Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-01 / 182. szám

ROVÁS. A külföldi, különö­sen a franczia tárgyalá­sokról, a miniszterelnök szerint, a sajtó hely­telenül informálta a­­közönséget. Wagner Ká­­roly tegnap sajtószabadságot követelt, ez a jogos panasza a miniszterelnöknek rs bizo­nyítja, hogy a sajtónak túl sok a szab­adsága, ha helytelen informálás is meg van engedve. V- V ' • * Hétfőn megindul­­a Tisza-gyilkosság pere. Katonai bíróság előtt.5.A­mi azt jelenti, hogy a r­egtépett és eltaposott igazságérzet végre megkapja, a­mi megilleti. Tisza István ár­nyéka megboszulatlanul borong a nemzeten, ősi magyar hit, hogy a­míg a bűn nincs meg­torolva, áldozata nem pihenhet békén sírjában. . "A sir­ nyugalom igazán a legkevesebb, a­mivel a nemzet Tisza Istvánnak tartozik. A Churchingh. Churchill hadügyminiszter ellen nagy a harag, mert azt mondotta: Európát csak az angolok, francziák és mailerek együtt képesek megmenteni a bolsevistáktól. Ez a haragkiütörés a kor jegye. Nem szabad ilyet mondju­k s nem szabad a németeket a czi­­gita lentő megmentőinek elismerni. Mondani, elismerni... ezek formai dolgok, ezek politika. Mondástól, elismeréstől függetlenül: igaz-e, a­mit Churchill mondott! Ez a kérdés nem­ há­borgatja a felindult angolokat, francziákat.­­ Sőt a felindulás talán azért olyan nagy, mert maguk is igaznak érzik. De a politika azt ■követeli, hogy ne legyen így, tehát az érzületi c­enzúra indexre teszi ezt az igazságot. A bol­sevisták, azért mégis erősek és Anglia és Fran­­cziaország német segítség nélkül mégsem bir­­velük. Vagy igen? Akkor ezzel c­áfolják meg Churchillt s ne naczionalista érzületekkel* Mert mi lesz, ,ha Churchillnek ezt nem lábád mondania^* hatalmasságok dogmaként kijelentik, hogy a németre nincs szükség s a bolseviiou is­ elnyeli Európát? Mit tesz akkor a Times s mit a franczia németfalók? A gyűlölet felvégre adva van s a­mig az ő kezükben van. A németről akár azt is vallhatják, hogy nem ember. De ha baj van és a czivilizácziót mégis csak a német mentheti meg? Erről már nem segit semmiféle győztes erejével és elfogult­ságával tett deklaráczió.^jfra az elfogult ki­induló pontok nem igyanak a valóság után, a valóság még keyjjssze igazodik a kijelentések Után s akarvao»#Srattan beteljesedik a végzet.­­ S vég^mk az entente hatalmasságainak, hogy­ ■títínt minden mesterkélt alakulat, az ő győzelmi helyzetük az igazságban az ellenségét kénytelen látni. Nekik csak akkor van igazuk, ha a német veszedelme a czivilizácziónak, a német komisz, a német kiirtandó faj. De hát­­ez nem igaz. Lépten-nyomon belebotlanak a német nélkülözhetetlenségbe. Érdekük és hiva­tásuk szerint ebből le kellene vonni a tanul­ságot: ha szükségünk­ van rá, teremtsünk olyan helyzetet, hogy igénybe vehessük is. Igen, de akkor el kellene ejteni, a­mi már a szájukban van: a zsákmányt, melynek jogosultságát csak a német értéktelenséggel és közártalmával lehet beigazolni. Hogy éppen azzal, mert ezt a zsákmányt egészben meg akarják tartani, elveszthetnek mindent, azt is, a­mi az övék volt eredetileg, azt is, a­mi biztosítva lett volna lemondás után is: ezt érzik a Churchillek mindenütt, de a vakok nem akarnak tudni róla. Bűnnek te­szik meg a tisztánlátást. Árulásnak a meg­mentő