Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)
1920-08-08 / 188. szám
i / Éu lÁ/'t BqMpest, 1920. _______________XVig. évfolyam, 188. szám. R f vasárnap, augusztus 8. Előfizetési árak: ' ' BIST | Egész évre „___ 280 K —.t ** Buda^st/^á^óczJ-ut %4. ex? 3/ .Egyes szám ára Budapesten, jÉjf fj® JgJ$ wjl jtÉs ||^ .*:« Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Vidéken és a pályaudvarokon |SSLggak Bt p| ||| H|| ||| Totofon: 1 és‘2* Megjelenik ünnepp Unt napok ^ FIÓKKIADÓHIVATAL : kivételével minden nap. mám wím& s&tB ^*BaEKMI Budapest, Erzsébet-korut ROVÁS. I .Fájdalom, nem mondható, hogy az őszirózsás forradalom hatása vígjátéki lett volna. Mégis lesújtón és megszégyenítőn igaza van Radvánszky Béla bárónak, aki megundorodott a forradalmi komédiától. Valóban az ország legtragikusabb napjaiban a fórumot ellepték a komédiások, a csepűrágók és véres realizmussal játszották a nemzeti hőst. / V* .# Biz ez igy van és igy volt eddig is, ahogy nagyatádi Szabó panaszolja: előbb a Hadisterményt szidták, most az Áruforgalmit. Előbb zsidóbarátnak gyanúsították, most azért, hogy egy keresztény intézményt támogat. Igaza van, így van, baj, hogy így van, ellenben a gabonát mégis be kell gyűjteni s a tisztviselő, meg a munkás, sőt talán az állam sem képes annyit fizetni"a minél olcsóbban a gazda nem tudhatja. . Szólhatunk valamit Budaváry zsidó javaslatához ! Azt hiszszük, fölösleges. A nemzetgyűlés napirendretűzését határozta el, bizonyára azért, hogy hozzászóljon. Talán fölöslegessé teszi a mi kritikánkat, mindenesetre fontosabb lesz az ’ájk. j /Mőamnesztia. Korányi"Frigyes pénzügyminiszter pardont ad az eddigi hamis adóbevallásoknak, ha ezeket az igazság mértékére rektifikálják. Emberileg emberséges gondolat, fiskálisan kecsegtető, hogy gyakorlatilag mit fog jelenteni, azt ma megítélni nem tudjuk. Való tény, hogy végzetes ellentét van ma minden ember érdeke és a között, amit annak néz. Keresni kell a kivételeket, hogy ne találjuk őket. Közgazdaságunk jelenségei mind arra vallanak, hogy kategóriák és egyesek elismervén az általános teheremelés szükségét, a maguk részéről ki akarnak alóla bújni. Ez a nítus szinte determinálja a politikai irányzatokat. Plauzibilisnek érzik, hogy az állam és a valuta rendbehozása fontos és minden egyesnek az érdeke, de elérhető az ő porcziójuk viselése nélkül is. Az egyes kategóriák mindenütt vitatják az ő fontosságukat, csak az adózás terén nem. Itt mindegyik a leggyöngébb, a legkímélendőbb akar lenni. Ezért az adóbevallásoknak alaptermészete, hogy mindegyik a minél kisebb adókivetés szempontjából történjék. Nem is kell éppen rosszhiszeműnek lennie az illetőnek, elég, ha elfogult. S ezt az elfogultságot nem töri meg a büntetéstől való félelem, ezt nem oszlatja el az amnesztia kínálása. A legtöbb vagyoneltitkolást az eltitkoló jogosnak tartja s az amnesztia ígéretét nem magára vonatkoztatja. Ezért nem várunk mindent az amnesztiától, noha az a kevés, amit jelent, szintén megéri az idea megvalósítását Fájdalom, arra a mindenre életbevágó szükség van s azt nem hozhatja meg sem az amnesztia, sem más ötlet. A hazafiságnak bele kellene kapcsolódni az adózásba, annak az átlátásnak kellene úrrá válnia, hogy az egyes ember annál jobban jár, minél többet adózik. Persze, e mellett az igazságosság tudatának is érvényesülnie kell. Az áldozatot senki sem vállalja — más helyett.Az adórendszernek olyannak kell lennie, hogy mindenki érezze: mást épp úgy igénybe vesz az állam, mint őt és senkinek és semminek nem adózik, csak az államnak. Lehet, hogy mesterségünk elfogultsága szól belőlünk: az amnesztia mellett hatalmas lelkesítő és fölvilágosító sajtópropagandának kellene megindulni a becsületes adózás érdekében. Ha a hadikölcsönök ennek a propagandának köszönhették sikerüket, az adó is valamiképpentámaszkodhatnék rá. Elvégre föl kell tennünk, hogy amikor az élet tele van jelszavakkal, alelkekben is ébredezik némi idealizmus,. Jl'Sarga padok 1 — Ji nagy per hallgatóságáról. — A kapunál az őrség igen udvariasan kéri az igazolványt és tisztelegve köszöni meg a fáradozást. Az előszobában végtelen készséggel Grandits főhadnagy állítja ki a nagy per fótigyílására szóló belépőjegyet, de természetesen a