Az Ujság, 1921. február (19. évfolyam, 25-47. szám)

1921-02-25 / 45. szám

fiígeoem. Jj ff _ . / .. ( Unrtapct. Ifl­aU.yjV ~~ xjx. évfolyam. 45^-szifm. Péntek, február 25. yftflycdswrc......mm— ^^ kenesi^^^a udvarokooahorQW. BfjjHnR gW IS B . B mLnj&gL B ^^5 Telefon: Józse! 13-15,JJS:;aef 16-2*. Jugoszl­viában egy szám­ára HSHKR fid SE® |M ^ U l5p®W!f11', n H József iís 58. 2 iogihyslav korgjia. , JBS *».. .„^Ki___3 |ik JSa WWk JmI • dBL Jjii íras ayi HB ---­^^véWéve?mlnd^aPOK­ " M JUH ^ BudlpM^SseS-töTOtte. ROVÁS. Zákány Gyula a hangos uj emberek közül való, nem is olyaid egen, a leghangosabbak egyike volt. Makóig már nem fél a liberaliz­­mustól,/szépren tartja sok minden gondolatát s a kei Walímy kurzussal összehasonlítva, csak azt a különbséget találja, hogy az utóbbinak is akarnia kellene azt, a­mit a liberálisok máris akarnak. Igazat ad még Sándor Pálnak is és szabadságot akar még a zsidónak is. S a mellett ugyanazt a keresztény politikát szol­gálja, mint tavaly. No lám, csak akarni kell másképp nézni a dolgokat s máris másképp látja.• Itt egy közleményt a tájékoztató­ bizottság véle­ménye alapján mellőztünk. A kisgazda mrrga termeli a dohányszük­ségletét, maga ismzeteli a borát, a­mit megiszik s most örömmel halljuk Hegedűstől, hogy a vagyon válsága is megfelelően kisebb lesz, mint azoké, a­kik szivar és bor után is sokkal többet fizetnek.­ ­ Faj. A zsidókérdésről mostanában igen sűrűn nyilatkoznak jó zsidókra kedvesen, de ennél a fordulatnál sem vagyunk em hajlandók ezt a kérdést másképp, mint magyar nemzeti érdek szempontjául tárgyalni. Ezért vetjük föl: érdeke-e a magyar nemzetnek, hogy a zsidóság kihasittassék­ a magyarság állományából s kü­lön nemzeti togisag számittassék? Magyar érdek-e, ha a csehek azzal érvel­nek Pozsony magyarsága ellen, hogy a kevés magyarhoz a sok zsidót számítjuk hozzá ma­gyarnak­? Hogy Erdélyben a magyar eszme propagálásából ki legyenek zárva olyanok, a­kik részt akarnak benne venni? Hogy Nyugat- Magyarországon, ha összeszámlálják nemzeti­ségek szerint a lelkeket, hogy annyi magyar­ral kevesebbet olvassanak össze, a­hány ma­gát magyarnak valló zsidó ott találtatik? A minap egy újságczikkben bűnül felróva találtuk, hogy az zsidóság hamar megtanult magyarul. Érdeke-e az országnak, a magyar nemzetnek, hogy az itt élők ne tudjanak ma­gyarul?­­ A nemzetnek életereje, jövője biztosítéka a kultúrájában van. Érdeke-e, hogy néhány százezer lakosa ne részesüljön ebben a kul­túrában és ne építsen rajta? Ma a zsidóság a körmével belekapaszkodik a jogába, mely magyarnak kvalifikálja. Ér­deke-e a nemzetnek, hogy föladja ezt a jogát s belenyugodjék, maga is azt vallja: semmi közösségem a magyarsággal? Magyar mozga­lom támogatásra szorulván, elkerülje a zsidó áldozatkészséget s ha fölkeresi, jogosan kapja a feleletet, hiszen én nem vagyok, mert nem szabad lennem, magyar! Az a gazdasági jelentőség, melyet ki akarnak venni a zsidókézből, ma még ott van. Érdeke-e a nemzetnek, hogy annak érvényesí­tésénél ne érezze semmi ösztökélését a magyar nemzeti eszme erősítésének ? Csak a maga üz­leti hasznát nézze, ne pedig az ország közgaz­dasági részességét !minden üzleti haszonban s ha olyan nincsen, akkor az üzlet meg nem en­gedett ? Halmozhatnék ezeket a kérdéseket. Az is­kolákból kizártan kívánatos-e, hogy tanulásá­ból a jövő nemzedéknek ki legyen irtva az az erős nemzeti tónus, mely az eddigi generá­­cziókba beoltódott a magyar iskola, által ? A haver veszedelme idején ne is lobogjon föl a vére meghalni kész lelkesedésben ? Tudomá­nyos tehetséges idegeneknek vigyék az ered­ményeiket ? Bajban, melytől épp úgy el van­nak választva, mint most az előnyöktől, szin­tén részvétlenül külön életük legyen Nem beszélünk most humanitásról, i­gazsa­­gu&tA'Ufil* tt' ain Holnap érdekes felszólalásiig elhangzani a nem­zetgyűlésen: nagyatádul Lajó István minisz­­tert kér majd szót és kimerítően válaszol azoknak, a­kik főleg az utóbb­i na­pokban