Az Ujság, 1920. november (18. évfolyam, 259-282. szám)
1920-11-03 / 259. szám
ROVÁS. Miniszterközi sajtótájékoztató bizottság lépett az eddigi cenzúra helyébe. Ez nem tilt még közléseket, csak véleményt mond. Mindenesetre valószínűvé teszi a sajtó szabadabb mozgását, de kötelességünk az olvasóközönség figyelmeztetése, hogy e változás távolról sem teszi nekünk lehetővé, hogy Az Ujságot teljesen olyan lapnak valljuk, mely irányát, egyéniségét teljesen érvényesítene. Azt mondják, Tisza István nevével orv spekulácziót űznek a múlt levitézlettjei. Ezek a levitézlettek pedig nagyon ritkán veszik ajkukra nagy vezérük nevét. Sokkal ritkábban, mint a mindennapos élet fájó sürgetése és önkéntelen felfohászkodása kívánja. A mikor pedig idézik emlékét, mint halottak napján, csöndben, magukba vonulva teszik s nem az ő hibájuk, hogy van olyan szellemidézőjük, mintRákosi Jenő s nem az ő bűnük, hogy sok-sok magyar lélekben ismétlődik ilyenkor Szent Pál damaszkuszi csodája. Egy fényalak lobban föl előttük s a lelkük lesújtva fölemelkedik. * Megint egy sereg ünnepi nyilatkozat a politika vezetői részéről. Mind olyan, hogy az embernek örül a szive és tapsol a lelke. Milyen józan, bölcs, hazafias és nemzeterősítő minden megszólaltatott gondolat. S mennyire harmonizál az egyik a másikkal. Hiszen ezek alapján olyan egységes ez a nemzet, hogy szinte támasztani kellene valami kritikai ellenmondást. S az ünnep elmúlik és a legprimitívebb dolgok is ezer ellenkezésbe ütköznek. A termelés fokozása. A legnagyobb baj ez veszedelme, mely Angliát Lloyd-George szerint valaha fenyegette, elült, a bányászsztrájk megegyezéses megszüntetésével.A bányászok béremelést követeltek s Lloyd- George a termelés fokozásának feltételéhez fűzte követelésük teljesítését. S a bányamunkások vállalták ezt a követelést. Az angol eset a gyakorlatban megerősíti, amit néhány héttel ezelőtt szerkesztőnk e helyütt teoretikusan pedzett. Azt fejtegette, mégpedig a mi munkáslapunk ellenmondása mellett, hogy hiábavaló minden pénzbeli könnyítése a megélhetési viszonyoknak. Nem a nagyobb bér vagy fizetés segít a munkásokon, hanem a nagyobb produkció. Nem a mai bérekből nem tudnak megélni, hanem a mai munkamennyiségből, melyből megélni akarnak. Ahogy a tőkés ember nem élhet meg a régi módon a régi tőkéjéből, azonképpen a munkás sem élhet meg, mint eddig, nyolcz órai munkából. Rajta is csak az segít, ha a több fizetés, amit kap, több termékre oszlik fel, mert ha nem ez történik, a régi produktum új tételekkel terhelten megint csak drágább lesz s a kivívott új bér megint csak nem elegendő az újonnan megnövekedett drágasággal szemben. Ezt az elvet vagy átlátást az angol politika oly sarkalatosnak ismerte föl, hogy kész lett volna érte a legsúlyosabb osztályharcz vállalására, melyet a világ valaha látott. Nem mondhatjuk, hogy túlzott volna. A rendezett angol gazdasági erő a puszta, ellenszolgálat nélküli munkabéremeléssel arra a lejtőre került volna, melynek alján mi vagyunk. A béremelés a drágaság paralizálására és a drágulás a béremelés következményeképpen a hatalmas fontnak is az elértéktelenedéséhez vezetett volna, mert elvégre a font is csak bankó s a bankó szaporodása megfelelő értékemelkedés nélkül mindenhol elértékteleníti a pénzt. Igen, legyen több bére a munkásnak, de adja meg azt a nagyobb bért a munkájának nagyobb eredménye. Ha szaporodnak a javak, baj nélkül szaporod- V o- V V korona. Budapest, 1920._____________________XV111. évfolyam, 259. szám, Szerda, november 3. Elenizewési árak: mm SZERKESZTŐSÉG: Bgran évre-------..... 280 kf ....... _____ __ ___ *__ . ” Budapest, Hikóczi-ut 54. snt HISXte—~ Jlll IBHf | B jg ÉpU J19L J0tk Telefon:József 13-36,Józse! 123-58 Egyes szám ára Budapesten, vidé- JV EB JSf B ffl Ipl oEhfc jB Wk Bg ken és a pályaudvarokon 1 korona. 