Az Ujság, 1922. május (20. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-03 / 99. szám
Budapest, 192?. Ara 5 koronás XX. évfolyam, 99. szám* K -Lierda: május 3. ^ SZERKESZTŐSÉG: Budapest, Rákóczi út 54. «. Telefon: József 1336, József 12208 Előfizetési árak: Egész 1100 K — Félévre 560 „ — „ Negyedévre.............. 280 „ — „ Egy libra..................... 100 „ — „ Egyes számára Budapesten, vidéken és a pályaudvarokon 5 korona. Ausztriában hétköznap 80, vasárnap 100 osztrák korona. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Budapest, Rákóczi-út 54. sz. Telefon: József 13-35,óózsef 16-26, József 122-56. FIÓKKIADÓHIVATAL, Budapest, Erzsébet körút 43. ROVÁS A Bethlen István liberális beszéde nyomán Gömbös Gyula is megszólalt. Az egységes párt alapeszméje, szerinte, a független Magyarország, a fajvédelem és a testvériség. — Ez nagyon szépen hangzik, de mégis külön zönge az egységespárti programra, mellett, mely függetlenséget és testvériséget szintén hangoztat, de fajvédelmet nem. Hát ez a fajvédelem éppen az, ami a liberalizmussal ellenkezik. A liberalizmus a testvériséget a fajkülönbözőkre is érti, Gömbös Gyula a testvériséget csak az egyfajuakra. A bolsevisták is testvériséget akartak, de majd csak a polgári osztályok kiirtása után. ■. ■ * Bizony jó volna a királykérdés kikapcsolása a mai politikából s mi ismételten vallottuk, hogy ki van kapcsolva, mihelyt nem kapcsolják be. S ellene szól a lehetőségnek, hogy nemcsak a legitimisták kapcsolják be, hanem a szabad királyválasztók sem kapcsolják ki. Sem diadalkiáltásba, sem kárörömbe nem tudunk kitörni, hogy Kanizsán nem a vándorbotosok ugrasztották szét Rassayék gyűlését, hanem Rassayék gyűrték le a vándorbotosokat. Az egyéni akczióval szemben az önsegély meg lehetett okolva az októberi forradalomkor, amikor mi polgárok puskával a vállunkon őriztük a házunk tájékát. Ma az egyéni akcziók legyűrője legyen a hatósági erő s a kanizsai gyűlés csak annyiban jelent haladást, hogy ezúttal a hatóság már nem állta útját az önsegélynek. Vasárnapi politika. Megint nem tehetünk mást, mint elolvasván Bethlen István gróf vasárnapi beszédét, kérdezzük: komoly ez a beszéd? A belpolitikai részét illetve jó lélekkel mondhatjuk: szívünkből beszélt. Mért állunk hát szemben vele? Mindaz, aminek beszédében tapsolnánk, ellenzéki programot. Miért ellenzéki az, amit a kormány hirdet? S megint nem találunk más feleletet, mint a régi kérdéseket: miért nem látjuk a kormányzat mai tartalmában érvényesülni a kormány programmjának szellemét? Miért vannak osztálypolitikai tekintetek, szentek és sérthetetlenek, miért folynak rendületlenül tovább az egyenlőség elve ellen szóló intézkedések, miért nem érzi egyetlen ember sem, hogy az élete körül más légkör leng, mint eddig? Másfelől: a kormány háta mögött miért tömörülnek azok az elemek, akik semmit fel nem adnak abból a korszellemből, melyet a kormányprogramm megváltoztat? M miért nem szorítja vissza a kormány táborából a kormány programmja az antiszemitákat, a Wolffokat, a Meskókat és Gömbösöket? .Végül: Klebelsberg gróf belügyminiszter szakasztott ügy bánt volna egy szoczialista gyűléssel, ha ott váres hullákon való keresztülgázolásra fogadkoznak? Ezt a kérdéskomplexust nem akarjuk kiegészíteni, mert torkunkra forrasztja a szót a miniszterelnök kijelentése: a bűntényeknél többet árt hírnevünknek a kormány felelősségrevonása a bűntettekről. Mi, Isten mentsen, hogy még látszatát is vállaljuk a hírnevünk ártalmának. De ez az elv a múltban úgy érvényesült, hogy a tettek megestek s a szóvátételük tilos volt. Nem használt semmit. A hírünk akkor romlott, a bécsi