czélzatosan be­­széltek­ a nagyatóAliSták és a Polgárok és Mün­ké­­n ila­h­mitr között létrejött kapcsolatról. Ez a kapcsolat az eszmeközösségen alapszik s távolabbi vonatkozásaiban taktikai programmot szögez le. Ez nem titok, de viszont túlmegy a valóságon az a híresztelés, mintha a nagyatádis­ták a legközelebbi napokat akarnák felhasználni a parlamenten kívül álló tényezőkkel és elsősor­ban a munkássággal létesített együttműködésük likvidálásával x x x x x x x x A hiányzó részt a tájékoztató­ bizottság véleménye­­ alapján mellőztük. Ettől eltekintve is viharosnak ígérkezik a hol­nap esit agrárpárti értekezlet. Súlyos gravámen­­ként fel akarják emliteni Vass­ I­ózsef közélelme­zési miniszternek az új**r''elhatározását,­­ hogy a jövőben sem hajlo­ttó letérni a gabonazárolás ut­­járóL NElyi, miért felként óhajtják leszögezni, hogy a párt nem­­enged a gabona szabad forgalma te­rén s ha kell, ezen a ponton kenyértörésre viszi a dolgot. Fixírozni fogják azt é­s álláspontjukat, is, hogy a belügyminisztérium mostani vezetője nem az ő ízlésük szerint való. Tomcsányi Vilmos Pál helyett igazi kisgazdát kívánuak a belügyminisz­térium élére.­Szóba fog kerülni­ a holnapi értekez­leten Gaál Gasztonnak az a mozgalma is, melyet Hegedűs Lórántnak a hadiváltságról szóló tör­vényjavaslata ellen indított. Gaál Gaszton ugyanis már ma este azt a­ javas­latot akarta tenni a pénzügyi bizottságban, hogy a pénzügyminisz­ter vonja vissza ezt a javaslatát és dolgozza át, mert nem mondható tökéletes alkotásnak. A pénz­ügyi bizottság ülése, miután a miniszterek mi­nisztertanácson tanácskoztak késő éjszakáig, el­maradt s ezért, a holnapi pár­tértéké­zlet ígérkezik alkalmas küzdőtérnek a kérdés tisztázására. * Zichy János gróf is szerepét szintén ? előtt. Ez a mozz­adása csattanóban kelt országszerte, égre súlya szerint­­. Nagyjelentőségű lépésnek kell tekinteni, hogy az utóbbi órákban erős kezek láttak munkához a két liberális biok harmóniá­jának biztosítása czéljából. Ma még kezdeti stádiumban van ez az egységesítő akc­ió, de minden remény meg­van arra, hogy a közeljövőben szilárd bázist teremte­nek a két tábor együttműködésére. Győzött az az elv, hogy egy eszméért fölösleges két fegyverrel harc­olni akkor, a­mikor egy fegyverrel is kivívható a győzelem. Ennek az erőpazarlásnak a megakadályozására irányul most­ minden törekvés. Ezt czélozta Baltazár Dezső püspöknek mai közbelépése is, a­ki a parlament épüle­tében kereste föl Ugron Gábor és Bródy Ernő kép­viselőket a modus vivendi megteremtése czéljából. Baltazár püspök tiltakozott az ellen, hogy őket radiká­lisoknak tekintsék a szó megbélyegzett értelmében. Hangsúlyozta, hogy rendet és konszolidácziót akarnak, szabadságjogokért lelkesednek. — Ez minden lehet, — mondotta — csak nem radikalizmus abban az árnyalat­ban, a­hogyan azt az aktív politikusok becsmérlő czél­­zattal állítják. Meg sok a nehézség. Volzsonyi Vilmos kötött marsrutát szabott pártja elé. Ma ez a legnagyobb akadály a harmónia megteremtésének útjában. A legújabb pártelnök­. A kereszténypárt ma este vál­rtotta meg tizenhét­­tagú intézőbizottságát. Ennek élére Andrássy Gyula grófot állította.­­Az uj pl vlnök örömmel vállalta a megbízatást, esküt hogy szí­vári­ lélekkel viszi előre a kereszvényzáiozlót! Ugya­nakkor azonban hang­súlyozta, hogy fezzel-vassal irtja ki azokat a kisepgése­­ket, ti melyek a kereszténypárt eddigi utján oly gyak­ran jelentkeztek. Jellemző, hogy az intézalUíttságból kiugrgat egy név­­ Prtdtwaka Ottokár twhy. Rendszerváltozás a Máv.