szót. Egyáltalán a szó! A szónak van oltár emelve, a szó az Isten. A szó lehet hazug­ság, lehet ámítás, lehet végveszedelem, — csak a hallgatójának ne legyen kellemetlen. A Churchillek ezt tudják s egy-egy kivételt nem tekintve, szomorúan, de buzgón ehhez tartják magukat. Majd igazuk és táboruk lesz, ha már nem használnak semmit. ■ p, *' ’ "T^....r’t 4 *y:" //:■/ . / . , ^­­ / /[/■' ((/ jUdj/J Budapest, 1920. ______________________XVIII. árfolyam, tSZT szám. A fasírnap, augusztus »P Előfizetési árak: Mgy SZERKESZTŐSÉG • Egész évre.......... 280 K — t WF ^ Budapest, Rákóczi­ utc 54- 87. Félévre................. 140 K — T­íp KA IS Telefon: József 13-36,József Negyedévre ..... 70­0 — @ | flPwl ^ / Egy hóra.......... 25 »­­ , Mm M M H MM m —----- KIADÓHIVATAL: '»»***** Mii Jf ||i fi f m m*uieJu~aaui k Mim ELm %J1 FIÓK KIADÓHIVATAL: 1“éve?^nden nfSF « » MmMm Budapest, Erzsébet­ körut 43. Andrássy Gyula gróf a rendzavarásokról. (Nyilatkozik Az Ujság-nak a gyilkosságokról. — Erélyes megtorlást sürget.)­­ — Jlz Újság kiküldött munkatársától. — K­üatomüreden, néhai Vaszary herczegprintás villájában Andrássy Gyula gróf fogadta Az Újság kiküldött munkatársát és az újabb budapesti atroczi­­tásokról lapunk számára a következő nyilatkozatot adta : ' '?*****■ *****'' — Balatoniffiredre megérkezett az újabb zavarok híte. Ezek.A zavarok egy olyan betegségnek a tünetei, a­mely Magyarországon már nagyobb ideje erőt vett, a­melynek elrontására oly sokat tettek, gyógyítására jóformán semmit sem. Káros és reánk szégyenletes ez az állapot. Ezen segíteni kell és ellene csak egy metó­dus van: egyik oldalon a legnagyobb erély és gyorsa­ság a megtorlásban, a másikon bizonyos pozitív intéz­kedések és tettek, olyan kormányzati cselekedetek, a­melyek bebizonyítják azt, hogy valóban új rezsim van és hogy a múltnak bizonyos hibáival reformok útján szakítani akarnak. Nem vezethet megoldásra, ha e he­lyett egyik, oldalon gyűlöletet keltenek és tartanak ébren, ha másrészről változatlanul fenmarad a régi kor­mányzati rendszer, ha ugyanazokkal az emberekkel csinálják az üzleteket és politikát, mint azelőtt, mindez párosulva az adminisztrác­ió tehetetlenségével. • Ez a helyzet megrendíti irányunkban a külföld bizalmát, megrendíti a jog- és közbiztonság érzetét, lehetetlenné teszi gazdasági föllendülésünket és új katasztrófákat idéz elő. Itt gyorsan és erélyesen, cselekedni kell, az új kormány életképességének mértékét az fog­ja, megadni,­­ hogy milyen eredménynyel és bátorsággal tud eljárni­­ ebben az irányban — Mindeenttélre — és ezt a kormány érdekében kell­­ felhozni attg,a mai állapot züllöttségéhez a hosszú kor­mányválság is hozzájárult azzal, hogy annak idején a te­­­­kintély még jobban szétmállott. Azt tapasztalták, hogy a vakmerőknek baja nem történik, hogy hozzájuk nyúlni nem akarnak, vagy nem mernek. Minél több jogtalan­­­­ság és bűntény marad megtorlatlanul, annál kevésbé lehet azt várni, hogy a törvénynek és a jognak tek­in­­­­télye legyen, hogy a kormány szavára adjanak vala­mit, fenyegetéseitől féljenek. Nem lehet az újonnan ki­nevezett kormánynak betudni azt, hogy megalakulásá­­­­nak puszta tényével és nyilatkozataival a rendzavaró­­ elemeket megfékezni nem tudta. Nem az ő, hanem a­­ múltak hibájától eredtek ezek a bajok. Ennek a kor­mánynak a felelőssége csak a saját cselekedeteivel kez­­­­dődik. Ítéletünk a kormányra nézve attól függ, hogy mit fog ezentúl csinálni és milyen intézkedéseket tesz­­ az ilyen esetek ismétlésének megakadályozása és az el­­­­követett bűnök megbüntetése czéljából.