propaganda akkor szerzett magának méltatlan hitelt A kérdésekre nincs, csak egyetlen felelet Az új programaiban nem hisznek a régiek, akik változatlan elfogulatlanság, osztály- és vallási gyűlölettel a lelkükben tömörülnek a kormány háta mögött. Ha ők nem hisznek benne, ellene fordulván a kormánynak, mert Budapesten végre sikerült felállítani az egységes liberális frontot a kormány ellen. A nemzeti demokraták — ha nem is az összes személyi ellentétek kiküszöbölésével — békejobbot nyújtottak egymásnak és egységes listában állapodtak meg. E megegyezés alapján az északi kerületben első helyen Vázsonyi Vilmost, a másodikon Ugrón Gábort, a harmadikon Sándor Pált, a negyediken Szterényi József bárót és az ötödik helyen Bródy Ernőt jelölték. A kibékülés tehát befejezett tény. Késő éjjel Bárczy István jelöltsége kérdésében is megállapodtak. E szerint a budapesti déli kerületben Bárczy István lesz a listavezető. Ugyanezen a listán Rassay Károly a második, Rupert Rezső a harmadik, Palots József pedig a negyedik helyet kapja. A budai kerületben Benedek János kerül a lista élére, aki után Szilágyi Károly következik. Ma este Rassay Károly és Glücksthal Samu megjelentek a Központi Demokrata Kör helyiségében ,ahol Vázsonyi Vilmossal és Barnes Marczellel végleg megállapították a haditervet. Elhatározták, hogy a választási küzdelemben Vegyesült demokrata és szabadelvű parta elnevezés alatt vesznek részt. 459eswein Sándor egységes plattformot akar teremteni az ellenzéki pártok között Giesstwein Sándor dr., ki csak tegnap érkezett viszsza dunántúli útjáról, elhatározta, hogy sorra járja az összes ellenzéki pártokat és igyekszik a vezérekkel oly megállapodást létrehozni, amely lehetővé teszi, hogy a választási küzdelemben a különböző pártok egységes plattformon működjenek. A megindított akczióról Az Újság munkatársának Giesswein a következőket mondotta: ^ — Sorra járom az összes ellenzéki pártokat és igyekezem őket rávenni arra, hogy félretéve legitimista és szabad királyválasztó felfogást és egyéb ilyen szempontokat, a választási küzdelemben egységesen járjanak el a kormánynyal szemben, hogy annál súlyosabb legyen az a csapás, amely eddigi tapasztalataim szerint a kormányt érni fogja. Jelenleg tárgyalásaimnak még csak a kezdetén vagyok, de remélem, hogy meg fogják érteni a különböző pártok vezérei, hogy a választási küzdelemben csak akkor érhetnek el döntő eredményt, ha egységes fronton veszik fel a harcrot. Ki felelős a genusai kudarcáért ? Andrássy Gyula gróf Az Újság munkatársának a következőkben nyilatkozott a miniszterelnök egri kijelentéseiről: — Mentalitásbeli zavar a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy a mi nyilatkozataink folytán nem állottak vele szóba Gemiában. Érdekes, hogy akit valami kudarcz ér, az mindig másokban keresi az okot s nem veszi észre, hogy benne van a blamázs oka. Azért érte kudarcz, mert nem nyomoztatta ki a bombamerénylet tetteseit, mert nem büntették meg a régebbi bűntények tetteseit, s nem azért, mert mi felhívtuk ezekre a körülményekre a világ figyelmét. Ha ezek nem történtek volna, illetve ha a tettesek elnyerték volna büntetésüket, akkor most nem kellene arról nyilatkozni, hogy ki az oka a miniszterelnök genuai kudarczának. Bethlen és az egri zsidók. A miniszterelnököt több küldöttség kereste fel Egerben. Megjelentek előtte a katolikusok, a protestánsok és végül a zsidók küldöttségei. Mindegyikük előtt hangsúlyozta, hogy az országnak felekezeti békére van szüksége. Az Újság munkatársa kérdést intézett ezzel kapcsolatosan nagymeséri Kánitz Dezsőhöz, az Egri Agrár Takarékpénztár vezérigazgató-elnökéhez, aki