személyaonosság igazolását is kéri. Odabenn a nagy tárgyalóterem kilencz órára rendszerint zsúfolt és csodálatos, mindenki útbaigazítás nélkül megtalálja a maga helyét. Talán a legelső a hallgatóság kemény sárga padjaiban Károlyi Imre gróf, aki teljes egy év óta fáradhatatlan segítőtársa volt a nyomzásban részt vett detektiveknek és a kiről ismeretes, hogy tollharczra is kelt a Tisza-ügyben. A legelső padsorban ül a gróf, minden momentumot megfigyel, gyakran tesz jegyzeteket, valóságos vizsgálóbirája ennek a legrettenetesebb bűnügynek. Balról csaknem állandó társa egy jól megtermett, piros-pozsgás arczú, ősz szakáln úr, Miskolczy Imre, a bihari főispán, Tisza. István régi, meghitt barátja, egyik oszlopa a híres bihari gárdának, mely életében olyan szeretettel és önfeláldozással vette körül ezt a boldogemlékű nagy férfin*. A szigorú professzor, Balogh Jenő volt igazságügyminiszter a má-yrsodik padsor szélén ül, ál- / • landóan jegyez, gyorsírás- / •álmul sál Írja le a vallomásokat, / f '\\\\\\ talán már egész, kötetre | j '|]m való sztenogrammja van y ■ jy® Tisza e nagy hívének, a ki l\. 8|§i kitűnő sztenográfus híre- Li wl / ben áll. Még egyetlen egy 'y; /». Tíz napon sem hiányzott a szigoru tekintetű Szász Ká- ». ’ "Sn?/ zoly, a volt házelnök. Most / \. még csak a szemei, a szikrázó pillantások beszélnek. ! • hf Ujjll Ott ül a sorban Keblovszky V* Lajos, Tisza titkára és lég- xhí *en! wJ/r/JJJ] szélről, a fehér falhoz támaszkodva az elegáns Si- / Ft,/-e-rrr-1 montsits Elemér, a ki Tisza V'yyV ! ' //// idejében a képviselőház al- '‘SA ' elnöke volt. Figyelmes ball- ig.lója a tárgyalásnak Va- Mondada Jenő dr. századosGánz Lipót, Ottlik Iván hadbíró, tárgyalásvezető, volt államtitkárok és azelső három napon jelent volt Dáni Béla tábornok is. A jobboldali második padsorban politikai írók, újságírók, a napilapok vezérczikkeinek állandó írói ülnek. A baloldalon az első két padsor is a hírlapíróké. Itt ülnek a rajzolók is. A terem aránylag kicsiny, a hallgatóság számára fentartott helyen legfeljebb ha kétszáz ember részére van hely, de már akkor is összesoroltan ül mindenki. Ez a kétszáz ember azonban állandóan megtölti a karzatot és noha félóránként szokott változni a hátsó sorok publikuma, soha egy nyikorgó czipő zaja, egy ajtócsapkodás, a legnagyobb tisztelet veszi körül azt a helyet, ahol a hadbíróság Tisza gyilkosai fölött ítélkezik. Általános közfigyelem tárgya Mondada Jenő dr. százados hadbíró, a tárgyalás vezetője. Határozott tekintete állandóan a kihallgatott emberen nyugszik. Előzékenye de a mellett határozott. Minden szava elárulja a magas szellemet, amely ezt az embert uralja. Még fiatal ember, alig harmincöt éves és az otár- Sztupka László dr. őrnagy, gyalásvezetési módjáról hadbíró, az ügyész, a legnagyobb dicséret hangján beszélnek. A vádló Sztupka László dr. őrnagy-hadbíró, az udvarra néző ablak előtt ül. Őszbe csavarodó a haja, éles metszésű az arcza, a szemüveg mögül azonban jóságos, szelíd tekintet sugárzik. Mellette Litomoriczky százados, katonai ügyész, nagy munkabírású segítőtársa a vádlónak a gyilkosok elleni vád felépítésében. És szemben velük a védők, akik minden momentumot megkapnak, sűrűn intéznek kérdéseket, amelylyel igyekeznek a teljes tényállást felderíteni. Két órára befejezik a mai tárgyalást, amit talán Vágó Wilheim, a félig tanú, félig vádlott sajnál legjobban, mert az ő folyton vigyorgó arcza azt látszik elárulni, hogy nagyon örül annak a kitüntetésnek, hogy számára helyet szorítottak a vádlottak padján. " " (sz. a.) Mondatta Jenő dr. századoshadbiró, tárgyalásvezető. A halott Tisza gárdája. Sarupka László dr. őrnagy, hadbíró, az ügyész. * Friedrich ügyében újra össze- isivják a mentelmi bizottságot Miért nem került a bizottság jelentése ma a nemzetgyűlés elé ? — Ereky Károly nyilatkozata. — A szoczialisták Telekinél. Tegnap az volt a helyzet, hogy a mentelmi bizottságnak Friedrich István ügyében hozott határozata ma kerül a nemzetgyűlés elé. Nem így történt. Mikovényi Jenő dr., a bizottság előadója elkészítette a jelentését, majd bemutat a Ereky Károlynak, a biztottság elnökének, aki azonban nem volt hajlandó a bizottság javaslatát aláírni. Az Újság munkatársa kérdést intézett erre , nézve Ereky Károlyhoz, aki ezeket mondotta : — Tudvalevő, hogy nagyon siettették ennek ügynek a tárgyalását. Maga Friedrich István is sürgette a dolgot Erre nyomban összehívtuk a mentelmi bizottságot Mikovényi Jenő dr. előadónak nem volt fizikai ideje ahhoz, hogy a jelentés tervezetét megszövegezze és így nem állt rendelkezésünkre kész jelentés, amelyről határozhattunk volna. Nem szabad elsietni a dolgot. Nagyfontosságú ügyről van szó, nem abból a szempontból, hogy Friedrich Istvánnal kapcsolatos a kérdés, hanem azért, mert ebben az ügyben igen jelentős mentelmi problémák merültek fel. Csak természetes, hogy a bizottság javaslatát pontosan kell megszövegezni. Ebből a czélból újra összehívom a mentelmi bizottságot, mégpedig a legrövidebb idő alatt. Sem Mikovényi Jenővel, sem az igazságügyminiszterrel nem tárgyaltam ma délután. — Hangsúlyozni kívánom: még nem volt precedens arra, hogy mentelmi ügyben a kormány kívánta volna a sürgősség kimondását. A kormány sohasem avatkozott a nemzetgyűlésnek ebbe az önálló és független jogába. Nem értem, aiért sürgeti most a kormány ennek az ügynek a tárgyalását. A parlament mindenkor a körülmények mérlegelésével bírálja el a mentelmi ügyeket, éppen ezért nincs is kodifikálva a mentelmi jog sem nálunk, sem más országokban. A mentelmi bizottságnak pontosan el kell bírálnia azt, nem forog-a fenn politikai üldözés vagy zaklatás esete. Az ilyen ügyben egyedül a nemzetgyűlés dönt, ebbe a kormánynak semmi beleszólása nincs. Nekem az a felfogásom, hogy a mostani konkrét, esetben finom szubtilitásokról van szó. Ezeket nekünk a leglelkiismeretesebben kell mérlegelnünk. Éppen ezért kívánatos és szükséges, hogy legalább három nap álljon rendelkezésre. Ennyi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a képviselők áttanulmányozhassák a bizottság javaslatát. Hangsúlyozom, nem hozom-halasztom az ügyet, csupán a mentelmi jog nagy érdekét tartom szemem előtt. . . Valószínű, hogy a mentelmi bizottság hétfőn végleg elkészül a munkájával és kedden vagy szerdán a nemzetgyűlés is foglalkozhatok Friedrich István mentelmi ügyével. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a bizottság javaslatárgle T hosszabb vita fog megindulni. / A *160 csiBEíler M0feP 25 a a pápí Sárgyalása a Brints EtereOnSSkks II. " ‘A Magyar Távirati Iroda jelenti: Milosevics Jancsi nemzetgyűlési képviselő vezetésével a magyarországi szocziáldemokrata pártnak háromtagú küldöttsége : Miákits Ferencz, Farkas István és Malasits Géza keresték föl ma Teleki Pál gróf miniszterelnököt. A szocziáldemokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kívánságait és ennek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdésekre vonatkozólag, amelyek a szociáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és általában az internálás kérdése, amelyre vonatkozólag Teleki Pál gróf miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést mielőbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, amely lehetőleg minél előbb kell hogy lekerüljön a közvélemény napirendjéről. (Itt rydlenzura 103 sort törölt.) Budaydry szeretné elintézni a zsidókérdést. — A Képviselőház ülése. — Mindjárt az ülés elején Iklódy-Szabó Jánosnak, a pénzügyi bizottság előadójának jelentése után a határozzatképesség megállapítását kéri Milosevics János, mire az elnök kénytelen felfüggeszteni az ülést, mert nagyon kevesen vannak a teremben. Szünet után Mahunka Imre indokolása alapján tárgyalásra tűzik ki a kisipar védelmére vonatkozó indítványt, majd Budaváry László indokolja törvényjavaslatát, mely a magyarországi zsidókérdés megoldására vonatkozik. Budavár javaslatának főbb pontjai a következők : •(A „nem-4ökéletes“ javaslat.) Magyarországon zsidóagy-t nem vehet, sem nem bérelhet földet, a zsidó tulajdonban levő földek a vételi árak alapján megváltandók, a zsidó bérletek ez évi október 1-ei hatálylyal érvényüket vesztik és az így felszabaduló földek parczellázandók ; a zsidó kézen levő házhelyek és telkek meg- váltandók; zsidóknak csak egy házuk lehet, a többi megváltandó az építéskor érvényben volt árakon. Zsidó kézen levő felesleges lakrészek elrekvirálandók; a zsidók letele pe-j dési jogot/^ftgy honosságot * nem kaphatnak az 1911 utai