Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-01 / 1. szám
5 1921. AS5 ÚJSÁG I. 1. méltóságát e rendelet kiadásánál vezette. Elmentünk ezután J . Polessigi Dezső dr. országgyűlési képvieőhöz/voónyi Géza fiához, a kiváló kriminalista agrréáign. Ö, a gyakorlati jogász, véleményét az alábbiakban összegezte : — A rendelet szövegét jogászi szempontból kissé szokatlannak és nem eléggé czélravezetőnek tartom. Én a kérdést kizárólag abból a szempontból nézem, hogy mennyire szolgálja az ország végre-valahára való papitakátiósánál az érdekét? Azt hiszem, itt az ideje, hogy a politikai változások által felkavart szenvedélyek minden oldalon nyugovóra térjenek, mert végre békének és rendnek kell lenni, hogy dolgozhassunk ! Ebből a szempontból azonban a rendelet egyoldalú és csak abban van a reményem, hogy a illetékes hatóságok egy valóban liberális végrehajtással javítani fognak az egyoldalúságon. x x xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx A nyomorsó Bécs. tiz Újság számára írta Jakob Reumann, Bécs polgármestere. Az osztrák államalakulat, amelyet as saintgermaini béke hívott életre, beteg, hiányzanak életképességének legelemibb feltételei is. Az organizmus már betegen jött a világra és minél tovább hagyják meg mai állapotában, annál nyíltabban és végzetesebben mutatkozik sorvadása.. Áll ez mindenekelőtt Bécsre, a szövetségiLisvárosra, amely elérkezett erőkifejtésének,zélső határához. A bécsi lakosság élelmiszerellátásának csődjét legjobban mutatják az élelmiszerárak. Olyan nagyra nőttek már, hogy a lakosság nagy tömege egyáltalán nem tud vásárolni és így tanúi vagyunk annak a rendkívül szomorú színjátéknak, hogy a Belvárosban és Bécs főutczáin az élelmiszerüzletek kirakata rogyásig meg van rakva élelmiszerrel, míg százezrek a szó szoros értelmében éheznek, sőt lassan éhenhalnak. Tudvalevő, hogy az állam a létfentartáshoz okvetlenül szükséges élelmiszeradagok árához hozzájárul, így például a DOG grammos kenyérré, amit a fogyasztó hat koronáért kap, az állam körülbelül negyvenöt koronát űzet rá. Legközelebb fölemelik a kenyér árát hat koronáról nyolc koronára, de azoknak, akik elbírják, sokkal jelentékenyebben emelik a kenyér árát. Egész természetes, hogy ez az emelés ismét kihatással lesz a többi élelmiszer árára. Egyes nélkülözhetetlen használati czikkek már olyan drágák, hogy tovább aligha drágulhatnak. A czukor ára 46 koronáról 96 koronára, a zsír 120—130 koronáról 278 koronára, a szalonna 280 koronára, a marhahús 120 koronáról 180 koronára, a sertéshús 150—160 koronáról 230 koronára és a boriuhus 120 koronáról 190 koronára emelkedett. A lóhús kilója a háború előtt egy korona volt, ma száz koronába kerül. A zsirpótlékok is az élelneszédülettes árat értek el. Így margarint nem lehet kapni 180 koronán alul és más ételzsirgyártmányok ára is 190 koronára emelkedett. Ez a néhány szám elegendő, hogy az élelmeegész nyomorúságát illusztrálja. A hallatlan élelmiszerárakat legnagyobbrészt valutánk alacsony állásának köszönhetjük, mert Bécsnek majdnem mindent külföldről kell hozatni... Ha a termelési költség külföldön emelkedik, ha valahol forgalmi nehézségek állanak elő, ha nem érkezik meg egy tengerentúli gőzös, ha sztrájk üt ki valamely külföldi szénterületen — mindez rögtön katasztrofálisan érezhető a mi gazdasági életünkben. örömmel üdvözlünk tehát minden kereskedelmi szerződést és természetes, hogy megelégedéssel fogadjuk úgy a Magyarországgal, mint a nemrég Romániával kötött szerződést. Csak a kölcsönös forgalom helyreállításával egyengethetjük a gazdasági újjáépítés útját.. Bécs városa el van tökélve, hogy daczára a végtelen nehézségeknek, amelyeket éppen most vázoltam, minden erejével előkészíti a szanálást. A szén nagy ára mindenesetre nagyon megdrágítja a villamos energia termelését és meggátolja a termelés teljes kifejlődését. Megvan a szilárd akaratunk, hogy szembeszálljunk ezzel a jelenséggel. Nincs módunk nagy beruházásokra, hogy kihasználhassuk az ipar részére