Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-22 / 17. szám

3 1921. AZ ÚJSÁG I. 22. Budapest egyik legrégibb czégét kilakoltatták. (A Brammer Ödtön-féle szövetáruüzletet az utczára dobatta egy pénzintézet.) ( Az európaszerte ismert Brammer Ödömféle szövet­­áruczég Bécsi-utcza 4. szm alatti üzlett­elyisége teg­nap óta nem mindo fnnani események ^.vnh­elye lett. A Brammer-czéget, a Belváros egyi^^^gelőkelőbb és leg­régibb üzletét, melynek­ a kontarlis minden metropoli­sában nexusai vannak, a Magyar Országos Központi Takarékpénztár, rövidein a MQKTAR kívánságára kila­koltatták, még pedig rövád,nem, úgy, hogy a valamikor a nem fizető szobaárakat" Nokiák utczára dobni. A c­ég milliókat érő árukészletét kihurczolták és egy szűk ud­var odúba dobálták halomra, a berendezési tárgyakat, állványokat, pultokat lerombolták és a tegnapelőtt még előkelő közönséggel zsúfolt, virágzó üzlethelyiség ma olyan, mint egy sivár, romokkal borított szomorú harez­­imező. A kilakoltatás ügyében, mely Budapest egész üz­leti világában érthető konsternácziót keltett, felkeres­tük ma délután Brammer Ödön kereskedelmi taná­csost, a c­ég tulajdonosát és a következő felvilágosí­tást kaptuk tőle: — Azzal kezdem, hogy 1888 óta, tehát harminc­- négy év óta vagyunk ebben a helyiségben. Az épület tulajdonosa, a MOSTAR 1917-ben felmondott a c­égnek azzal, hogy szüksége van a helyiségre. Akkor meg­egyezés folytán hathónapi haladékot kaptunk a ki­költözésre és időközben igyekeztünk is helyiséget ke­resni, de ez a háborús viszonyok miatt nem sikerült. Később nagy anyagi áldozatok árán megvettem a Koronaherczeg-utcza 20. számú házat, azonban még így sem sikerült üzlethelyiséget szerezni, mert közbe­jött a Károlyi-féle lakásrendelet, hogy senkit a lakásá­ból kitenni nem lehet A rendelet folytán a bíróság visszautasította a mi felmondásainkat, de viszont indo­kolásában kimondotta azt, hogy azért nem ad, helyet ezeknek a felmondásoknak, mert a rendelet következ­tében a c­égnek sem kell kimenni régi helyiségéből. Most aztán 1020 május 19-én a MOKTÁR a Lakbér­­let! Bizottsághoz fordult azzal, hogy huszonnégy óra alatt, további felmondás nélkül, lak­oltassanak ki. Ez nem történt meg, de kimondta a bizottság, hogy a­ helyiséget el kell hagyni, mert az 1917. évi felmondás érvényes. — Időközben megkíséreltük megint, hogy a korona­­herczeg-utczai házban felmondjunk néhány bérlőnek, de a Lakbérleti Bizottság nem adott helyt ennek mind­addig, a­míg mi nem vagyunk kilakoltatva. November másodikén aztán ,a pénzintézet kiforszírozta a végre­hajtási végzést és már délelőtt tizenegy órakor meg akarták kezdeni az akc­iót, de az igazságügyminiszter közbelépésével haladékot kaptunk január ötödikéig. X xX X X X X X X X X X X X X XX X X X X X X X X X X X X XX X X X X X X X X X X X X XX X X X X januárötödik!kilakoltatás elmaradt, annál nagyobb volt a megdöbbenésem, a­mikor arról értesültem, hogy az igazságügyminiszter úr mégis szabad folyást engedett a kilakoltatási eljárásnak.