Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-04 / 184. szám

2 1920. AZ ÚJSÁG Vill­­ szállóba, mint a tizenegyes katonatanács tagját, azért, hogy kimenj­ünk a Tisza István gróf villájába. Először délelőtt tizen­egyre voltunk fölrendelve, azután elhalasztották a kimenetelt. Határozottan emlékszem arra: Hüttner, Dobó, Horvát-La­­novics, Pogány, egy tengerész , Kundekker, Láng hadapród­­jelölt, én, Csernyák, Kéri, Friedrich és Fényes voltunk jelen. Friedr­ich délelőtt is jelen volt, délelőtt csak "Gart­ner nem volt ott, délután " is megjelent. Kéri Pál mutatott egy skippzet, melyben le volt rajzolva a Roheim-villa alaprajza, magyarázta, hogyan kell bemenni, kinek hova kell állnia. Elmondotta, hogy Dobó, Horvát-La­­novics és Pogány fognak bemenni a villába. Azután eltávo­zottak onnan. — Kéri is egyenruhában volt ?­­ — Igen, katonasapkában. — Elmondotta azután, hogy járókelőket látott az utczán, a házbeliek közül nem látott senkit, nem is beszélt senkivel. Elől Pogány, azután Horváth- Lanovics, Dobó és én, közvetlenül utánunk Gartner. Hár­muknál fegyver volt, nálam Frommer. Fölmentünk a lép­csőn. Négyen bementünk. Bementünk az előszobába, attól jobbra színes üvegajtó volt, a hallnak az ajtaja. Engem Pogány .4 színes ajtó mögött állított fel. — • Mikor a hallba mentek, nem történt valami, a kertben vagy a lépcsőn ? Nem emlékszik, hogy egy vörösbajuszú csendőr jött, a­kitől Pogány elvette a fegyverét ? — Nem emlékszem. — Mikor le­tette a fegyvert, olyasfélét kérdezett Tisza gróf, hogy mit akarnak ? — Nem tudok visszaemlékezni, hogy mennyi idő telhetett el, mig bent voltak. Pogány rákiáltott, hogy maga az oka, hogy annyi embert a vágóhídra szállítottak. Ekkor Pogány és Horvát-Sanovics rálőtt. Mikor az első két lövés eldördült és Tisza gróf eldőlt, ekkor jött egy „fiata­labb hölgy, nagy jajveszékeléses reáborult Tiszára"s ekkor Dobó félrerántotta a hölgyeket. Dulakodás támadt s ekkor történt még két-három lövés. — Mikor ott feküdt Tisza István ? — Mikor ezek dulakodtak? Dobó félrelökte a höl­gyeket és ekkor ismét történt két-három lövés. Kettő vagy három, nem tudom biztosan, azt Horvát-Lanovics és Po­gány lőtték. Az első két lövés elhangzása után beugrottam a hallba és valamit kiáltottam, de nem emlékszem, hogy mit, nagyon ideges voltam. Ekkor megijedtek s mindnyájan sza­ladtak vissza, mikor a másodszori sortüz elhallatszott és sza­­ladás közben beleütköztem Gartnerbe és együtt kiszaladtunk. (A nemzeti és a katonatanács.) Mondada dr. : Mikor kapta a szerepét az ellenkatona­­rendőrség megszervezésére. Sztanykovszky : Huszonhatodikén. Ekkor délután Hütt­­nerrel találkoztam, a délutáni gyűlés elmaradt, eső volt, kevés ember jelent meg. A tengerészek négy­ bizalmast küldöttek a nemzeti tanácshoz és bejelentették a tengerészek csatlakozá­sát. Ezek között volt Horvát-Sanovics.—Dobó is ?— Nem. Ezután megalakult a katonatanács, a­melynek tagjai azok lettek, a­kik a tizenegyes katonatanácsban szerepeltek, azon­ban János Andor nem volt köztük. Esteranyival 27-én délután találkoztunk a Palermóban. Megalakult egy szű­kebbkörű katonatanács és ezeknek kiosztották a szerepüket. Nekem az ellenkatonarendőrség szervezése jutott ki. Hüttner lett a katonatanács titkára, Madocsányi az alelnöke, Szilágyi had­nagy és Pethes dr. voltak az állandó bizottság tagjai,­­ ~­ly Mondada dr. : Huszonhatodikén este volt az első katona­­tanácsi ülés ? Kik vettek részt ? Sztanykovszky : Ott volt Horváth-Sanovics, a­ki a ten­gerészek bizalmi férfia volt és azt hiszem,­ a négy tengerész közül még egy. A