-nál. Mint értesülünk, illetékes helyen úgy intéz­kedtek, hogy a Máv. ezentúl kizárólag nyilvá­nos árlejtés útján szerezhtes a—de a szükséges czikkéhrt—"~x x x x x x x x x x x x x x x x x x x X XX B­orsod megye Összetartásra kéri a nemzet­­gyűlést. Borsod megye törvényhatósági bizottságának ál­landó választmánya Tarnay Gyulad^^jflditvánf’ára a nemzetgyűléshez való fifitogiást éS Pe”’ egy javaslatot ajánl a megyei k­izsgáihjgtfjt.Ebben arra kéri a nem­­zetgyűlése juMPsr^stGyert félre minden pártszempontot, fogjon össze a pénzügyi és gazdasági rekonstrukczió sürgős munkájára, a jogrend biztosítására és a társa­dalmi kibékülésre. Magyar népszövetségi titkárság: A kormány megbízta Réz Mihály egyetemi tanárt, hogy a genfi népszövetségi vezértitkár­ságnál magyar titkárságot létesítsen és azt vezesse. A (S.'dbliM-ot nem éri sérelemez idézésnél A feépv­selőházban Congrád megye Gazdasági Egyesü­­letének küldöttsége tisztelgett ma Hegedűs Lóránt pénzügy­­m­niszter előtt. A halé^tt^s szónoka, Schacdl Károly kép­viselő­­k*fej­e?A A'^ánnivélStáreads fd­e aggodalmát azért, mert­ az ineótőke és az ingatlantőke vagyonadója között nem lehet jurku­m, mert attól tartanak.­ivary a mezőgazda­­ság erősebb megadóztatás alá, fog esni. A miniszter kijelen­tette, hogy az ingót­ők­et sehol annyira meg nem adóztatják, mint a­hogy ő teszi. A földbirtokot nem éri kár. Az a hír, hogy ő a földbirtokot huszonöt százalékkal akarja megadóz­­tatni, nem tudja honnan való. A falusi szövetkezetek egy­általán nem fizetnek vagyonváltságot. A miniszter hosszabb beszédét a küldöttség lelkes éljenzéssel vette tudomásul. A jövő héten Budapesten tárgyalják a nyugatmagyarországi kérdést. Az osztrák és magyar szakelőadók bécsi tár-­­­gyalásai ma déli 1 órakor egyelőre befejeződtek. A tárgyalás folytatása czéljából a szakelőadók, a­kik a tárgyalásokon nyert benyomásaikat idő­közben feldolgozzák, a jövő hét végén Budapes­ten ismét összeülnek. A magyar delegátusok hol­nap délelőtt utaznak el Bécsből. Andrássy ünneplése. A keresztény nemzeti egyesülés pártja ma­ este Andrássy Gyula gróf tiszteletére bankettet rendezett a Gellért-szállóban. Hader István köszöntötte fel az új elnököt. — A kereszténység életprinczipiuma — mondotta — nem jelent sohasem gyűlöletet, elnyomást. A ke­reszténység mindent átölelő és összefogó erő. Hiába állítják szembe a mai irányzattal Kossuth Lajos, Deák Ferencz és Eötvös József liberalizmusát. Ezt nem ta­gadjuk meg, mert ez benne van a maga teljes egészé­vel a kereszténységben. Végül az egész ország keresztény politikai tábo­rának nevében örömének adott kifejezést, hogy Andrássy Gyula gróf a kereszténypárt vezére lett. Andrássy Gyula gróf megköszönte az üdvözlést és reflektált azokra a kritikákra, a melyek­et csapod­ár­nak, következetlennek mondták. — A legnagyobb államférfiak, — mondta Andrássy — Kossuth Lajos, Széchenyi István, Bismarck sem Voltak mindig következetesek. Nem volna-e bűn, a leg­­csúnyább bűnük egyike, ragaszkodni olyan meggyőző­déhez, a­melynek téves voltáról meggyőződött valaki, csak azért, hogy látszólag következetes legyen, azért, hogy elkerülje azokat az olcsó és könnyű támadásokat, hogy reáolvassák. Íme, a múltban mást mondott. Ezután kifejtette, hogy Magyarország még ma sara immunis bizonyos veszedelmekkel szemben. Minden más érzés fölé kell tehát helyezni a nemzeti érzést, a keresztény­­ erkölcsökben fekvő oktató, nemesítő erényt, mert különben martalékává lehetünk a bolsevizmus­­nak. Arra ürítette poharát, hogy a nemzet tartson ki egész lelki­­ erejével abban az irányban, melyben el-­ indult. ■ *■ "......v V' ' » ■"«“ A V ft. . v 4 j, ifi fm..* V b " A Akczió a nagyatádisták ellen. (Nagyatádi holnap tisztázza szerepét a nemzetgyűlésen. — Van-e titkos­­ kapcsolat a liberális biok és a nagyatádisták között?) /— Mozgalom a liberálisok két táborának egyesítésére. — Hot­t akarják most lenyesni Nyugat-Magyar­­országot­ , mind vitatkozni lehetne. Csak arról: magyar érdek-e, vagy sem? Nemzetiség? Hát legyen. De nemzetiség volt, még­pedig keresztény, az oláh, a szerb, a német. Mi haszna lett belőle a magyar nemzetnek ? E nemzetiség léte alapján rabolták el tőlünk Erdélyt, Dél-Magyarorszá­Ugyanakkor, mikor a csehek a tótot is, a szerbek a horvátot és a szlovént is magukénak tüntetik föl, a magyar nem magyarrá erősza­­kolja, a­ki pedig magyar. Érdeke ez ?

Next