Az Ujság, 1921. január (19. évfolyam, 1-24. szám)
1921-01-22 / 17. szám
Budapest, 1$%1.' Előfizetési* utak't. Egész évre ••/«•••••••*••• *“ Félévre 220 „ ,— * negyedévbe............. 110 V,, Egy hóra .40 „—„ Egyes szám ára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 2 korona Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. / ^ XI^évfolyam. . AZ ÚJSÁG Szombat, január 22. SZERKESZTŐSE©: Budapest, Rákóczi-út 54. sa Telefon: József 13-36, József 122-56 KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sa. Telefon : József 13-35, József 16-23 József 122-56. FIÓKKIADÓHIVATAL: Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS. — Én is teszek egy lépést, — mondotta Haller István — Andrássy is tesz egyet és a középen találkozunk. — El kell ismerni, ez a leg- tovább b^gerslajai' a megegyezésnek felek között, akik egyenértékűeknek respektálják egymást, így mind a kettő megóvja a tekintélye teljes érintetlenségét és mégis mind a kettő máshová kerül, mint ahol azelőtt volt. Sőt ,esetleg máshová, mint ahová igyekezett. • Döntés az , új alakulásban talán még holnap semtttenik. Túlságos pesszimizmus lenne tehát úgy érezni, mintha már tegnap megtörtént volna. De az már megállapíttatott, hogy a kérdések lényegében a tárgyaló felek között nincs különbség. És így szerencsésen megtalálván azt, ami összehozhatja őket, a pesszimizmus csak azon tűnődhetik, mi az, amit mégmindig keresnek ■■ jj#' * í&Mu tudomásul veszszük, hogy a cseh Síöztársaság távol áll Take Ionescunak attólaz állítólagos tervétől, amely szerint a kis ■entente egészen fölosztaná maga között a maradék Magyarországot. Szívesen és nem megnyugvással, mert a nyugtalankodástól fölold bennünket az a tudat, hogy van még egy ország, amely még távolabb áll ettől a szilaj szervtől. Ez az ország: Magyarország, a melynekszintén lenne hozzá valami köze és a melynek sorsa ma már mégse teljesen és kizárólag a Take Jonesenek nagyszerű étvágyától függ. Brammer, T. vevőimnek szives tudomására hozom, hogy európaszerte ismert cégemet IV., Bécsi-utcra 4. sz. alatti üzlethelyiségemből 3 óra alatt kilakoltatták. A Mag.y. Orsz. Küzd. Takarékptár bérbeadónak hatalmi tényen alapuló eljárása miatt 34 év óta fennálló cségem üzemét egyelőre be kell szüntetnem. BRAMNER ÖDÖN BUDAPEST. Női és férfi divatkelme-különlegességek áruháza. És it a nyílttéri hirdetést azért iktatjuk ide, mertormája és tajtefona egyaránt rendkívüli. Animma az, hogy dílmte fölösleges kommentálni. IgY.Vagy ra agárbír is, többet és hangosabban beszél mtt film vezérczikknél. Ha mégis fűzünk hozzá egynémely megjegyzést, azért teszszük, mert az a hitünk, hogy a jogrend Magyarországon valóban helyreállott s a nyilvánosságnak teljes világosságát elbírja. Amit pedig ez a nyílttéri hirdetés mond, az ellenkezni látszik ezzel a mi hitünkel, s a nyilvánosságnak jogavan megtudni, ki az, aki megrendíti e hitet: a kereskedő-e, aki alaptalan panaszszal lép ki a síkra, vagy egy egyéni akciónak látszó „hatalmi tény“, amiről a nyilttór beszél. Maga az a tény, hogy egy kereskedő a nyilvánossághoz menekül oly sérelemmel, amelynek — az ő beállítása szerint — érthetetlenségénél csak képtelensége nagyobb, arravall, hogy oly hirtelenül s oly befejezett tény elé állították, a mely ellen védekezni nem állt módjában. Három óra alatt az utczára kitenni egy czéget, mely harmincznégy esztendő alatt nevet szerzett magának nemcsak Budapesten, de külföldön is, minden statáriumnál ridegebb és kegyetlenebb eljárás. Harmincnégy esztendei becsületes és fáradságos munka végén egy kézlegyintéssel kilöketni az utczára s beszüntetni egy virágzó üzemet: bizony elképzelhető, hogy akit ez a végzet sújt, úgy érzi, gmitha kivégeznék. S lett légyen bármi is a jogos ok a kilakoltatásra, három órát szabni egy nagy áruraktár elhurczolására, az alkalmazottakat három óra alatt munkátlanokká tenni s egy nagy üzemet megállítani, erre aligha volt még példa az európai nagyvárosok kereskedelmi történetében. Itt valami érthetetlen. Az intézet, melynek hatalmi tényéről a kereskedő panaszkodik, régi és élénk kapcsolatban