vízierőinket. A tervek elkészültek és külföldi tőkével meg is lehetne őket valósítani. Eddig azonban a külföldi tőke nem találta meg a befektetés előnyös módját és Ausztria víziéről továbbra is parlagon hevernek. Remélhetőleg akad majd egy tőkeerős külföldi vállalat, amely az osztrák korona elértéktelenedése következtében majd kiaknázza ezeket a rejtett kincseket. SIC TRANSIT QIORIA MUNPI ... (Mi lati a forradalom óta alakult kiserte a kormány minisztereiből ?) Alábbiakban statisztikát közüunk arról, mi lett a sorsuk azoknak a minisztereknek, akik az októberi forradalom óta alakult kilenc úfikormány valamelyikében a magyar politika élén állónak: I. Károlyi ,népkormánya. Károlyi Mihály külföldön bolyong. Batthyány Tivadar gróf Isodapesteig lakik és újra politizál. Garami Ernő Bécsben Lovászy Márton útlevelet kért a jugoszláv kormánytól Bécsbe. Búza Barna zempléni szőlőbirtokán gazdálódiik. Kunst Zsigond Ausztriában fejt ki politikai tevékenységet. Nagy Ferencz a borsodmegyei Igricziben szánt-vet. Linder Béla egyre Belgrádba készül, de mindig lekésik a vonatról. Jászi Oszkár Ausztriában él. Szende Pál szintén külföldön tevékenykedik. Bariba Albert, aki Lindert követte a hadügyminiszteri székben, most Budapesten hivatalnokoskodik.. Nagy Vincze: Szatmár megyében üdül. Festetich Sándor gróf, a Károlyi-kabinet harmadik hadügyminisztere, a vidéki birtokán gazdálkodik. II. Berinkey kabinetje. Berinfkey Dénes ügyvédi irodát nyitott Budapesten.Böhm Vilmos külföldön ül hadvezér babérain. Balogh?Ernő ügyvéd Budapesten. Vasa János Heves megyében gyászolja, politikai ideálját, Károlyi Mihályt. Juhász-Nagy Sándor dr. debreczeni ügyvédi irodájának felvirágoztatásán fáradozik. III. A kommunista kormány. Garbai Sándor, Landler Jenő, Vágó Béla, Hamburger Jenő, Varga Jenő, Székely Béla, Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szeidler Rezső, Kun Béla, Pogány József, Szántó György, Szónai Zoltán, Láday István, Böhm Vilmos népbiztosok a szélrózsa, minden irányában elszóródva agitálnak. Szamuely Tibor öngyilkos lett. •Csizmadia Sándor egyetlen szoczialista tagja a mostani nemzetgyűlésnek. Vántus Károlyt, Haubrich Józsefet, Ágoston Pétert és Bokányi Dezsőt a napokban átélte halálra a budapesti törvényszék. Bajáki Ferencz, Vovcsák Antal, Nyisztor György, Kalmár Henrik, Kerén József és Szabados Sándor életfogytiglan tartó fegyházbüntetést kaptak. X IV. Reid kormánya. Peidl Gyula ötnapos kabinetjének tagjai szétszórodak. Szabó Imrét czinkotai programmbeszéde közben letartóztatták. V. Friedrich kabinetje , Friedrich István ma ellenzéki vezér. Samassa Adolf, Imre Sándor, Tánczos Gábor és Lchnetzer Ferencz tábornokok, Grün János, Szászi Béla, Győry Lóránt apolgári életben helyezkedtek el, Csilléry András visszajárt fogorvosi műtermébe. Ereky Károly a nevéről elnevezett intranzigens, egy tagból álló ellenzék vezére, piáiz Dániel keresztény munkáskönyveket szerkeszt. VI. Huszár Károly konczernbsziós kabinetje. Huszár Károly, Beniczky Ödöt és G Bárczy István, Korányi Frigyes báró, sokorópátkai Gabó István, Bleyer Jakab visszatértek a képviselői padokba. Heinrich Ferencz átvette vasgyára vezetését. Sirassiah József gróf vatikáni követ. Peyer Károly bécsi emigráns. VII. Simonyi-Semadamkormánya. Emich Gusztáv berlini követ. Soós Károly tábornok a testnevelés élére állt. Dömötör Mihály egyik exponált vezére a szabad király-választóknak. , VIII. Teleki első kabinetje.