­­ Tegnapelőtt aztán, vagyis január 18-én, délután fél négy órakor megjelent az előkelő vevőközönséggel teli üzletben húsz ember és felmutatva a törvényes vég­zést, hozzákezdtek a kilakoltatáshoz. A szó szoros értel­mében rávetették magukat a milliókat érő árukészletre, a drága szöveteket, selymeket, csipkéket halomra dobál­ták, majd egy szűk udvari szobába gyömöszölték be és ezzel az egyik legvirágzóbb üzletet, mely harminc­négy éven át csak becsületet szerzett a magyar kereskedelem­nek, órák alatt eltörölték a piaczról. Mi nem kértünk egyebet, mint hogy május elsejéig, a­mikorra a korona­­herczeg-utczai házban a felmondásokat sikerül érve­ X XX X X X X X X •XX X X X Maximális ár ajtó sü­lyedt a zsír és a szalonna. (Megegyeztek a szalámigyárak a kontingens felosztása ügyében. - Erősen növekedik a sertésfelhozatal. -A? Huszonhétezer koronába kerülne egy jugoszláv sertés.) A sertéspiac­ legújabb ró reménye, hogy a folyton fokozódó felhozatal és a n­övekedő sertésvágások követ­keztében a zsír, szalolnra­ és háj ára a megállapított maximális árak alá­­ sülyedt. A zsír maximális ára 200 korona, de a napi ára 191 korona, a háj legmagasabb ára 196 korona, azonban a csarnokokban és detaillban általában 188 koronáért is mérik, míg a szalonna ára, a maximális 172 koronás áral szemben 168 korona körül vall. Az árak ellanyhulásának még egy másik oka, hogy a közönség nem tudja már fizetni a horribilis árakat. Az élősertés ára a növekedő felhozatal következtében január első heteiben 136 koronáról 121 koronáig csök­kent és most 121—128 korona között váltakozik. Naponta átlag négy-ötszáz eléggé kihízott sertés jön a fővárosba, úgy hogy a napi felhajtás mindig meghaladja az ezer sertést. Jugoszláviából, helyesebben a mi Bácskánkból sertést behozni a dinár kurzusa miatt lehetetlen, de ezenfelül az élősertést darabonként 166 dinár vámmal sújtják a jugoszlávok, úgy hogy Budapesten egy száz­ötvenkilós hízott sertés 1800 dinárba kerülne, a­mi át­számítva huszonhétezer koronának felel meg. A jugo­szláv sertés Budapesten tehát kilogrammonként 180 ko­ronába kerülne, a­mi a­ magyar sertés 124 koronás árá­val szemben nem lehet versenyképes. A szalámigyárak különben hosszas tárgyalások után megállapodtak a gyártási kontingens felosztása ügyében. E szerint a Dozzi-gyár 11%-ot, a Magyar Szalámigyár r.-t. 12%-ot, a Pick-féle 14%-ot, a Herz-gyér pedig 26%-ot kap. A kontingens többi részét felosztják a kisebb gyárak között, nyesíteni és így oda beköltözhetünk, adjanak haladékot. Hogy egy olyan pénzintézet, a­melyiknek nyolc­ fiókja van Budapesten, miért volt kénytelen ilyen eszközök­höz fordulni és miért volt kénytelen egy szezonárukkal zsúfolt raktárt kidobni, egy virágzó üzletet munkakép­telenné tenni, egy czég negyven alkalmazottját kenye­rétől megfosztani , nem tudom, de szent meggyőződé­sem, hogy semmi kára sem lett volna belőle, ha az én, aránylag szűk helyiségemet még május elsejéig nél­külözi. Kérdést intéztünk ebben az ügyben a MOKTÁR jogtanácsosához, Bangha Gyula dr. ügyvédhez is, ki a következőket mondta : — A c­ég szerződése 1917-ben járt le és Brammerék­­nek azóta félévről-félévre haladékot adtunk, a­mig be­költözhetnek valahova. Most azonban már nem lehetett halogatni a dolgot, mert a pénzintézet helyiségeiben valósággal életveszélyes a zsúfoltság és a tisztviselők nem tudnak dolgozni egymástól. A c­ég november óta próbált alkudozni, de a­ pénzintézet, ismétlem, nem volt abban a helyzetben, hogy várhasson és látva azt, hogy Brattimerék mindenféle mesterkedésekkel kísérleteznek, kimondta, hogy nincs tovább. A MOKTAK­-nak kilences egybehangzó határozat van birtokában, tehát törvényes formák között járt el. Tegnapelőtt ilyenformán meg­kezdtük a kilakoltatást, de természetesen még néhány napi haladékot adtunk, hogy a­ berendezést kellő kímé­lettel, nyugodtan eltávolíthassák. Elmentünk