2§1 SfI msS BSk Bj mSB Budapest, Rákóczi út 54. SS, Jugoszláviában egy szám ára Egy K& Telefon:Jinril 31-35,Jinal 16-34 Megjelenik ünnep ntini napok SAP FIÓKKIADÓHIVATAL 5 kivételévtl minden nap. Budapest, Erzsébet-körút 43* hátik a pénz. Tehát az angol munkás produkáljon többet s akkor nemcsak több pénzre tehet szert, hanem azért a pénzért többet vásárolhat is. A megegyezés ezen az alapon nem erőmérkőzés eredménye, hanem átlátásé. Az angol bányász előbb visszautasította ezt a feltételt, végül akczeptálta. Nyugodtan átgondolta a problémát és meggyőződött megoldásának ilyetén helyes voltáról. Anglia egy szörnyű, rázkódástól menekült meg, a világ több szénhez jut s az angol bányász könnyebb és dúsabb élet* módhoz. S magunkra vonatkoztatva ezt az eseményt, úgy véljük, hogy Angliát nemcsak irigyelnünk lehet, hanem követnünk is tana* esős. A Babona szabad forgalmát és az ármaximélés megszüntetését kívánják a gazdák. (A földbirtokreform és a nagybirtok. — A nők választójoga.) — Irz Ujság tudósítójától. — A pártkör ma este nem volt nagyon mozgalmas. A múlt heti parlamenti szünet és a két ünnepnap otthon tartotta a vidéki képviselőket. Azt a néhány képviselőt, akik fenjártak a pártkörben, — élükön Rubinek Gyula kereskedelmi miniszterrel és Meskó Zoltán államtitkárral — főként a gabonarekvirálás és a gabona szabad forgalmának kérdése érdekelte. Vasadi-Balogh és más képviselők megint errpellálták a kereskedelemügyi minisztert, aki bizony nem igen rejtette véka alá a kisgazdákról táplált véleményét. A politikai helyzetről és a várható eseményekről megbízható forrásból a következőképpen értesülünk : — A gabonaügyet minél előbb el kell intézni, mert az első kivetés nem hozta meg a várt eredményt. Különösen a nagybirtokok maradtak , a kivetett kvóta beszolgáltatásával ennek azonban több oka van. A nagybirtokokon részben nert vetettek gabonát, részben pedig nem voltak meg a műveléshez szűk égés eszközök. Most folyik a pótkivetés, melylyel a kormány segíteni akar a liszthiányon, de ezt nagyon sok kisgazda ellenzi, mert keresztülhúzza számadását. A kisgazdák több képviselője inkább úgy véli megoldhatónak kérdést, hogy az állam a még szükséges gabonamennyiséget a szabad forgalomban vásárlás útján szerezze meg. Ez nem kevesebbet jelent, mint hogy a rozsért a jelenlegi négyszáz koronás ár helyett hét-nyolczszáz koronás árat, a búzáért pedig a jelenlegi ötszázkoronás árért ezer-ezerkétszázkoronás ára fizessen az állam. Azonkívül az ármaximálás megszüntetése és a tejesen szabad forgalom helyreállítása esetén ezek az árok, ha a viszonyok úgy alakulnak, még jobban is felszökvetnek. sokan már most figyelmeztetnek erre a veszedelemre gy elsősorban Vass József közélelmezési miniszter, a legrosszabb esetben belenyugszik a gabona szabad forgalmába, de ragaszkodik ahhoz, hogy a közönségnek megmaradjon az olcsó liszt és olcsó kenyér, vagyis hogy az esetleges árdifferencziát ne a közönség fizesse, viszont Korányi pénzügyminiszter nem akarja ezt az újabb terhet vállalni, mert a mázsánkénti három-négyszázkoronás árdifferenczia, az az ország egész lakosságának szükségletét véve alapul, mintegy hatszáz millió koronával szaporítaná a deficitet. A tárgyalások még folynak és nincs kizárva, hogy ebben a kérdésben nagyon nehezen fog megállapodás létrejönni. A kisgazdák természetesen sürgetik a kérdés elintézését. A földbirtokreformra vonatkozóan az a felfogás alakult ki a pártban, hogy a javaslatnak egyik-másik paragrafusa nagyobb viharokat fog támasztani a parlamentben. A képviselők javarésze a helyzetet a kerületében fennállt" birtokviszonyok szerint" ítéli meg. Vannak olyanok, akik azt kifogásolják a javaslatban, hogy túlságosan sok kedvezményt ad a nagybirtoknak. Főként azt kifogásolják, hogy azok a nagybirtokok, amelyek mezőgazdasági, ipari és tejtermeléssel foglalkoznak, a parczellázás alól mentesítve legyenek. A párt egy részének az a felfogása, hogy a földbirtokreformot a legőszintébben kell megoldani, egyenlő mértékkel mérve a nagybirtoknak is, szem előtt tartva természetesen mindig a nagy nemzeti és gazdasági szempontokat. Általános az a törekvés, hogy a földbirtokrefom kérdésében minél előbb tisztán