* Sréier István, tábornok megtartotta képviselői mandátumát. Haller István pártvezérként működik. Csáky Imre gróf állítólag diplomácziai memoirjait irja. IX. A második Teleki-kormány, ők sem lesznek örökéletűek. Népszámlálás. f Egymilliótizezer főre becsülik Budapest székesfőváros szíkosságát. A nemzetközi st®.tiszt kaügyezmény értelmében minden tíz évben ez egyezményt aláin országok kötelesek népszámlálást tartani. Németország és Ausztria már befejezte az idén a néfr számlást, míg nálunk czészerűségi okokból a ■népszámlálás apját képező fix időt 2020 deczember 31-ének éjjeli fixái két órában állapították meg. A mostani népszámlálás különösen érdekes lesz és egyúttal fájdalmas, mert amíg tíz évvel ezelőtt húszmilliós lakosú országról számoltak be, az idén már csak Csonka-Magyarország népet írják össze és elszakadt véreinket idegen országok könyvelik el a maguk javára. A fővárosban szerdán kezdték meg a népszámláló biztosok az ívek szétosztását és az összeírást január 10-re befejezik. Ezerkétszáz népszámláló biztos végzi ezt a munkát, nagyobbrészt tanárok, tanítók, fővárosi tisztviselők, a menekültek idejekorán jelentkezett intelligens része, a kültelkeken pedig erdő- és mezőőrök írják össze a lakosságot. A biztosok javadalmazása különböző. Minden összeírt lélek után10, 50, 60, 70 és 80 fillért fizet a főváros, a szerint, milyen távolságú területeket kell bejárnia a népszámláló biztosnak. Érdekes a mostani népszámlálás már csak azért is, mert adatai a választójog szempontjából is mérvadók lesznek, azonkívül 1922-ban ünnepli a főváros Pest, Buda és Ó-Budei egyesítésének ötvenéves évfordulóját és a mostani statisztika” lesz irányadó a főváros történetének megírásában. Bárczy István volt főpolgármester »A negyvenéves Budapesti munkájában a főváros tíz év előtti népességét körülbelül 930.000 főben állapította meg, míg az egyesítéskor 300.000 volt Budapest népe, ma pedig a hozzávetőleges számítás szerint — a főváros statisztikai hivatal minden hónapban készít kimutatást — 1.071.492. A rendőri igazgatásba bevont szomszéd községek : Újpest, Rákospalota, Pestújhely, Kispest, Pestszentlőrincz és Erzsébetfalva lakossága ma 221.000 főre tehető. A szaporodás tíz év óta több mint hetvenezer lélek. Nagyon fontos a mostani népszámlálás a lakások szempontjából is. Az egyesítés alkalmából a fővárosnak 9361 épülete volt, tíz év előtt 18.033 és azóta bizony a háború következtében alig építhettünk. 1914 augusztusa óta még azok az épületek sem fejeződtek be, amelyek akkor már építés alatt voltak. 1880-ban a lakások száma 72.900 volt, tíz év hőti 327.000. A hárka óta a lakásmizériák alatt nyög Budapent népe, a probléma.kj£ötöbbi felhő miódon igyekeztek meg- oldani, de a helyzet egyre rosszabb. Illetékes helyen azt mos,dották ma nekünk, hogy a logikus számítás szerint legalább négyszázezer lakásra volgy via Budapesten szükség. Ezt a számot pedig a statisztikus igy állapítja meg : — Tíz év előtt 327.000 lakás volt Budapesten. Évenkint cstilag húszezer házasságot kötnek, tíz év alatt tehát kétszázezret. A házasulok közül tegyük fel, százezer házaspár elhagyta Budapestet, marad még mindig százezer új család, melynek otthonra volt szüksége ott a melynek lakásban való elhelyezkedése ma a hivatalok fejtörése. A főváros egyesítése idején Budapest Európa, nagyvárosai között a tizenhatodik volt, a negyvenéves jubileumkor már a kilnevedik helyet, foglaltaul és ma a városok versenyében valószínűleg a nyolczadik helyre került. A tizennyolczadik század végén, 1799-ben, Pikler I. Gyula dr. tanár statisztikája szerint Pest, Buda és Ó-Buda lakosainak száma 54.176 volt, ez egyesítéskor 280.349, 1910-ben 880.371. Érdekes lesz az országos népszámlálás a magyar vidéki városok népnövekedése tekintetében is. Tíz évvel ezelőtt Szeged állott az első helyen 118.328 lélekkel,Debreczen a harmadik helyen 92.429 és Arad a nyolcadik helyen 63.166 lélekkel. Elvesztettük a 94.610 lelket számláló Szabadkát, Pozsonyt tíz év előtti 78.223 lakosával, Temesvárt 72.555 és Nagyváradot 64.169 lakossal. És ezek az idegen kézre került városok az elmúlt tíz esztendő óta hatalmasan növekedtek népességben és ezt a kedvező körülményt nem a magyar statisztika örökíti meg. A tíz év előtti országos népszámlálás alkalmával Magyarország lakosainak száma 18,264.533 fivll, Horvátországé 2,621.854, összesen tehát 20,886.487 lelhez száradt Magyarország. Ma ? Megtudjuk majd február közepe táján, a mikorára nagy általánosságban a népszámlálási adatokat a központi statisztikai hivatal már feldolgozta. 