Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-23 / 43. szám

■engedem. J ^ ~ ______ Szerda, február 23. .. ( SK feB fMM. JfiPS afflMBBI Telefon: József 13-38, József 121-34 n­d„—„ |j|| JjgwiJai mii — EgydEBzim ii­.i BuSapistei, vid*- SBK JHHR *­_ ken itiit^sdvai-okah^Korona. Bud^apest, Rako..zi-Uo 64. ft*. ^ fi^J^aset 122 56. Iteaielenik nianen ntini cipók Saf Jmw JBbE&®bS ^nxIllwsKr’ JSf KKIADÓIUVATAL. kivételével minden nap. 1Budapest, Erzsébet-korut 43. ROVÁS. Andrássy rúvatottságáról azért, hogy a ke­­resztélypártba belépett, nincs kisebbítő véle­ményünk. Csalfáé lépés jelentősége más. Más, ha a keresztfénypárt csatlakozik Andrássyhoz, akkory*^vezetné, a­hová jutni jó. S más, ha Andrássy belép a kereszténypártba. Akkor en­nek egy tehetséges taggal többje van* Nem nyomhatjuk el a megjegyzést, hogy a­ki íniszes^tsendes múltjára mondja, hogy té­vedett, az nem igen alkalmas próféta a jö­vőre. A­ liberalizmusban Andrássy csalódott, a zsidókban csalódott s most elhigyjük neki, hogy az uj jelszavak lejárta csakis és kizáró­lag a vörös uralom visszajöttét jelentheti ? Talán éppen ellenkezőleg. Talán jelentené a jelszó helyébe a tartalmat! • A sévresi békét revideálják. Törökország visszakap sok^mindent, a­mit másoknak szán­tak. JS­enmíit'semmi elvi akadálya nincsen, nem es^firitár semmiféle úgynevezett igazság­ban. J^gtörténik, mivel Törökország messze varrni agy terjedelmű és képes fegyveres el­­lentállásra. Mi közel vagyunk, kicsiny terje­delműek s be vagyunk keritve túlerővel. A tö­rök példát mi nem követhetjük. Mégis — ő az első s úgy lehet, mi leszünk a második. Min­denesetre megtanultuk, hogy h­a nekik jó, le­het velük beszélni. Keresztény gondolat —­­ liberál&^litika. Líb t. megtisztítana keresztény politikát fal­­itásaitól, ha közelebb hozod a liberalizmust gyakorlatiságában a gondolatához, akkor ke­­resztélngk és liberális politika egy és ugyanaz. Ezt már ismételten kifejtettük, ezúttal csak ki­induló pontul használjuk föl. És késztet bennünket erre az a néhány igen nevezetes beszéd, melyet tegnap és ma hallot­tunk mindkét irány védelmére, mindkét irány támadásában. És konstatálnunk kell azt a po­litikai életben éppenséggel nem ritka esetet, hogy voltaképpen magukat az axiómákat senki sem vonja kétségbe, éppen csak a politikai el­fogultság taktikája szerint használja föl. A ke­resztény politikusok élesen és elkeseredetten Rámutatnak a liberalizmus hibáira, bűneire, a beállott szörnyű helyzetre s kimondják:, ime, a liberalizmus gyümölcse, ki ápolná tovább a fát, mely ilyen gyümölcsöket terem? S vele szem­behelyezve a keresztény politikát, mely igaz magyar nemzeti szellemet, jobb erkölcsöket és a gyöngék hathatós védelmét akarja, a­kik a liberalizmus mellett teljesen ki vannak szol­gáltatva a szívtelen erősebbnek. Talán maguk sem veszik észre, hogy két különböző dolgot hasonlítanak össze: a gondolatot az egyiknél, a gondolat mellett kialakult valóságot a másik­nál. Fordítanák meg az eljárást és néznék azt, mit hirdet a liberalizmus gondolata és mit­­valósított meg a gyakorlatban a keresztény politika, ugyanazt az elszörnyedést érnék el — a másik rovására. Gondolatot, czért gondolattal, czéllal elért Valóságokat viszont elért valóságokkal össze­mérni, —­ ez vezethet az igazság eredményéhez. S akkor kiderülne az, a­mit czikkünk elején idéztünk. S nem kellene egymás beleiben váj­­kálniok, — nem olyan furcsa ellentmondásokat provokálniok, hogy Tisza az oka mindennek, mert nem adta meg azt a választójogot, mely­nek megadása aztán bolsevizmusra vezetett. Hogy a zsidó munkapárt csinálta a destruk­ciót, az a munkapárt, mely tűzön-vizen kö­vette Tiszát a túlzott konzervativizmusban. Hogy azok a megbízhatóan forradalomellenes elemek (Andrássy), a­kik élén lovagoltak a túlfűtött demokratikus követeléseknek. Meg­érthetnék a másikról is, hogy nem bűnösebb, mint