politikusok a másik szobában voltak, este ■mutatott be Friedrich Istvánnak Csernyák és közölte, hogy a ■a nemzeti tanácsnak a katonatanácsba delegált tagja. (Friedrich szerepe.) ’ Mondada dr. : ön azt mondja, hogy Csernyák és Fried­rich részéről történtek kijelentések, hogy Tiszát láb alól el ■kell tenni. Az előzetes eljárás során azt mondta, hogy vagy Csernyák vagy Friedrich. — Mindketten beszéltek. — Nagyon fontos, hogy az egyik is mit beszélt és a másik is mit beszélt. — Referáltak arról, hogy a nemzeti tanács elhatározta Tiszának láb alól való eltevését. Lukachickra az egyik azt mondta, hogy a láb alól való eltevését, a másik, hogy csak eltartóztatását rendelték el. Hogy melyik mondta az egyiket és melyik a másikat, azt nem tudom.’Utóbb a gyűlés végé­vel Friedrich megint kapaczitált. — Friedrich ? És Hock János ? —­ Ő is szaladgált egyik szobából a másikba. Bent volt abban a szobában, a­hol a politikumok tartózkodtak. Jelen volt Hock olyan értekezleten, a­hol Tisza István meg­gyilkolásáról volt szó ? — Tudomásom szerint nem. Majd­nem nyilt titok volt az, hogy Tiszát meg fogják gyilkolni a­ forradalom során. (Nyilvános vita a gyilkosságról.) Lengyel dr. : Titkos dolog volt a Károlyi-párt helyiségé­ben, hogy merényletet készítenek elő ? — Nyilt titok volt. — Az összes jelekből látszott, vagy pedig közvetlen érintkezésből az, hogy mikor Horvát és a többiek felmentek, tudták, hogy milyen czélra vannak odahiva ? —­Nem. Előadja azután, hogy Csernyák és Kéri egymással közvetlen viszonyban voltak. — A nemzeti tanácsnak tehát Károlyinak és Hocknak ellenére csinálták Kéri és Lengyel ezt a dolgot ? — Mikor Friedrich beszélt, mindig úgy tüntette fel, mint a­ki a nemzeti tanács véleményét tolmácsolja, ő hozta a parancsokat a nemzeti ta­nácstól, vagy inkább tőlünk vitte az értesítést, miután ő volt jelen a mi ülésünkön. Neki az volt a kötelessége, hogy a nemzeti tanácsot értesítse, hogy mi történik nálunk.— Tud-e ön arról, is, hogy a­mikor Dobó visszajött a nemzeti tanácsba, hivatalosan bejelentette a gyilkosságot ? — Tudok, de arról nem, hogy azt jelenteni is kellett volna neki. A további kérdésekre kijelentette, hogy tudomással bír arról is, hogy a nemzeti tanács az államkasszából jutalmazta őket. Arra a kérdésre, érez-e bűnbánatot, igennel válaszolt. Kottra őrnagy : Ön azt mondotta, hogy a forradalmat mindig a csőcselék csinálta. Szó sincs róla. A csőcselék csak végrehaj­tó közeg volt. A forradalmat mindig a destruktív elemek csinálták, a­hova ön is tartozik, így változtassa át történeti tudását. Sztanykovszky : Tudomásul veszem. Sztupka őrnagy : Később, a­mikor önök alkalmatlanok kezdtek lenni, az egész társaságot el akarták küldeni Ame­rikába Sztanykovszky : Ez hossabb megbeszélés tárgya volt. Csernyák minden nap jött, ment és tárgyalásokat folytatott. Sztupka : Mi volt az oka, hogy elmaradt ? Sztanykovszky: Ezt nem tudom, azt tudom, hogy Csernyák és Lengyel kimentek külföldre. Ezután az elnök a­ tárgyalást holnap reggel kilencz ■órájah&iasztetta, ',v ' ** 1 K piagas lisztárak Katasztrófával fenyegetnek. ■ S (Emelkedni fognál! a munkabére­t. — Házfeloszlatási jog Kautélákkal.) Az a veszély fenyeget, hogy a lisztárak horribilis emelkedésével párhuzamosan bekövetkezik a munkabé­rek emelkedése az iparban és a kereskedelemben egy­aránt. Hír szerint ebben a kérdésben az illetékes ténye­zők már több izben megbeszélést folytattak és olyan megállapodás jött létre, a­mely azt bizonyítja, hogy — a kormányt kivéve — minden fórum elfogadta a mun­kabéreknek a kenyérárakhoz igazodó szabályozását­. Híre