­­ — Politikai bizalmam a kormányban nincs, azonban­­, föltétlenül hiszem, hogy a helyzetnek súlyát és tűrhetet­­­­len voltát átérzi és a gyógyítás munkájában, biztosan­­ tudom ezt, minden hazafias elem támogatásában fog ré­­l szédülni mindaddig, míg megvan a remény arra, hogy a helyes, utón akar és tud haladni. 8. S. -1 ' Nf­­ . ‘ _ — _ — .. km K ^ — — — — — Friedrich Jstváknál Balatonfürede/i. é (Ellenzéki bírálat Teleki Pál gróf programmjáról.) ...,4*.­­Újság kiküldött munkatársától^^ '*• AUI .kormán^/fcch’mutatkozásáról megindult ’£vi­­tában­ hiányoz­tt Friedrich­ Istvánnak, mint az egyebfitt ellenzéki párt v. vezérének kritikája, a­mit pedig érdeklődéssel vártak. Az Ujság munkatársa fölkereste Friedrich Istvánt . Balatonfüreden, a­hol gyógykezelteti magát, politikától és politikusoktól elvonultam Friedrich István az alább következő szé­les medrű nyilatkozatot bocsátotta rendelkezésünkre, a mely részletesen kiterjeszkedik Pál gróf egész bemutatkozó beszédére .^*«írnak éles* kritikáját nyújtja. A nyilat következő : '•*****' Teleki miniszterelnök beszédét nagy figye­letm­sajjllad­ástam, de abban semmi új momentumot, vagy czélkitűzést nem találtam. Ugyanazokat mondta, a­miket Simonyi-Semadam már sokszor mondott, csak­hogy addig míg Simonyi-Semadam an­dalitó hangot használt, addig ő a monoton hangnemre tért át. Nem is mentem el a kormány bemutatkozására, mert hiszen nincs is új kormány, csak a régi kormány fejelődött meg rosszul. Kizártnak tartom, hogy ez a kormány­­garnitúra meg tudná állani a helyét. Nemcsak a vál­sággal eltöltött három hét veszett el teljesen medden, hanem a most folyó kísérletezés is teljesen reményte­len és csakis újabb időpocsékolást jelent. Nem várok a kormánytól semmit sem ,débben az összeállításban képtelennek tartom minden komolyabb cselekvésre. A­­ legélesebben elítélem Teleki külpolitikáját és katasztrófának" tartom, hogy a szemlátomást gyöngülő francziák felé orientálódik. Szerintem nincs más ment­ség, mint a régi szövetségnek, a német, magyar, bolgár, török szövetségnek a megújítása, mert a világháborúnak még nincsen vége és a­ki harczközben az ellenfélnél keres segítséget, az mindig rosszul jár. Rendületlenül meg vagyok arról győződve, hogy csakis német orientá­­c­ió mentheti meg integritásunkat. Nem bízom és nem hiszek az enfente,sem­miféle ígéretében. A shmskátikérdésben nem azt tartom fontosnak, hogy a kormány mit és hogyan tárgyal a szoczialis­­tákkal, hanem azt, hogy minden munkás, a­ki nemzeti alapon áll, ebben az országban megtalálja a nyugodt megélhetést. A kormány a munkáskérdésben csak ilyen általános álláspontot foglalhat el és nem favori­zálhat egyes munk­ásszer­vezeteket. Teljesen a munká­sok szabad akaratára volt bízni, hogy hogyan tö­mörülnek. Ss­— A királyság.