Az Ujság, 1920. augusztus (18. évfolyam, 182-206. szám)

1920-08-08 / 188. szám

i / Éu lÁ/'t BqMpest, 1920. _______________XVig. évfolyam, 188. szám. R f vasárnap, augusztus 8. Előfizetési árak: ' ' BIST | Egész évre „___ 280 K —.t ** Buda^st/^á^óczJ-ut %4. ex? 3/ .Egyes szám ára Budapesten, jÉjf fj® JgJ$ wjl jtÉs ||^ .*­:« Budapest, Rákóczi-ut 54. sz. Vidéken és a pályaudvarokon |SSLggak Bt p| ||| H|| ||| Totofon: 1 és‘2* Megjelenik ünnep­p Unt napok ^ FIÓKKIADÓHIVATAL : kivételével minden nap. mám wím& s&tB ^*BaEK­MI Budapest, Erzsébet-korut ROVÁS. I .Fájdalom, nem mondható, hogy az őszi­rózsás forradalom hatása vígjátéki lett volna. Mégis lesújtón és megszégyenítőn igaza van Radvánszky Béla bárónak, a­ki megundoro­dott a forradalmi komédiától. Valóban az or­szág legtragikusabb napjaiban a fórumot el­lepték a komédiások, a csepűrágók és véres realizmussal játszották a nemzeti hőst. / V* .# Biz ez igy van és igy volt eddig is, a­hogy nagyatádi Szabó panaszolja: előbb a Hadi­­sterményt szidták, most az Áruforgalmit. Előbb zsidóbarátnak gyanúsították, most azért, hogy egy keresztény intézményt támogat. Igaza van, így van, baj, hogy így van, ellenben a gabonát mégis be kell gyűjteni s a tisztviselő, meg a munkás, sőt talán az állam sem képes annyit fizetni"a minél olcsóbban a gazda nem tudhatja. . Szólhatunk valamit Budavá­ry zsidó javas­­latához ! Azt hiszszük, fölösleges. A nemzet­gyűlés napirendretűzését határozta el, bizo­­nyára azért, hogy hozzászóljon. Talán fölösle­gessé teszi a mi kritikánkat, mindenesetre fontosabb lesz az ’áj­k. j /Mőamnesztia. Korányi"Frigyes pénzügyminiszter pardont ad az eddigi hamis adóbevallásoknak, ha eze­ket az­ igazság mértékére rektifikálják. Emberi­leg emberséges gondolat, fiskálisan kecsegtető, hogy gyakorlatilag mit fog jelenteni, azt ma megítélni nem tudjuk. Való tény,­ hogy­ végzetes ellentét van ma minden ember érdeke és a között, a­mit annak néz. Keresni kell a kivételeket, hogy­­ ne ta­láljuk őket. Közgazdaságunk jelenségei mind arra vallanak, hogy kategóriák és egyesek el­ismervén az általános teheremelés szükségét, a maguk részéről ki akarnak alóla bújni. Ez a nítus szinte determinálja a politikai irányzato­kat. Plauzibilisnek érzik, hogy az állam és a valuta rendbehozása fontos és minden egyes­nek az érdeke, de elérhető az ő porcziójuk viselése nélkül is. Az egyes kategóriák minde­nütt vitatják­ az ő fontosságukat, csak az adó­­­­zás terén nem. Itt mindegyik a leggyöngébb, a legkímélendőbb akar lenni. Ezért az adóbevallásoknak alaptermészete, hogy mindegyik a minél kisebb adókivetés szempontjából történjék. Nem is kell éppen rosszhiszeműnek lennie az illetőnek,­­ elég, ha elfogult. S ezt az elfogultságot nem töri meg a büntetéstől való félelem, ezt nem oszlatja el az amnesztia kínálása. A legtöbb vagyoneltit­­kolást az eltitkoló jogosnak tartja s az amnesz­tia ígéretét nem magára vonatkoztatja. Ezért nem várunk mindent az amnesztiá­tól, noha az a kevés, a­mit jelent­, szintén meg­éri az idea megvalósítását Fájdalom, arra a mindenre életbevágó szükség van s azt nem hozhatja meg sem az amnesztia, sem más ötlet. A hazafiságnak bele kellene kapcsolódni az adózásba, annak az átlátásnak kellene úrrá válnia, hogy az egyes ember annál jobban jár, minél többet adózik. Persze, e mellett az igaz­ságosság tudatának is érvényesülnie kell. Az áldozatot senki sem vállalja — más helyett.