lásson az egész közvélemény, különösen maga a nagybirtokosság, amely a pp-sn a küszöbön álló reform miatt az utóbbi években tartózkodott a befektetésektől, beruházásoktól és általában elhanyagolta azokat az intézkedéseket, amelyek a termelés intenzívebbé tételére valók. ■—Ami a trianoni béke ratifikálását illeti, a helyzetet úgy foglalhatjuk össze, hogy kényszerhelyzetükre való tekintettel ratifikálnunk kell a ránk erőszakolt békét, általános az az óhaj, hogy legalább két hétig tartó vizet fogjék a nemzetgyűlésben a ratifikálás kérdéséről, mert így remélik, hogy a világsajtó tudomást fog szerezni a kétségbeejtő békeszerződésről. A Honvédelmi miniszter programmbeszéde. Sréter István honvédelmi miniszter vasárnap és hétfőn mondta el programmbeszédét a színi kerületben. A miniszter azt mondta, hogy önállóaknak kell lennünk, ne kössük sorsunkat idegen néphez. A nemzetköziség ellen kell dolgoznunk és hogy czért érjünk, a falu népére kell támaszkodnunk és elől kell vinnünk a kettős keresztet. A miniszter azt is mondotta, hogy olyan királyt kívánunk, aki csak nekünk él és aki a régi Ausztriát a mi vérünkkel nem akarja feltámasztani. Nagy érdeklődéssel fogadták azt a kijelentését, hogy szerinte ma Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy a képviselők politikusok legyenek. A vezető embereknek becsületes, józan gondolkodású magyaroknak kell lenniük, mert a politikai mesterség könnyű annak, akinek a mellében igaz magyar szív dobog. Csak a nemzetet fogom szolgálni — mondotta a miniszter — és föltétlenül alá fogom magamat vetni a nemzet akaratának. Ennek érdekében a legradikálisabb eszközöktől sem fogok visszariadni. Kováts J. István, Patacsi Dénes, HéjjImre és Dukai-Takách Géza képviselők is a miniszter kíséretében voltak és több községben mondottak beszédet. Kováts J. István a királykérdésről szólva a Habsburgok ellen agitált. (Gyenes Gitta rajza.) A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. — Rövid időn belül a ház elé fog kerülni Ferdinándy belügyminiszternak a községi és városi képviselőtestületek megalakítására vonatkozó trvényjavaslata, mert minél előbb meg kell ejteni a tisztújítóét. Ezel a kérdésen összefügg a nők választójogának kérdése is, amelyre nézve, s isten nagyon eltérők a vélemények. A volt kisgadapártnak jelentékeny része ellenzi a női választójogot és essen küzd ellene a volt kereszténypárt egy része is Rnsay Károly vezeésével. A keresztényszoczialisták szért merven ragaszkodnak a nők választójogához. Valószínű azért, hogy ebben a kérdésben is megegyezés jön létre. " Nagyatádi Szabó István a birtokreformról. Nagyatádi Szabó István vasárnap részt vett Lovász János edelényi beszámolóján. Hosszabb beszédet mondott és hangsúlyozta, hogy a kisgazdapárt nem akar parasztdiktatúrát. Az igazi keresztény politika — mondotta nagyatádi Szabó — gondoskodni azokról, akiknek nincs. Amikor a szegény emberről gondoskodunk, nem az a czélünk, hogy szegényt csináljunk a jómódunkból. Ha a nép régen kapott volna egy kis házhelyet és néhány hold földet, akkor nem lett volna kivándorlás és nem lett volna kommunizmus. , Mégis államosítják a munkásbiztositót. A keresztényszoczialisták és az Ébredő Magyarok Egyesülete vasárnap nagygyűlést tartott a Vigadóban. A gyűlés elsősorban a Munkásbiztosító Pénztár államosításával foglalkozott, Bevárd népjóléti miniszter kijelentette, hogy, egy hajszálnyit sem enged változtatni a törvényjavaslaton, mely tárgyalásra vár a Ház dólt A szocziáldemokratákkal azért nem tárgyalt ebben az ügyben, mert az neki valóságos testi és lelki gyötrelem. Teleki Pál minisztereinek is beszélt, aki azt kérte, hogy a munkásságban ne lássanak olyan elemet, amely szemben ál az ország más elemeivel. Ő is kijelentette, hogy a munkásbiztosítás államosításáról szóló törvényjavaslatot nem teszik félre. Végül elfogadták Szabó József képviselő határozati javaslatát, melyben többek között követeli az ipari termelőmunka és a közmunkák megindítását, az ipari munkások és magát.