-'~cér­­lésében nagyon helyes volt, hogy András Isz-'ögy­­­a gróf szóvá tette ezt beszédében és a királyság kérdésének megoldását sürgette, mert erről Teleki csodálatosképpen hallgatott. Pedig hiába, a mig király nincs, addig nem lesznek konszo­lidált belállapotok. Sürgősen kell visszaállítani a te­kintélyt minden vonalon, ezt pedig csakis a koronás király személyén át lehet elérni. Szerintem ennek a kérdésnek megoldása is nagyon sürgős. Különben az ország közhangulata ezt követeli és kívánja és nagyon tévesen ítélik meg azok a helyzetet, a­kik­ ezt a köz­hangulatot fumigálhatónak vélik. — 'A czsi«2Mr(író),csodálatosképpen szintén nem be­szélt Teleki. Megét Tápítom teljes objektivitással, hogy a próletordiktatúrát kivéve, még ilyen czenzura nem volt ''Magyarországon. Hogy egyáltalán nem lehet semmiről nyilatkozni, semmiről sem lehet írni, a leg­nagyobb horderejű kérdésekről sem és ezért a közön­ség teljesen tájékozatlan. A legmulatságosabb az, hogy még a miniszterelnöknek a nyilatkozatait is c­en­­zúrázzák., ’’ —, "A pénzügyi hiftéire vonatkozólag sem mondott, semmi újat a m­i­niszterelnök. Azért stílszerűen meg is maradt s­írfi pénzügyminiszter.­­ De még odáig tudott elmenni a miniszter­elnök, hogy a miniszzterek számát redukálja, pedig van múlt­ a nem­zetgyűlésnek erre vonatkozó egyhangú ha­tározata, a­mely utasítja a kormányt, hogy költség­­vetésileg csak kilenc­ miniszter javadalmazásáról te­gyen előterjesztést. Ezt a nemzetgyűlés Hegyeshalmy indítványára mondta ki. A teljesen fölösleges politikai államtitkárságok eltörléséről is megfeledkezett a mi­niszterelnök. Ő érte el a miniszterelnökök között a Fregoli-tehetség maximumát, miért úgy cserélgeti a miniszteri tárczákat és az államtitkárságokat ugyan­azon urak között, hogy az akármilyen kiváló színész­nek is dicsőségére válna. Csupa univerzális zsenikkel dolgozik. Van olyan ezek között, a­kik ebben az évben a harmadik államtitkárságot fogják betölteni. Tényleg ilyen értelemben neki sikerült végre a gr­and cabi­­net-t összehozni. .. , ' — Ai legborzal­lanabb 'b­allépése a miniszterelnöknek és rövid'^WettV'elődjének, Bethlen grófnak, az, hogy­ a nemzetgyűlésnek teljesen széthúzó frakc­iót egy pártba tömörítette. Ez nagyon veszélyes lépés volt, mert az biztos, hogy ez a kormánypárt nagyon rövid életű lehet és akkor mi lesz a nemzetgyűlés munkaképességével. Sokkal helyesebb lett volna, hogy ha a nemzetgyűlési képviselők 5-­6—7 frakc­ióban csoportosultak volna és ezek egy részéből időről-időre bizonyos törvényjavasla­tok letárgyalására koalíc­iós kabinettek alakultak volna. A mostani megoldást a legrosszabbnak tartom és úgy látom, hogy annak nagyon rossz vége lesz. — A­­Zsidókérdés megoldásáról sem nyilatkozott tu­­lajdonképp Gyi Teleki, pedig igazán ideje volna, hogy ez a ''■kérdés intézményes elintézés útján lekerüljön, a politikai küzdőtérről. Ma már úgy áll a zsidókérdés, hogy a nemzeti alapon álló tisztességes zsidóság is sürgeti a kérdés elintézését. Ezt Sándor Pál képviselő egy nagyobb beszéd keretében is megtette. — "Az Utolsti zavargások tekintetében csak a régi ál­láspontomat­­ismételhetem, hogy azokat elitélem és azoknak elkövetői a­ legszigorúbban felelősségre vo­nassanak.. A legutóbb elkövetett­­utczai gyilkosságok pedig egyenesen s­étségbeejtek és. el sem lehet kép­zelni, hogy azok elkövetői tulajdonképpen mit eré- ISMaJfe/rUTr ' w ^ ' '» " ' fialó SUMar..

Next