­­Az adórendszernek olyannak kell lennie, hogy mindenki érezze: mást épp úgy igénybe vesz az állam, mint őt és senkinek és semminek nem adózik, csak az államnak. Lehet, hogy mesterségünk elfogultsága szól belőlünk: az amnesztia mellett hatalmas lelkesítő és fölvilágosító sajtó­propagandának kellene megindulni a becsületes adózás érdeké­ben. Ha a hadikölcsönök ennek a propagandának köszönhették sikerüket, az adó is valamiképpen­­támaszkodhatnék rá. Elvégre föl kell tennünk, hogy a­mikor az élet tele van jelszavakkal, a­­lelkekben is ébredezik némi idealizmus,. Jl'Sarga padok 1 — Ji nagy per hallgatóságáról. —­­ A kapunál az őrség igen udvariasan kéri az igazolványt és tisztelegve köszöni meg a fáradozást. Az előszobában vég­­telen készséggel Grandit­s főhadnagy állítja ki a nagy per fó­ti­gyílására szóló belépőjegyet, de természetesen a s­zemély­­a­onosság igazolását is kéri. Odabenn a nagy tárgyalóterem kilencz órára rendszerint zsúfolt és csodálatos, mindenki útba­igazítás nélkül megtalálja a maga helyét. Talán a legelső a hallgatóság kemény sárga padjaiban Károlyi Imre gróf, a­ki teljes egy év óta fáradhatatlan segítőtársa volt a nyomzás­ban részt vett detektiveknek és a kiről ismeretes, hogy toll­­harczra is kelt a Tisza-ü­gyben. A legelső padsorban ül a gróf, minden momentumot megfigyel, gyakran tesz jegyzeteket, valóságos vizsgálóbirája ennek a legrettenet­esebb bűnügynek. Balról csaknem állandó társa egy jól megtermett, piros-pozsgás arczú, ősz szakáln úr, Miskolczy Imre, a bihari főispán, Tisza. István régi, meghitt bar­átja, egyik oszlopa a híres bihari gár­dának, mely életében olyan szeretettel és önfeláldozással vette körül ezt a boldogemlékű nagy férfin*. A szigorú pro­fesszor, Balogh Jenő volt igazságügyminiszter a má-­yr­sodik padsor szélén ül, ál- / • landóan jegyez, gyorsírás- / •álmul sál Írja le a vallomásokat, / f '\\\\\\ talán már egész, kötetre | j '|]m való sztenogrammja van y ■ jy® Tisza e nagy hívének, a ki l\. 8|§i kitűnő sztenográfus híre- Li wl / ben áll. Még egyetlen egy 'y; /». Tíz napon sem hiányzott a szi­goru tekintetű Szász Ká- ». ’ "Sn?/ zoly, a volt házelnök. Most / \. még csak a szemei, a szik­rázó pillantások beszélnek. ! • h­f Ujjll Ott ü­l a sorban Keblovszky V* Lajos, Tisza titkára és lég- xhí *en! wJ/r/JJJ] szélről, a fehér falhoz tá­maszkodva az elegáns Si- / Ft,/-e-rrr-1 montsits Elemér, a ki Tisza V'yyV ! ' //// idejében a képviselőház al- '‘SA ' elnöke volt. Figyelmes ball- i­g.­­lója a tárgyalásnak Va- Mondada Jenő dr. százados­­Gánz Lipót, Ottlik Iván hadbíró, tárgyalásvezető, volt államtitkárok és az­­első három napon jelent volt Dáni Béla tábornok is. A jobboldali második padsorban politikai írók, újság­írók, a napilapok vezérczikkeinek állandó írói ülnek. A bal­oldalon az első két padsor is a hírlapíróké. Itt ülnek a raj­zolók is. A terem aránylag kicsiny, a hallgatóság számára fentartott helyen legfeljebb ha kétszáz em­ber részére van hely, de már akkor is össze­soroltan ül mindenki. Ez a két­száz ember azonban állandóan megtölti a karzatot és noha félóránként