kelt, hogy a keresztényszoczialisták együttes ak­­c­iót indítanak a szocziáldemokrata párt illetékes ténye­zőivel a lisztkérdésben. Ezekkel a hírekkel szemben szo­­cziáldemokrata forrásból a következő értesülést kaptuk: — Semmiféle megbeszélés köztünk és a keresztény­szoczialisták között ebben a kérdésben nincs. De az bi­zonyos, hogy a magas búza- és kenyérárak alapjában rendítik meg a mai munkabérrendszert. Számszerűleg százötven-kétszáz százalékkal drágultak meg az árak. Ehhez járul még az is, hogy mindöesze négy kilogramm­ban állapították meg a fejkvótát, a­mi teljesen elég­telen. Természetes, hogy a szükséges pótmelyiyiséget horribilis szabadforgalmi áron lesznek kénytelenek a munkások beszerezni. A munkásságnak ugyanaz a kí­vánsága, hogy ugyanolyan mennyiségű és kedvez­ményű fejadagokat kapjon, mint a közalkalmazottak. Nagy nyugtalanságot és elkeseredést váltott ki a mun­kásság körében már az a tény, hogy a czukorfejadagot aránytalanul osztották el. A munkások követelik, hogy ők is ugyanannyi czukrot kapjanak, mint a köztisztvi­selők, mert több energiát fogyasztanak el, tehát többet is kell pótolniuk. Nagyon szükséges volna, hogy a kor­mány ne tegyen kivételt az egyes kategóriák között, hanem a minimumra szállítsa le a kenyér- és búza­árakat. Ellenkező esetben ennek a fontos élelmiczikk­­nek aránytalan drágulása minden vonalon maga után vonja az árak emelkedését. És a­mikor minden drága a világon, nem lehet kivinni, hogy a munkabérek a régi árakhoz irányítva maradjanak. Hosszú szünetek és egy kis ülés. Alig öt-hat képviselő jelenlétében, de pontban 10 órakor kezdődik az ülés. Bejelentik, hogy Szabó Sán­dor, a tiszalöki csonka kerület képviselője, lemondott mandátumáról, majd beterjesztik a közjogi bizottság jelentését a kormányzói hatáskör kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatról. Ezután részleteiben is elfogadták a mezőgazdasági érdekképviseleti törvényt, melyhez Frühwirt Mátyás módosításokat nyújt be, csekély ér­deklődés közepett. Közben szünet van, mert csak 28 képviselő ül a teremben. 12 órakor ismét fél kettőig függesztik föl az ülést, hogy azután kisorsolják a Szé­chenyi gróf összeférhetetlenségi ügyében ítélkező bi­zottságot, miután ez is megtörtént és­ a bizottság tag­jai letették- .az esküt,­­ a­z ülés összes szüneteivel együtt véget ért. Bottlik József indítványa. Mint említettük, a kormányzópárt holnap, szerdán este értekezletet tart. Budapestre hívták az összes kép­viselőket, mert minden voks fontos annak eldöntésére, megszavazzák-e a kormányzónak az abszolút házfal­­oszlatási jogot, vagy nem. Bottlik József indítványt fog előterjeszteni a holnapi értekezleten. Pontokba fog­lalja azokat a kautélákat, a­melyek mellett a javaslat ellenzéke hajlandó kibővíteni a kormányzó jogkörét. Ezek a biztosítékok a következők: a házfeloszlatás a kormányzó üzenetétől számított harmincz napon belül nem következhetek be. Az elnapolás legfeljebb harmincz nap­ra szólhat. Az elnapolást követő két hónapon belül nem lehet újabb elnapolás. Az új nemzetgyűlés össze­­üléséig a kom­ányzó elnöklésével államtanács viszi az ügyeket, hogy a felelősség megoszoljon. Ennek az államtanácsnak a kormányzón kívül tagjai: a közigaz­gatási bíróság, a Curia és az alkotmányvédő bizottság elnökei. Remény van arra, hogy ebben a nagyfontosságú kérdésben kompromisszum jön létre x x x x xxxxxxxxxxxx x x x x x ■ Abban az esetben, ha Bottlik Jó­zsef indítványát a holnapi értekezleten leszavaznák, Bottlik a nemzetgyűlés elé viszi a kérdést és ott provo­kál döntést. Elrendelik a