1910-ben Budapesten 433.604 férfi és 446.767 nő élt. Római katolikus volt 526.175, görögkatolikus 9428, görögkeleti 6962, ágostai evangélikus 43.562, evangélikus református 86.990, unitárius 2120, izraelita 203.687, felekezetnélküli 447, egyéb és ismeretlen hitfelekezet 1000. Budapest népe közül magyar anyanyelvű, volt 756.670, német 78.882, tót 20.359, oláh 2777, rutén 242, horvát 2496, szerb 3972, cseh 5003 és lengyel 5782. Az egyes hitfelekezetek szaporodásából érdekes kiemelni, hogy a főváros egyesítése óta 1910-ig a római katolikus vallásúak 330.551 lélekkel szaporodtak, a reformátusok 73.982 és az izraeliták 158.797 lélekkel. Tíz év előtt iparral Budapesten 217.634 ember foglalkozott, kereskedelemmel 64.881, míg a közszolgálati ágak és a szabad foglalkozások körébe tartozó értelmiség száma 29.959 volt. Ma éjszaka pontban éjfélkor minden Budapesten élő ember statisztikai feldolgozás alá kerül. Aki 1920 deczember 31-ének éjjeli tizenkét órája előtt halt meg, azt a népszámláló biztosok nem írják össze. Éppen úgy nem írják össze azt az újszülöttet sem, aki Szilveszter éjszaka, éjjeli tizenkét óra után született, .A népszámlálás fix pontja és ideje az éjféli állapot. Budapest lakóinak ma osztották szét a szánnálólapokat, amely huszonhét főkérdést és rengeteg al- és mellékkérdést tartalmaz. A népszámlálásnál az összeírók különös tekintettel lesznek a választójogi szempontra. Kérdés van arra nézve is, mi volt az összeírt fél foglalkozása a világháború, előtt, ha a háború, folytán a foglalkozása megváltozott. A föld- és földbérlésre vonatkozóan is részletes kérdések vannak, a 20. kérdés arra vonatkozik, hogy ha a világháború előtt másutt volt rendes lakóhelye, akikor és mi okból, változtatta meg. Kérdés van a zsidómegbetegedésekre és a hadiözvegy és lásdiárváka vonatkozóan is. Több kérdést tartalmaz a számlálólap az 1901—1865. években született férfiakra, valamint a háborúban önként jelentkezett katonákra nézve. Itt a választójog megállapítása végett tettek fel kérdéseket, mint például : hány hónapot töltött arcavonalbeli szolgálatban, van-e Károly csapatkeresztje, sebesülési érme, vagy más, a harcrtéren szerzett kitüntetése. Megsebesült-e, járványos, fertőző betegségen ment-e keresztül, rokkanná vált-e, miben áll a rokkantsága, milyen százaléka a rokkantsága, kap-e rokkantsági ellátást és volt-e hadifogságban, melyik országban és hol, melyik fogolytáborban. A népszámlálás adatai körülbelül hat-nyolc hét múlva lesznek ismeretessé részleteikben is. Egész új prospektívára fog nyitni a lakosság számának pontos megállapítása és az új Magyarország, de főképpen a mai Budapest helyzetében nagyjelentőségű lesz ez a statisztika. A főváros lakosságának mai lélekszámát a lisztbizottságok kimutatásai alapján csaknem pontosan meg lehet állapítani és illetéles helyen azt mondották, hogy Budapest székesfőváros lakosságának számát 1920 deczember 31-én körülbelül egymillió és tízezer főre becsülik. Az emelkedés ezek szerint százezer fő lenne, míg az előző népszámlálás alkalmával Budapest lakossága 147.013 fővel szaporodott. Legnagyobb volt a főváros népességének szaporodása 1890 és 1900 között, ebben a tíz évbeli a szaporodás 226.974 lélek volt. Akkor az ezredéves kiállítás hozott nagyfellendülést Budapest életében, ma pedig panasztól és keserűségtől hangos a főváros, szétmarczangolt az ország és hány millió derék magyar ember fog hiányozni a mostani népszámlálás adataiból, akiket elrabolt tőlünk a háború és a trianoni Íreke. " /sz. 8.) Lesz még, írta Pappé Váry Elemerné.. / Oh tudom én. gazdom : Lesz még ejmszer magyar ! Ünnep a miágon ! Lesz még szabadság és Diadalmas öröm, Háromszin bokréta Minden határkő vön. Tudom én, hogy lesz még Hazáját szerető. Büszke nagy nemzedék. Lesz még becsülete Az erős magyarnak, Koronás zászlónknak, Igaz nagy hódolat. Tudom én, hogy lesz még Alléin jó ének, Áldás és békesség! Lesz az én falum is Mosolygó és szabad... Hanem az én szivem Addig tán megszakad.