szokott vál­tozni a hátsó sorok publi­kuma, soha egy nyikorgó czipő zaja, egy ajtócsap­kodás, a legnagyobb tisz­telet veszi körül azt­ a he­lyet, a­hol a hadbíróság Tisza gyilkosai fölött ítél­kezik. Általános közfigyelem tárgya Mondada Jenő dr. százados­ hadbíró, a tár­gyalás vezetője. Határo­zott tekintete állandóan a kihallgatott emberen nyugszik. Előzékenye de a mellett ha­tározott. Min­den szava elárulja a ma­gas szellemet, a­mely ezt az embert uralja. Még fiatal ember, alig har­­minc­öt éves és az o­tár- Sztupka László dr. őrnagy, gyalásvezetési módjáról hadbíró, az ügyész, a legnagyobb dicséret hangján beszélnek. A vádló Sztupka László dr. őrnagy-hadbíró, az udvarra néző ab­lak előtt ül. Őszbe csavarodó a haja, éles metszésű az arcza, a szemüveg mögül azonban jóságos, szelíd tekintet sugárzik. Mellette Litomoriczky százados, katonai ügyész, nagy munka­bírású segítőtársa a vádlónak a gyilkosok elleni vád fel­építésében. És szemben velük a védők, a­kik minden mo­mentumot megkapnak, sűrűn intéznek kérdéseket, a­melylyel igyekeznek a teljes tényállást felderíteni. Két órára befejezik a mai tárgyalást, a­mit talán Vágó­ Wilheim, a félig tanú, félig vádlott sajnál legjobban, mert az ő folyton vigyorgó arcza azt látszik elárulni, hogy nagyon örül annak a kitüntetésnek, hogy számára helyet szorítottak a vádlottak padján. " " (sz. a.) Mondatta Jenő dr. százados­­hadbiró, tárgyalásvezető. A halott Tisza gárdája. Sarupka László dr. őrnagy, hadbíró, az ügyész. * Friedrich ügyében újra össze- isivják­ a mentelmi bizottságot Miért nem került a bizottság jelentése ma a nemzetgyűlés elé ? — Ereky Károly nyilat­kozata. — A szoczialisták Telekinél. Tegnap az volt a helyzet, hogy a mentelmi bi­zottságnak Friedrich István ügyében hozott hatá­rozata ma kerül a nemzetgyűlés elé. Nem így tör­tént. Mikovényi Jenő dr., a bizottság előadója el­készítette a jelentését, majd bemutat a Ereky Ká­­rolynak, a biztottság elnökének, a­ki azonban nem volt hajlandó a bizottság javaslatát aláírni.­­ Az Újság munkatársa kérdést intézett erre , nézve Ereky Károlyhoz, a­ki ezeket mondotta : — Tudvalevő, hogy nagyon siettették ennek ügynek a tárgyalását. Maga Friedrich István is sür­gette a dolgot Erre nyomban összehívtuk a mentelmi­­ bizottságot Mikovényi Jenő­­ dr. előadónak nem volt fizikai ideje ahhoz, hogy a jelentés tervezetét megszö­vegezze és így nem állt rendelkezésünkre kész jelen­tés, a­melyről határozhattunk volna. Nem szabad el­sietni a dolgot. Nagyfontosságú ügyről van­ szó, nem abból a szempontból, hogy Friedrich Istvánnal kap­csolatos a kérdés, hanem azért, mert ebben az ügyben igen jelentős mentelmi problémák merültek fel. Csak természetes, hogy a bizottság javaslatát pontosan kell megszövegezni. Ebből a czélból újra összehívom a mentelmi bizottságot, még­pedig a legrövidebb idő alatt. Sem Mikovényi Jenővel, sem az igazságügymi­­niszterrel nem tárgyaltam ma délután. — Hangsúlyozni kívánom: még nem volt prec­edens arra, hogy mentelmi ügyben a kormány kívánta volna a sürgősség kimondását. A kormány sohasem avatko­zott a nemzetgyűlésnek ebbe az önálló és független jogába. Nem értem, a­iért sürgeti most a kormány ennek az ügynek a tárgyalását. A parlament minden­kor a körülmények mérlegelésével bírálja el a mentelmi ügyeket, éppen ezért nincs is kodifikálva a mentelmi jog sem nálunk, sem más országokban. A mentelmi bizottságnak pontosan el kell bírálnia azt, nem forog-a fenn politikai üldözés vagy zaklatás esete. Az ilyen ügyben egyedül a nemzetgyűlés dönt, ebbe a kormány­nak semmi beleszólása nincs.