rekvirálást. Mint jó forrásból értesülünk, a kormány a liszt­­szükséglet biztosítása czéljából el fogja rendelni a rekvirálást. xxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx Megbírságolt képviselők. A nemzetgyűlés elnöke Sigray Antal grófot, Horthy Jenőt, Beniczky Ödönt, Hir Györgyöt, Pallavicini György őrgrófot, Borbély-Maczky Emilt és Csukás Endrét azon a czímen, mert ma nem voltak ott az ülésen, az összeférhetet­lenségi bizottság tagjainak kisorsolásánál, a házszabályok értelmében képviselői tiszteletdíjuk negyedrészéig megbírságolta. A Clubs kávéházi vérengzés (Illy László és Balogh Béla ön­kénteseket is Budapestre hozták.) Már délelőtt szállították be a főkapitányságra a Lipót­ körúti vérengzés tulajdonképpeni szervezőjét, Illy­ László önkéntest, a­ki a Szemere­ utczában Varsány ügyvédet lőtte agyon és pénteken reggel Balogh Béla nevű társával Szolnok felé szökött. Illyt és Baloghot vasárnap délután fogták el és Vogel József dr.. rendőr­­fogalmazó vezetésével hozták Budapestre. Illyt a de­­tektívfőnök hallgatta ki, azonban csak a tüntetőknek a kávéházba való vezetését ismerte be, a gyilkosságot tagadja. A rendőrség megállapította, hogy Rigóczky György, a­ki a bankigazgatót szúrta agyon, több utczai vereke­désben vett részt és az ügyészség lopás miatt kereste. Egy ízben az Ébredő Magyarok Egyesületének központ­jában Rigóczkyt megverték és erre az V. kerületi szer­vezetben igyekezett szerephez jutni. Azt is megállapí­totta a rendőrség, hogy a Club-kávéház megtámadása Menczer Gusztáv fehérneműtisztító eszméje volt, a­ki haragudott Katona Gyula kávésra, mert egyszer róla és több társáról nem hízelgő módon nyilatkozott. A Ber­­zenczei­ utczai iskolában a szokásos heti ülésen állapodtak meg a múlt keddi támadásra vonatkozóan. Rigóczkynak kellett volna a telefon zsinórját elvágni, de ezt nem tudta megtenni, mert a telefont faburkolat védte, mire Illy kijelentette, hogy majd Frommer-pisztolyos fiút ál­­lít a fülkébe és az végezni fog azzal, a­ki segítséget mer hívni. A telefont azonban később sikerült használhatat­lanná tenni. A Bori­in-szállodában megtartott áldomás költségeit Balogh Béla szerezte meg, a­ki egy pinczér­­nek eladott nyolcsészáz koronáért egy aranyórát és azon két­­iveg likőrt és szardíniát vásárolt. ~ ■ 1 / •’ ' ■ ='•••• .............. Csics­in béketárgyalást is akar. „ Beül ”, augusztus 2. A Times-n­ak jelentik Varsóból, hogy Lemberget franczia tisztek se­gítségével helyezik védelmi állapotba. Bécs, augusztus 3. Illetékes lengyel helyről az a hír érkezett ma Varsóból, hogy az orosz főparancs­nokság igazolhatatlan módon halogatja a fegyverszü­neti feltételek átadását a lengyel meghatalmazottak­nak, hogy lehetőleg sok időt nyerjen katonai előnyök elérésére. Moszkva, augusztus 3., reggel 3 óra. (Szikratávirat.) A lengyel fegyverszüneti bizottság távirata Sapieha lengyel külügyminiszterhez. A szovjet csapatok nyugati frontján működő főparancsnokság küldöttsége Barano­­vicsiba érkezett és közölte velünk, hogy a szovjet­kormány a fegyverszüneti tárgyalással egyidejűleg a békéről is tárgyalni akar. Azt a javaslatot tette, hogy a megbeszéléseket augusztus 4-én Minszkben kezdjük meg. A szovjet kormány azt kívánja, hogy vagy meg­felelő felhatalmazással ellátott bizottság küldessék ki, vagy a mi meghatalmazásunk módosíttassék. Minthogy ezért nem kezdhettük meg a fegyverszüneti tárgyalá­sokat, a­mire a lengyel kormánytól megbízást nyertünk, elhatároztuk, hogy visszatérünk Varsóba, hogy ... (itt a távirat meg van csonkítva) ... a szovjet kormány ja­vaslatát ... (hiány a táviratban) Ma útra kelünk, mi­helyt, a szovjet kormány erre vonatkozólag kiadja a szikséges utasításokat. Vručevszkiá ’ ki h imk­— ít gyilkosok mindig visznek maguk* kal — f­e­hé­r ne­m ü’tis­zt­it­ót? — Az uj főkapitány: Nádosy Imre miniszteri tanácsos. Hivatalosan jelentik, hogy a kormányzó Mattyasovszky Györe gyötgy­s székesfővárosi államrendőrség főkapitányát a bel­­ügyminisztériumba helyettes államtitkárrá nevezte ki. Az így megüresedett főkapitányi állást pedig Nádosy Imre dr. igazságügyminisztériumi miniszteri tanácsossal töltötte be. A főkapitányi hivatal vezetését az új főkapitány a mai napon átvette. Nádosy Imre hosszú ideig az igazságügyminiszté­riumban működött, a­melynek egyik legjelesebb és legkép­zettebb tisztviselője volt. Balogh Jenő igazságügyminiszter az elnöki osztály élére állította, a­honnan most a főkapitányi székbe került. Nagy szervező képességéről ismert és mostani díszes pozícziójában sokat várnak tőle. — Egy elbocsájtás Ügye. Az elbocsátott rendőrtisztviselői között szereplő Kovacsevics Milos detektivfőfelügyelő annak közlését kéri, hogy ő sem hazafiatlan, sem társadalomellenes, sem köze­skölcsbe ütköző magatartást nem tanúsított és a járás­­bíróság a hivatalos hatalommal való visszaélés miatt ellene indí­tott bűnügyben a mai napon jogerősen felmentette. Ennek olytán a belügyminisztériumtól elégtételt fog kérni. — A kecskeméti gazdák panasza. A következő levelet kaptuk : Igen tisztelt szerkesztő úr ! Becses lapjuk egyik múlt­kori számában a kecskeméti piaczról jelent meg egy tudósí­tás, a­melyben a tudósító nem ír az itteni gazdák, vagyis ter­melők elkeseredéséről. Ez az elkeseredés főleg a konzervgyáro­­sokkal szemben jut kifejezésre, a­kik alaposan kihasználták a bojkottszülte helyzetet és egyes czikkeink árát, kartelt alkotva a kereskedőkkel, olyan alacsonyra nyomták le, hogy az éppen csak a szedők munkabérét teszi ki. így volt ez mindjárt a barac­ktermés idején, a­mikor a bojkott megkezdődött. Kény­telenek voltunk gyorsan romló baraczkunkat, melyért egyéb­ként legalább 12 koronás árt értünk volna el, 4, 3, sőt 2 ko­ronáért kilónként adni. így aztán sikerült sok konzervgyáros­­nak czukornélküli baraczklekvárt 7 koronás egységárban ki­főzni. Jelen soraimat azért írom, mert a napokban itt járt két berlini kereskedő, a­kiír ilyen baraczkizért 8 márkát aján­lottak kiviteli engedély garantálása esetén. És mégsem sikerült sem itt, sem Pesten ilyen árban venniök. Őszszel meg télen akarják a konzervgyárosok árujukat kivinni, mert akkor na­gyobb ára lesz. Ha csak a 8 márkás alapárat veszszük, már akkor is 29 korona tiszta nyereségük lesz kilónként, a­mit rajtunk gazdákon hoztak be. A pénzügyminiszter úr figyel­mébe ajánljuk ezt a tényt, a­kinek módjában lesz ebből a 29 koronás nyereségből legalább is 20 koronát kiviteli illeték fejében az állam részére juttatni, hiszen ez úgyis minket ille­tett, de ha már tőlünk elrabolták, legalább az államnak jusson az a 40 millió korona a minimálisan számított 200 vagyon exportált baraczklekvár után. Tisztelettel egy szőlősgazda. — Helyreigazítás. Kecskeméthi Pethes László dr. nemzet­­gyűlési képviselő kijelenti, hogy nem azonos a Tisza István gróf meggyilkolása perében szereplő Pethes nevű egyénnel. — Farmgazdaságok Magyarországon. Egy uj vállalat, az Első Magyar Farmgazdaság és Ipari r­­t. rendez be bérelt és megvásárolt birtokokon farmgazdaságokat, főképpen menekült családok részére. A részvénytársaság augusztus második felében tartja alakuló közgyűlését. Felvilágosítás Andrássy­ út 66. II. 15. ’

Next