ma este a Brammer-c­ég volt üzlethelyi­ségébe. Lerombolt állványdarabok, leszerelt villany­­drótok borítják a padlót, a munkások lázas sietséggel dolgoznak, mert szombaton reggel a MOKTÁR át akarja venni a helyiséget. A kirakatablakra már ma rára­gasztották a pénzintézet plakátjait és a­ki holnap a világhírű Brammer-c­éget keresi, csak hűlt helyét ta­lálja meg. Érdemes megemlíteni, hogy az izgatott, sietős kilakoltatási munkának áldozata, is van. Ma este az egyik óriási , kirakatüveg valahogyan lezuhant és a közelében dolgozó Kuzmics János villanyszerelőt sú­lyosan megsebesítette. A szerencsétlen ember ballábán tizenhét c­entiméter hosszú, mély sebet ejtettek a le­zuhant üvegdarabok. Mentők szállították a lakására. Hidegen fogadták Briend bemutatkozását. Berlin, január 21. Parisból jelentik, hogy Briand bemutatkozó­ beszédét a franczia képviselőházban majd­nem hidegen fogadták. Csak a c­entrum balszárnya tapsolt. Kabinetje számára a többséget meg kell sze­reznie és azt hiszik, hogy kiváló személyi tulajdonságai mellett ez könnyen sikerül majd neki. A bizalom kér­dése csak a késő esti órákban kerül szavazásra. Azt hiszik, hogy a kormánynak körülbelül négyszáz főnyi többsége lesz. A szenátus Marraud programmbeszédét leplezetlen gunynyal fogadta. A betétkamat ék a bankkartel. — A bankkartel elleni/támadás és a bankok. — Sándor Pál, az OMKB elnöke, szokatlanul erős­ tá­­madást intézett a bankkartel ellen, a mi könnyem ért­­hetőleg rendkívüli feltűnést keltett úgy a bankaa, mint a közönség körében. Az érdekelt intézeteket különösen az a kijelentés konszernálta, hogy másfél százalékos be­tétekre hiába invitáljuk a szalmazsákban nem sokkal kevesebbet kamatozó bankókat, mikor a bankótulajdo­­nos jól tudja, hogy mihelyt a bank kezébe ment át az ő bankjegye, rögtön átváltozott jutalékostól 15%-os ka­matozó pénzzé. Ez az — mondotta Sándor Pál — a­mi elkeseredéssel tölti el a kereskedelmet és a vállalkozást. Ez az, a­mi útjában van az üdvös kibontakozásnak. Mindez csak azért lehetséges, mert a bankok kartelt kö­töttek, a szabad konkurrencziát kizárták egymás kö­zött, diktálhattak Magyarország közvéleményének, a betevőknek, oly alacsony kamatlábat, mely a közönség kiussorázásával egyenlő. Ugyancsak meglehe­tős feltűnést keltett az a kijelentése, hogy a kapitaliz­mus amúgy is gyűlölt, de ha túlkapásokat enged meg magának, akkor természetesen erősebben is üldözött lesz. Meg kell állapítani, hogy a nagyválasztmány vi­haros tetszéssel fogadta e kijelentéseket, s kétségtelen­nek tartható, hogy hasonló visszhangot keltett a közön­ség legszélesebb rétegeiben is. Mindenesetre szükséges­nek tartottuk, hogy a bankok vezetőinek véleményét is megkérdezzük, s ezeket az alábbiakban közöljük . Altenburger Gyula, a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank vezérigazgatója erre vonatkozólag a következőket mondotta : — Egy ideig tényleg indokolt volt a nagybankok alacsony betéti kamatlába, azonban a pénzpiac­on a helyzet ma már lényegesen más, mint volt hetekkel ezelőtt, úgy hogy az 7%2%-os kamatláb szerintem nem indokolt. Sándor Pálnak abban tényleg igaza van, hogy ez az alacsony kamatláb nem animálja a közön­séget arra, hogy pénzét a bankokba vigye. Éppen ezért Hegedűs Lórántnak, a­kinek beszédét egyébként min­denben helyeslem, mindjárt rá is kellett volna mutatni arra, hogy a bankoknak fel kell emelni a betéti ka­matlábat. Igaza van a miniszternek, a­mikor