­­ Nekem az a felfogásom, hogy a mostani konkrét, esetben finom szubtilitásokról van szó. Ezeket nekünk a leglelkiismeretesebben kell mérlegelnünk. Éppen ezért kívánatos és szükséges, hogy legalább három nap álljon rendelkezésre. Ennyi idő feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a képviselők áttanulmányozhassák a bizottság ja­vaslatát. Hangsúlyozom, nem hozom-halasztom az ügyet, csupán a mentelmi jog nagy érdekét tartom szemem­ előtt. . . Valószínű, hogy a mentelmi bizottság hétfőn végleg elkészül a munkájával és kedden vagy szerdán a nem­zetgyűlés is foglalkozhatok Friedrich István mentelmi ügyével. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a bizottság j­a­vasl­atárgle­ T h­osszabb vita fog megindulni. / A *160 csiBEíler M0feP 25 a a pápí Sárgyalása a Brints EtereOnSSkks II. " ‘A­ Magyar Távirati Iroda jelenti: Milosevics Jancsi nemzetgyűlési képviselő vezetésével a magyarországi szocziáldemokrata pártnak háromtagú küldöttsége : Miá­­kits Ferencz, Farkas István és Malasits Géza keresték föl ma Teleki Pál gróf miniszterelnököt. A szocziálde­­mokrata párt megbízottai előadták a párt legfőbb kíván­ságait és ennek során beható eszmecserét folytatott a miniszterelnök a kiküldöttekkel mindazokra a kérdé­sekre vonatkozólag, a­melyek a szoc­iáldemokrata párt követelései sorában helyet foglalnak. Különösen beható megvitatás tárgya volt az internálási rendelet és álta­lában az internálás kérdése, a­melyre vonatkozólag Te­leki Pál gróf miniszterelnök kijelentette, hogy igyekezni fog ezt a kérdést mielőbb közmegelégedésre megoldáshoz juttatni, mert ezt olyan függő kérdésnek tekinti, a­mely lehetőleg minél előbb kell hogy lekerüljön a közvéle­mény napirendjéről.­­ (Itt rydlenzura 103 sort törölt.)­­ Budaydry szeretné elintézni a zsidó­kérdést. — A Képviselőház ülése. — Mindjárt az ülés elején Iklódy-Szabó Jánosnak, a­ pénzügyi bizottság előadójának jelentése után a h­atároz­­zatképesség megállapítását kéri Milosevics János, mire az elnök kénytelen felfüggeszteni az ülést, mert nagyon kevesen vannak a teremben. Szünet után Mahunka Imre indokolása alapján tárgyalásra tűzik ki a kisipar vé­delmére vonatkozó indítványt, majd Budaváry László indokolja törvényjavaslatát, mely a magyarországi zsi­dókérdés megoldására vonatkozik. Budavár javaslatá­nak főbb pontjai a következők : •(A „nem-4ö­kéletes“ javaslat.) Magyarországon zsidó­agy-t nem vehet, sem nem bérel­het földet, a zsidó tulajdonban levő földek a vételi árak alap­ján megváltandók, a zsidó bérletek ez évi október 1-ei ha­­tálylyal érvényüket vesztik és az így felszabaduló földek parczellázandók ; a zsidó kézen levő házhelyek és telkek meg-­ váltandók; zsidóknak csak egy házuk lehet, a többi meg­váltandó az építéskor érvényben volt árakon. Zsidó kézen levő felesleges lakrészek elrekvirálandók; a zsidók letele pe-j dési jogot/^ftgy honosságot * nem kaphatnak­­ az 1911 ut­ai

Next