áll a fővárosi kereskedelemmel. Bizonyára tudja, mit jelent egy nagy és régi cég közgazdasági szempontból s mi egyáltalában a kereskedelem jelentősége az ország szempontjából. Ha minden oka és joga megvolt a kilakoltatásra, akkor is a méltányosság, mi több, a könyörület, nagyobb határidőt engedhetne három rövid óránál. A hiányzó részt a tájékoztató bizottság véleménye alapján hagytuk ki. Nem időszerű a pártalakulás. (Tömegesen elpártolnak Andrássytól. Sfialier és Sleyer végig Mteriarnal.) Ma alkalmunk nyílt, hogy figyelmesebben nézzünk körül a politikai berkekben és a nygg informácziókat az alábbiakban foglaljuk össze : A kereszténypátr Lrfifime tegnapi bizalmas értekezletén tüntetettn hidegen fogadta Andrássy pontjait a Mégi01 felszólaló közül mindössze ketten lelkesül alakulásért: Haller István és Bleyer Jakab volt miniszterek. Huszár Károly azt az álláspontot fejtette ki, hogy ma még nem is időszerű a pártalakulás, erről legfeljebb hetek múlva lehet szó, ha ugyan egyáltalán szükség lesz rá. • A képviselők kilencven százaléka ellenzi az új fegyverbarátságot. Ez az ellenzéki szellem holnap este már határozottan érvényre fog jutni a pártértekezleten. Andrássy akcióját nem tekintik egyébnek, mint vezérségre való törtetésnek, ehhez pedig a kereszténypárt nem adja oda táborát. Azt mondják, hogy semmi nóvum nincsem Andrássy tervezetében, kivéve azt, hogy Andrássy nyíltan kereszténynek vallja magát, a mit azonos ban nem fogadnak el készpénznek. — Ha keresztény vezér kell, — mondják — nem kell Budára menni érte és nem kell őt a liberalizmusban megőszült, Andrássy Gyulában felfedezni. Andrássy irtó hadjáratot hirdet a jelszavas politika ellen. Ugyanezt teszik azonban azok is, akik egy évvel ezelőtt még a szélsőségek hullámain ringatództak. Maguk érzik, hogy ez a politika lejárta magát és korszerű hangfogóra van szükség, különben csődbe jut a keresztény gondolat. Végeredményben: Andrássy mamnája nem ígérkezik kapós csemegének a Károlyi-palotában. Tömeges elpártolásnak lesz tanúja a közönség és Andrássy olyan egyedül fog maradni, amilyen egyedül vágott neki a merész zászlóbontásnak. Kezdheti élülről, de akkor jobban kell körülnéznie és óvatosabbnak kell lennie a maga átformálódásában. Ebben a pillanatban a Szmrecsányiék tíz hívén és a disszidensek néhány tagján kívül mindössze két exminiszter lelkesedik érte a kereszténypártban. Andrássy elszámította magát s ezt csak úgy korrigálhatja, ha reálisabb bázisra áll, mint ahogy mostani próbálkozásakor tette. Lehet sok túlzás ezekben az informácziókban, de ez a pesszimizmus hű kifejezője a képviselők hangulatának. Andrássy ügyességétől függ, hogy rózsaszín felhőket vonultasson fel a politika egére. és gflesSs© aSffécva. r.-' Jenei Balázs altábornagy katonai kürletparancsnok arról értesítette Signar Antal grófot, mint Beliczky -tdön volt belül arímszter egyik segédjét, hogy a körletparEm^j^Sfflg Meskó Zoltán nyugalmazott' álló. 'v4i#*i6tSlfrindnagy ellen elrendelte a becsületügyi vizsgálatot, mert a közte és j Beniczky Ödön közt fölmerült ismert lovagias ügyben — annak ellenére, hogy a körletparancsnokság szabad folyást engedett, az ügynek — a fegyveres elégtétel^kitolni igyekezett. Nem stf&ezik ki a bécsi fegvetet. /z Popovics Sándor v. fc. t. t„ az Osztrák. M.gyajjj^fank volt kormányzója lesz uj bécsi követünk, térven alapult. Egyelőre nem töltik be a bécsi követséget és az ügyeket, Masirevich követségi tanácsos vezeti. Az osztrákokkal folytatott gazdasági tárgyalást pedig maga Gratz külügyminiszter irányítja. A külügyminiszter expozéja* a pártkörben. (Meg kell tartani a trianoni békeszerződést. — Nem szabad forradalmi politikát csinálni. — Harmóniát egész Európává!) Glatz Gusztáv külügyminiszter ma este megjelent a kormánypárt klubhelyiségében és bizalmas értekezlet keretében elmondotta külpolitikai expozéját. A képviselők, akiknek soraiban Teleki Pál miniszterelnök, Hegedűs Lóránt és nagyatádi Szabó István miniszterek is ott voltak, nagy lelkesedéssel fogadta a külügyminiszter bemutatkozó beszédét. — A békeszerződések alapján — mondotta a többi között Gratz Gusztáv — kialakult helyzetben ma csak kétféle politika lehetséges : a békeszerződéseknek a lehetőség határáig való teljesítésén alapuló, a politikai, társadalmi és gazdasági konszolidácziót európaszerte előmozdító békés és konzervatív politika, vagy a békeszerződések azonnali felborítására törekvő, minden konszolidáczió alapjait i megingató forradalmi politika. Magyarország mai állapotában, exponált földrajzi helyzetében csakis a konszolidáczió felé vezető és Európa társadalmi megnyugvását, gazdasági és pénzügyi helyreállását előmozdító politika alapjára helyezkedhetik, mert minden más útt belső és külső katasztrófa elé vihetné nemzetünket. — Külpolitikánknak nem lehet más alapja, mint a trianoni békeszerződésnek a lehetőség határáig való megtartása. Nagy katasztrófánk után nem marad részünkre más hátra, mint hogy megállapítsuk annak állagát, amit a békeszerződés részünkre meghagyott,és ennek gazdaságos és céltudatos kezelésével igyekezzünk lassankint újból erőre kapni. A trianoni békeszerződés alapjára helyezkedünk tehát, de hozzáteszem, hogy az ententa által a béketárgyalások során hozzánk intézett kijelentések szellemében értelmezett trianoni békeszerződés alapjára. Ezek a kijelentések, melyek különösen a békeszerződés kísérőlevelében foglaltatnak, kifejezetten koncredálják azt a lehetőséget, hogy a békeszerződésbe igazságtalanságok csúsztak be. Ezeknek reparálását az entente részben kilátásba helyezte. Nincs okunk feltételezni, hogy ezt a szándékát nem fogja teljes lojalitással érvényre juttatni. A külföldi államokhoz való viszonyunkról ezt mondotta a külügyminiszter: — Ausztria eddig mereven a rés judicata álláspont-jára helyezkedett. Az utolsó pillanatban sem fogom feladni azt a reményt, hogy Ausztriában e kérdésben a jobb belátás fog felülkerekedni. Keresni fogjuk tovább is a megértés útjait. Ha nem sikerült,az kérdés Ausztriával barátságos tárgyalás útján elintézni, az utolsó szó akkor sem volna kimondva, hiszen ebben az esetben is remélhetnék az igazságtalanságoknak ahatár-, megállapító bizottságok útján való kiküszöbölését. Németországot őszinte és meleg rokonszenvvel kísérjük belső konszolidálására és gazdasági megerősödésére irányuló törekvéseiben. — Szükséges, hogy közvetlen szomszédainkkal normális viszonyba és szorosabb gazdasági összeköttetésbe kerüljünk. Az elzárkózás politikája aggasztó helyzetet teremtene. Amennyiben ők is hozzá akarnának járulni ahhoz, hogy a kiengesztelődés szelleme, tért foglaljon, könnyítsék meg ezt tőlünk elszakadt magyarajkú polgártársaink a békeszerződésben nekik úgyis biztosított érdekeinek lehető kímélésével. Mindent el fogunk követni, hogy a nagyentento-hatalmakkaal őszinte és bizalomteljes viszonyba jussunk s a béke megóvására és az általános konszolidáczió előidézésére irányuló törevéseikbe harmonikusan beleilleszkedjünk. — Becsületesen nem javasolhatok más politikát, mint az élet keserű valóságain felépült reális politikát. A tapsvihar megszűntével Frükwirt Mátyás és Perlaky György képviselők szólaltak fel nyugatmagyarországi és baranyai kérdésben. iTTj, pmimfinui|i| ,'H| i'miiq.niMiu"*)* mmi H'mlMi mm Urnáiul-i|n^ k entente vesziát Ausztria közipazotását? A Wiener Allgemeine Zeitung szerint jhitHlRnkérdés a következőképpen áll: A hitelkérdés most háttérbe szorul és előtérbe lépett az osztrák közigazgatás átvételének kérdése az entente részéről. A párisi konferenczia fog azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy milyen módon lesz lehetséges a jóvátételi bizottságot,a melyet erre a czélra át fognak szervezni, az osztrák közigazgatással megbízni. Nem, akarnak itten egy török minta szerinti ellenőrzést, hanem egy német rendszer szerinti ellenőrzést, mely az osztrák népnek mint kulturnépnek jobban megfelel éstekintettel van a nép érzékenységére is. A Wiener Allgemeine Zeitung fentieket teljes fentartással közli, megjegyzi azonban, hogy ezt az információt diplomata körökből kapta, tehát feltételezhető, hogy egy nagyhatalom ezt a javaslatot a párisi konferencia elé fogja terjeszteni.