azt mondja, hogy a pénznek dolgoznia kell. Minél több pénzük lesz a bankoknak, annál nagyobb lesz előre­láthatólag a forgalmuk és annál inkább bírják majd el a magasabb betéti kamatot. Szécsi Pál, a Hazai Bank ügyvezető­ igazgatója a következőket mondta : — A betéti kamatláb alacsony voltát eléggé meg­indokolja a magyar pénzpiac­ spec­iális helyzete, hiszen a bankok 1—1,5% kamatlábával szemben a pa­pírok sem jövedelmeznek többet 2%-nál. Azonban való­színűnek tartom, hogy rövidesen mégis arra kerül a sor, hogy a bankok felemeljék a betéti kamatlábat, a­mire nemcsak a pénzviszonyok, hanem Hegedűs Lóránt akc­iója következtében is indíttatva érzik magukat. A­mi Sándor Pálnak azt a kijelentését illeti, hogy a bankok 15%-kal dolgoznak, arra nézve csak annyit mondhatok, hogy a bankok mai forgalmának legna­gyobb részét a lombard-ü­zletek képezik, már­pedig ilyen üzleteknél a bankok hat és egynegyedszázalék­nál nem keresnek többet. Még a szindikátusok és egyéb áruüzletek finanszírozásánál sem rúghat többre a bankok keresete 7—8%-nál. Vannak ugyan kivételes keresetek, a­melyek nagyobb hasznot biztosítanak a finanszírozó intézetnek, de ilyenkor a koc­kázat is na­gyobb és veszteségek is lehetségesek. Külföldi üzletek­nél 2—2,5% betéti kamatlábat engedélyeznek a bankok. Németországban is körülbelül ez a helyzet. A nyugati államokban a betéti kamatláb lényegesen nagyobb, 4—5, sőt 6%-ig mozog, azonban ott más a helyzet, mi­vel ott nagy a pénzhiány és a papírok is 7—8%-ot jö­vedelmeznek. Svájczban 4—4,5% a hosszú időre való betétek után a kamatláb, a­mely­ 5%-ra ij felemelkedik. h­irek­—­­ff borravaló borra való? . . . — Megindul Szerbiával a hajóforgalom. Bécs­ből jelentik: Február elsején megindul a közvet­len és r­efedizh­at­ó­ köz­l­ekedés a Dunán Bel­­grádtól Rigfán át Budapestre és megegyezés ese­tén Bécsbe is. — A főváros közgyűlése. Tizenhat városatya jelenlété­ben nyitot­ta meg aj­olgármester a törévénhat­ósági bizottság közgyűlését,a módját Pál­fi. Józsefnek napirend előtti felszóla­lása vezetőtist,neki a határak emelkedése miatt panaszkodott. Jatzkó Pál dU­gyancsak napirend előtt azt jelentette ki, hogy a lakáskérdésben szerdán benyújtott, indítványra vonatkozó sürgősséget azért szavazták le, mert a lakáskérdést oly fontos ügynek tartják, a­mely felett nem lehet elhamarkodottan határozni. Szükséges volna, hogy a tanács a kérdéssel a köz­gyűlés elé jöjjön. Jatzk­ónak teljesen igaza van. Szinte érthetet­len, hogy a lakáskérdés, a­mely százezreket igen közelről ér­dekel, a­ tanácsot egyáltalában nem foglalkoztatja. A napirend első pontja a gázművek 1921. évi, költségvetése volt, a­melyet Borvendég Ferencz főjegyző ismertetett. Joanovits Pál dr., Müller Antal, Jatzkó Pál dr., Szigethy János, Vace Béla és Fayer Sándor felszólalásai után Borvendég főjegyző, majd Ripoicn Ferencz dr. gázgyári vezérigazgató reflektáltak a fel­szólalásokra, mire a közgyűlés a költségvetést néhány cseké­­lyebb módosítással elfogadta. A módosítások között a legfon­tosabb az, hogy az ipari gáznak az ára kétezer köbméterig öt korona, azontúl pedig 10 korona lesz. Az ele­kromos művek költségvetéséhez Joanovits Pál dr., Szigethy János, Horváth Károly és Fayer Sándor szólottak hozzá. A közgyűlés ezt a költségvetést is, valamint a napirend többi jelentéktelen pontját megszavazta. — Egy interpelláczió is volt: Joanovits Pál dr.