek hallatára ökölbe szorul a kéz, vagy egyáltalá­ban távolmaradnak a vásárlók a piacztól. (A hüsinség oka.) De tűrhetetlen az állapot a­ zsigerek és a belsőségek ára tekintetében is. Ma már hatvan koronát kértek májért, szívért, légért, paczal­­ért és ezt az árat a közönségnek, hacsak nem akar hús nélkül lenni, meg kell fizetni. A piaczokon úgyszólván semmi főzelék nincs. Káposztát hu­szonöt koronáért árusítanak kilónként, tejes­káposzta egyáltalában mincsen, kelkáposzta, is ritka, sárgarépa nincs és a­ zugkereskedelem a krumpli kilóját tíz koronáért árusítja. A mészárosok ipartestületének elnöke, Leszlauer Gyula, lemondott állásáról s a Buda­pesten megállapított irányárakat okolja a baj keletkezéséért Nyilatkozatában azt mondja, hogy a gazda a vidéki városokban sokkal ma­gasabb árat kap a marháért, mint Budapes­ten. A­mi hús jön, silány minőségű, de egyéb­ként­ is ráfizet a mészáros, mert a nyomtaték a vidéken harmincz százalék egy kilónál, Buda­pesten pedig nem szabad nyomtatékot adni. Ezzel szemben a mészárosok elszaporodá­sát is a baj egyik okául jelölik meg. (A szabadkereskedelem.) Minthogy a főváros húsellátását okvetlen szabályozni és biztosítani kell. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter új rendet állapított meg a hús­forgalomban. Az élő állatokat osztá­lyozni fogják és az osztályok szerint állapítják­­ meg az árakat. Ez az új rend csütörtökön lép­­ életbe és az árakat szakértőkből álló bizottság­­ fogja megállapítani. Ennek daczára még na­­p­pokig fog eltartani, m­íg Budapestre elegendő­­ számú marha érkezik, viszont azonban, ha a­­ vásár ismét kielégítő lesz, magasabb árak fog­­j­­ák dominálni a piac­ot. Bekövetkezik az a­­ rettenetes helyzet, hogy egy kiló elsőrendű­­ minőségű marhahús ára eléri a száz koronát és a silány húsért is hetven koronánál többet kell majd fizetni. (A központi vásárcsarnokban.) _A húsárak maximálásának következményei talán legszembetűnőbb módon a központi vá­sárcsarnokban láthatók. Az összes mészáros­bódék üresek. Egy-két hét előtt más volt a hely­zet, akkor rengeteg volt a hús, ellenben a kö­zönség tartózkodóan viselkedett, most nincs hús és a kereslet óriási. A felhozatal ma már a lehető legminimáli­sabb volt, összesen harminc­ félsertés és ti­zenöt borjú érkezett, marhahús egyáltalán nem­ jött. A maximálás lehetetlen helyzetet terem­­tett. Nagyvendéglősök és más nagyobb élelme­zési üzemek lánc­kereskedelem útján, maximá­lis áron felül összevásárolják a jobb minőségű húsi és a piac­i árusítás részére így csak a leg­silányabb minőség marad. A tegnapi marha­vásáron például élősúlyban kilónként negyven koronáért vásárolták össze a legrosszabb minő­ségű marhákat, holott a maximálás előtt ennek a h­úsfajtának 25—27 korona volt az ára. A mé­szárosok most ezt az alig ehető, táperőnélküli húst kénytelenek maximális áron elad­ni a kö­zönségnek és még ezt is minimális mennyiség­ben. A vidék ugyanis egyre jobban elzárkózik Budapesttől és csak a lánczosok útján hajlandó felhozni húst. A tarthatatlan állapot miatt nemcsak a közönség, hanem maguk a mészárosok is a leg­nagyobb mértékben elkeseredettek. A központi vásárcsarnok több mészárosához kérdést intéz­tünk a húspiacz helyzetét illetőleg. Valameny­­nyien a legnagyobb felháborodás hangján nyi­latkoztak. — A kereslet sohasem vett ilyen nagy, — mondották — ellenben az üzletek sose voltak ilyen