ő, ha elvállalja, hogy ő sem ártatlanabb, mint amaz. Ha ezen az alapon így beállítjuk a két föl­fogást, marad egyetlen, de elég súlyos különb­ségnek: a zsidókérdés. Ha Magyarországon nincs zsidó, a keresztény politika elismerné, hogy liberális. Itt tartunk tehát, —­ nem libe­rális ellenségről van szó, hanem zsidó ellenség­ről. Ez a kérdés pedig — értjük, ha el sem ismerik — annyira a mai idő talajából nőtt ki, annyira összefügg az átmeneti időszak élet­félelmével, hogy az ország állandó struktúráját miatta megbontani igazán veszedelmes. De hagyján, rendezni kell. Akkor is egymással czélravezetőbb, mint egymás ellen. Hiszen Sán­dor Pál­ is zsidókérdést akar rendezni! Románia és Lengyelország védőszövetsége a bolsevisták ellen. / (z x z x x és Bulgária csatlakozására is számítanak.) / — Jiz­uf­án bécsi szerkesztőségének telefonj­elentése. — Bécsi február itteni entente-körök­ből amin-lengyel barátsá­got a legközelebbi időben formális védőszö­vetség megkötésével fogják megerősíteni. A lengyel-román egyezmény­nek a kis entente-tal ellentétben egyáltalán nincs agresszív jellege, a két ország csu­pán kölcsönösen biztosítja egymás területi épségét esetleges orosz tá­madásokkal szemben. A szerződésben már most vannak intézkedések arra az esetre, ha si­kerül x x x és Bulgáriát is megnyerni a szövetség részére, xxxxxxxx xxxxxxxxxxxxx x x x x és a Bulgária belépésére vonat­­kozó tárgyalások is nagyon előrehaladtak már­ Párisban. Bolgár részről a párisi tárgyalást Szavov tábornok vezeti, a­ki igen jó viszony­ban van a franczia katonai körökkel és a­kinek a működése nagy előnyökkel járt Bulgáriára már a­ leszerelés kérdésében is. Bulgária igen diszkréten folytatja a tárgyalást és maga a bolgár kormány egyelőre nem is lépett előtérbe hanem párisi követségére bízta az előkészítő lé­péseket. Fülöp René, Estes, február­­2. A Mele , Fiaié Presse jelenti Varsóból: Sapieha herc­eg külügymini­szter az utolsó pillanatban lemondott arról a szándékáról, hogy Páriá­ból Rómába utazzék és ma Varsóba érkezik, hogy Pilsudszky államfővel tanácskoznék és részt vegyen a minisztertanácson. Sapieha helyczeg február 24-én, csütörtökön Bukarestbe utazik a lengyel-román katonai egyezm­ény aláírása végett. Cseh-román kereskedelmi szerződés. (Bécs, február 2­2)ll^S‘emén­i mértékadó cseh kis­röghöz érkezett emmé szerint Hotovecz dr. cseh szereskedelm­­i am­­iniszter legközelebb Bukarestbe utazik walgseu-i román kereskedelmi szerződés fina­­lizálájára és ünnepélyes aláírására. Bukaresti Tartózkodását kapcsolatba hozzák más fontos­­po­litikai kérdésekkel. Hotovecz dr. a bukaresti no­litikai körökkel való személyes érintkezése által egyengetni fogja az útját a Francziaország által meg­pendített cseh-román, esetleg cseh-ron­án-len­­gyel-masinar közeledésnek, a­melynek az a czélja, hogy­ szövetséget hozzanak létre Szovjet-Orosz­­ország ellen. Fülöp René. Apponyi a középpárt felé orientálódik. (UJ biok van alakulóban. — Hadik, Zichy és Vázsonyi egy táborban.) Apponyi Albert gróf elérkezettr^p^Tátta az időt arra, hogy^m­esut mondjon f^a^tSndid i&olationnek. Az ősz áll&f­érfi aktivifcássu^majt lépni. Andrássynak nem sikerült őt ^^tsereszténypártba vinnie magával, nyilvánvalóan^előTt nem, mert Apponyi nem az egy­oldalú politikában látja a boldogabb jövőt. Más irány­ban indul el s ez a lépése hatalmas felkiáltójel annak a férfiúnak, a­ki éppen ma tagadta meg a múltját. Apponyi elhatározásáról kitűnő forrásból az alábbi részleteket tudtuk meg: Apponyi Albert gróf olyan politikai btoknak a megteremtőn fáradozik, a mely alkalmas küzdő­teret biztosíthat, a konzervatív nemzeti irányzat harczosainak. Ehhez a küzdelemhez a nemzeti kö­zéppártban, a nemzeti demokrata pártban és ama politikusok soraiban keres híveket, a­kik nem, óhajtanak­ csatlakozni a napokban megalakult li­berális előkhöz, mert azt