-é. Interpelláczióját az a kegyelet sugallta, a­melyet a nemzet elhalt nagyjai és vértanúi iránt mindenkinek éreznie kell. Arról szólott, hogy most, a­mikor a kerepesi­ úti temető­nek azt a parczelláját ürítik ki, a­melyben Czuczor Gergely, Gál József, Csányi László, Csernyus Menyhért, Simon Péter, Szacsvay Imre, Noszlopi Gáspár nyugosznak, ezeknek csont­jait egyházi ünnepség keretében közös betonsírba helyezzék. A közgyűlés zajos helyesléssel fogadta az interpellácziót a melyre vonatkozóan a polgármester nyomban ki is jelen­tette, hogy a tan­ács a kérdéssel komolyan foglalkozni fog. — Nemzetközi vivóakadémia. A hazai vivó­gárda kiválóságai mellett a külföld vivóelőkelőségei közül Sassone Candida—Offoster (Róma), Olaszország mester­­bajnokságának győztese kardban és tőrben és Conte Dal Torso (Udine), továbbá a bécsi Union Feehtclub mestervívója, Verderber Rikárd hivatalos a MOVE nemzetközi vivóakadémiájára, mely Horthy Miklós kormányzó védnöksége alatt szombaton délután 6 óra­kor kezdődik a Vigadóban. •A PedloW kapitány szene. A budapesti szegények lelkes gyámolítejte, Pedlow amerikai kapitány, ma újabb örömöt szer­­zett kilentícszáz didergő családnak : az amerikai jószívek ado­­mányaként nyagyaz ötven mázsa szenet varázsolt a józsefvárosi pályaudvarra és félmázsás adagokban kiosztotta azoknak a jobbára munkáscsaládoknak, a­kik januárban még aligha élvez­ték igazán a kályha melegét. Borsik Sándor dr. helyettes-állo­­másfőnök szíves kalauzolásával délelőtt tíz óra tájban odaértünk­ a sim­abirintus egyik góczpontjához, az úgynevezett tripeliszi siklóhoz. Három vagyok csü­k­kés ke­llett a síneken, edőrendi salgótarjáni szénnel megrakottan, embersorok húzódtak a vég­­gonok mentén s a tömegben egy ember sürgött-forgott, intéz­­kedett, ezer baj iránt érdeklődött, biztatott és vigasztalt *­ Pedrow kapitány, a legnépszerübb hálandó a budapesti nyomor rabjai előtt. Mol­tfo­­loszár Károly volt miniszterelnök és Lukács Sarolta urhölgy, az akczió ezerkezű és fáradhatatlan irányítója serénykedtek. Közben hullt, egyre hullt a szén a vég­­vonókból, — serény katonakezek lapátolták — Láng Lipót festő­művész annak rendjén pontosan lemérte, ötven-ötven kilónkén­ teltek a zsákok, nyikorogtak a targonezík . Budapest did­­igéi­nek karavánja boldogan sietett haza — mel. gtdi­­. P. dlow bizo­­n­yára nem szert ti, ha kezet rtókeltak m ti, ma szói­dán ezen is túl kellett tennie magát. Élből is láthatja a derék amerikai milyen nagy ur a­ szén, tűzi lőenyageiból kifosztott Magyarorszá­­gon : kézcsók járt érte özönével. Ma csak kilenczszázan jutottak szénhez, lgközelebb ezrek kerülnek sorra, m­­rt Pidliw kapiány nem hagyja abba, a­m­iie­gyszer be­­­fogott. Amerikai méritekben — méltóan az amaikai Vöröpkereszt-Beyl­­hez —­­ iványutatni tűz-löt ez arra szorulót­ok. E­ze­lőre háromszáz vagyon szere­t kötött le Salgótarjánban A kiosztás munkáját a Huszár-akczió vezetősége fogja végezni — semmi kétség benne — mintaszt­rüon. Nem nézik, zsidó-e, a kinek fázik a gyermeke, munkás-e vagy tisztvidló, a ki b­szt­oá hijján nem tudja megfőzni szegényes bablevesét: mindenki kap egy kis méh fűtőanyagot. Pedrow is igy akarja, az amerikaiak nagynevű fia... — A hadifoglyok hazaszállítása. A nemzetközi Vöröskereszt­ Egyesület kezdeményezésére holnap Rigában fontos tárgyalás kezdődik, a­melynek tárgya a hadifoglyok szárazföldön való szállításá­nak szervezése lesz, tekintettel arra, hogy a tenge­ren való szállítás nehézségekbe ütközik.

Next