üresek. És az a kevés hús is, a­mit tőkén mint elsőrangú árut kénytelenek vagyunk ki­mérni, olyan hitvány, hogy pirulunk miatta. Azelőtt az ilyen húst csak ipari feldolgozásra lehetett használni és a kutya sem ette volna meg. Ennek a húsnak nincs semmi tápereje és még 50 koronát sem ér, nemhogy a maximális árat megérné. Itt nincs más megoldás, csak a maximálás ügyének rendezése, mert ilyen kö­rülmények közt mi egyáltalán nem kapunk húst és a­míg az a néhány bizományos, a­ki kezében tartja a titkos üzérkedést, milliókat keres, a kis üzletek hetekig áru nélkül vannak. (Husuzsora a feren­cz­városi pályaudvaron.) A közönség egyáltalán nem tud róla és, úgy látszik, a hatóság figyelmét is elkerüli, hogy a húshiány csak látszólagos, mert ma is nagymennyiségű marhát szállítanak a főváros­ba. A ferenczvárosi pályaudvaron igen nagy a felhajtás, ez a­z áru azonban egyáltalán nem jut a kismészársok kezére, mert a lánczkeres­­kedők útján 110—120 koronás árakon a nagy­­vendéglősökhöz vándorol. A tisztességes mészá­rosok elkeseredetten panaszkodnak a pálya­udvaron végbemenő uzsoravásár miatt. A Pisti mészárosok a rossz közlekedési és közbizton­sági viszonyok miatt nem tudnak lemenni a vidékre és így a felhozatal teljesen az üzérke­dők kezében van. Természetes, hogy ezek csak azt a­ silány minőséget adják el a hatóság által megállapított áron, a­mi az ő uzsoraüzletükben nem képvisel értéket. Ezt a rossz és táperő nélküli húst eszi ma a nagyközönség. (A kis csarnok.) A Klauzál-téri vásárcsarnok kongott az ürességtől. Csak borjúhúst lehetett látni, száz­tíz koronás árban. Barom­fi is kevés volt, ellen­ben zsigereket hatvan koronáért lehetett vásá­rolni. A csarnokban egyetlen mészárosnál volt kora reggel marhahús, igen silány minőségű. Ezer ember is ostromolta ezt a rekeszt s persze egy órán belül elfogyott, minden hús. Az egyik mészáros azt mondja, hogy a jövő héten már borjúhúst sem fog árusítani, mert ráfizet a kékpénz és postapénz közötti különbözetnél fogva. Neki csakis első kiadású húsz, ötven, száz és ezerkoronásért adnak el húst, viszont a fogyasztó Postapénzzel fizet és nem hajlandó kékpénzt adni. A mészárosok igen elkeseredet­tek, a­ nagyvágók pedig követelik, hogy a vá­sárlók részére engedjék meg, hogy a demarká­­cziós vonal körüli negyven kilométeres zárlati zónába utazhassanak és e zónán belül vásárol­hassanak. Budapest húsellátásának katasztrófája. (Nincs marhahús a fővárosban. — Js mészárosok a főváros és a gazdák ellen. — Száz koronára akarják emelni a marhahús árát.) — A az Újság tudósítójától. — (­é­g a Károlyi-kormány és a Berinkey-kormány fe­lelősségre vonásáról készülő javaslat tekinte­tében) — Mi nem zárkózunk el és nem is zár­kózhatunk el ilyen javaslat elől. A törvény­­javaslat fogja majd megállapítani, várjon a képviselőháznak erre kijelölt zsűrije, vagy­ pedig a Curia vonja felelősségre a két forra­dalmi kormány tagjait. Ez tehát a Ház elha­tározásától fog függni. Nem emelik fel a képviselők tisztelet­­díját. A nemzetgyyűlés gazdasági bizottsága ma a többi között a képviselők tiszteletdíjáról is tanácskozott s úgy határozott, hogy a nemzetgyűlés tagjai egyelőre az eddigi tisztel­díjjal-hi­pták, meg a mostani negyedévre. A tisztelet­­dtr­j felemelésére vonatkozólag akkor terjesztenek javas­latot a nemzetgyűlés elé, a­mikor a tisztviselők fizetés­­rendezésének az ügye napirendre kerül.

Next