radikálisnak találják. Apponyi már megkezdte az orientálódását a nem­zeti középpárt felé, hamarosan mélyreható tár­gyalást kezd a Bécsben időző Vázsonyi Vilmossal. Ismeretes, hogy Zichy Jánossal lényegében már megegyezett. Ehhez a mozgalomhoz csatlakozik Hadik János is. A nemzeti konzervativizmuson kívül a korszerű demokrácziának a jelszavát is írják az új zászlóra. Ez a két gondolat lesz az új biok gerincze. Szinte felesleges hangsúlyozni, hogy az egész mozgalomnak a, nemesen elgondolt libe­ralizmus lesz az éltető levegője. A kit emlí­tik ae ir, hogy a kormánypártból kilépett kia­zdapárti jd képviselők tegnap esti értekezletükön s­üfögetien Arfígazda-, földmives- és polgári párt néven pártlá afakultak és nyomban megkezdték a párt or­­szágötszervezését és vidéki szerveinek kiépítését. *­iff mai nap krónikájához tartozik, hogy Andrássy Gynjfh nm este h­írtfffitkozott a kereszténypártban. Este hét­ órakor isk­ütt meg vejének, Károlyi Mihály grófnak pajotáról valal a hol mostanában a kereszténypártiak posztolanak. Pontosan,­ programmszerű­en jelent meg s talán éppen ezért késett el Saller István, a ki helyett Huszár Károly üdvözölte az új keresztény vezért. Andrásy a többi között ezt a merész kijelentést is tette válaszában: — A­mikor idejöttem, nem embereket akarok látni, hanem magyar k­mményeket. Ebben a pártban látom a magyar események har­cos táborát. Kijelentését hangos tapsok kísérték. Korányi Frigyes báró is ellátogatott ma este a ke­reszténypárt klubjába. Huszár Károly őt is üdvözölte, abban a reményben, hogy a volt pénzügyminiszter ál­landóan ott marad közöttük. Korányi báró azonban szerényen kitért a magyaros vendéglátás ilyen nagy­­mérvű igénybevétele elől és azt mondotta,, hogy­ csak mint vendég tartózkodik a klubban. Munkatársunk kérdésére Korányi Frigyes báró így nyilatkozott: — Van néhány jó barátom itt a pártban, őket látogattam meg. Nem lépek be a pártba, továbbra is megtartom splendid isolatione­met. A kereszténypárt egyébként csütörtökön este meg­választja elnökségét. Elnököt ezúttal sem emelnek pajzsra. Aznap este nyolca órakor bankettet rendeznek a Gellért-szállóban a ma érkezett vezér tiszteletére. /Kassay holnapi beszéde, /K­assay Károly holnap mondja el beszédét a parlamentben. Az Ti isiin munkatársa kérdést in­tézett RassEvj*»B!'"milyen szempontokból mond \ I ílijl ítl ■ Tmiiiiíiii I 111­3 — Kritikát mondok —• szólt a válasz ~ c. kor­mánynak ,a nemzetgyűléssel szemben tanúsított politikájáról, a szabadságjogokkal' s elsősorban a sajtószabadsággal szemben követett eljárásáról.. A c­enzúra szempontjából nem elégedünk meg valami tessék-lássék megoldással, személyek ki­cserélésével. Ez nem viszi megoldás felé a kér­dést. A rendszerben van a hiba. A kormány ri­degen elzárkózott a sajtó szabad megnyilatko­zása elől, érzéketlen volt e joggal szemben s a ceensurát a maga létének meghosszabbítására használta fel. Közjogi kérdésekről is fogok be­szélni s rámutatok arra is, hogy a kormány vol­taképpen nem áll parlamentáris alapon, mert egyik párt sem támogatja, hanem kívül álló té­nyezőkben keresi erősségét. Indítvány a WoH­ fillfzerledésr«il. Szabó JózseFJ^ffavesti képviselő indítvány! jegyzett bej^flfl­ff-féle szerződés ügyének tisztá­­zásáról— M'­nkatársunk kérdésére Szabó József képvielő ezeket mondotta: — Czélom, hogy tisztázzuk a helyzetet. Sán­dor Pál ugyanis huszonegy konkrét vádat emelt a szerződés ellen, ezeket a vádakat Lipták Pál volt kereskedelmi államtitkár a nemzetgyűlés nyílt ülésén megerősítette. Hegyeshalmy Lajos miniszter felszólalása nem húzta ki a kérdés méregfogát. A miniszter ugyanis a többi között azt is mondotta, hogy elődje iránti lojalitásból járult hozzá a szerződéshez. Hegyeshalmy Lajos tudvalévően holnap vá­laszol Sándor Pál interpellációjára és­­ pontról­­pontra igyekszik majd tisztázni a felhozott vá­dakat.

Next