a neológ izraelita hitközség küldöttségét vezette a miniszterelnök elé. — Nem mint pártelnököt, hanem mint a kormány fejét kerestük fel a miniszterelnököt, — mondotta Konitz Dezső. — Beszédemben ezt mondottam: Adja a Mindenható, hogy szerencsétlen megcsonkított hazánkban újra béke, nyugalom és munka legyen. Szűnjék meg a gyűlölködés s egymás megbecsülése és felebaráti szeretet váltsa fel a helyét. Ha ez isten segítségével sikerül, akkor lesz hazánkban újra termelő munka, jólét, megelégedettség. És lesz Nagy Magyarország. A miniszterelnök úr megnyugtató választ adott. Kijelentette, hogy sohasem gondolkodott másképp a zsidókról, mint a haza más polgárairól. Kifejezte azt a reményét, hogy a háború és a forradalom révén felidézett háborgás le fog csillapulni. — A kormányban van erő és akarat arra, — mondotta — hogy megakadályozza a törvényelleles akcziókat. Végül hangsúlyozta, hogy mindig barátja volt a zsidóknak s ma is az. Szavainak befejezésével kezet fogott a küldöttség minden egyes tagjával. A választási biztosok. A budapesti kir. ítélőtábla kirendelte a választási biztosokat. Budapesten a következők vezetik majd a választást: 7. Budai kerület: Szekeres Sándor dr. táblai tanácselnök. Helyettesei: Janicsek József dr., Székely János, Tóth Miklós táblabirák. 2. Északi kerület: Csapó Ferenc® dr. táblai tanácselnök. Helyettesei: Soós Zoltán dr., Sztankovics Jenő dr., Kecskés Gábor dr. táblabírák. 3. Déli kerület: Iinthi Ferencz dr. táblai tanács,elnök. Helyettesei: Kadler Miklós dr., Uzonyi Géza dr. táblabirák, Nyíri Béla dr. büntető-járásbiró. Wolff és az amerikai „kiskapitányok." Vasárnap újra megszólalt a ókeresztény egység nagy matadorja, Wolff Károly. Ezúttal ismét Budán beszélt s ilyenformán szőtte a szót: " Hogy valóban feltámadhassunk, ki kell irtani intézményeikből a nyugatiaskodást, az álczivilizácziót, az álhumanizmust, hogy saját fajtánk ne legyen tovább koldus ebben az országban. Összes gazdasági intézeteinken idegen zászló leng: osztrák, olasz, franczia, angol zászló, csak a piros-fehér-zöld lobogót nem látjuk egyiken sem. A jótékonyság terén is teljesen helytelen útra tévedtünk. Mindenféle amerikai szabadkőműves exponensek, kis kapitányok jönnek, akik színéttereket és rongyos harisnyákat adnak és megleckéztetik a magyar minisztereket. Giesswein Sándor megvédi Pedrow kapitányt, Wolff Károly legutóbb szükségét látta annak, hogy Pedrow kapitányt személyében aposztrofálja és egy agitácziós beszédében azt mondotta: "mindenféle amerikai szabadkőműves exponensek, kis kapitányok jönnek, akik szvettereket és rongyos harisnyákat adnak és megleckéztetik a magyar minisztereket.". Erre a támadásra vonatkozólag Giesswein Sándor a következőket mondotta Az Újság munkatársa előtt: — Felháborító dolog az, hogy a külföldet és elsősorban Amerikát, mely milliókat érő jótékonysági adományokkal támogatja a magyarokat. Így megtámadja Wolff Károly és egyszerűen szabadkőműves agitácziónak állítja be ezt a szinte alig meghálálható jótékonysági mozgalmat. Én a magam szempontjából nemcsak azért becsülöm nagyra ezt a jótékonysági, akcziót, mert anyagi segítségben részesít bennünket, bánom mert ezen keresztül látom egyengetni azt az utat, amely a különböző államok között testvéri megértéshez vezet. A magyar nemzet szempontjából a Wolff-féle tirádák ugyancsak ártalmasak lehetnének, ha az embernek nem volna az a vigasza, hogy a karaván halad... ■" Ki hol lép fel Gyuláról jelenti tudósítónk. Vasárnap mondotta Gyulán programmbeszédjét Lukács György dr. titkos tanácsos, volt kultuszminiszter. Valamennyi párt intelligensebb része csoportosult körülötte, akit békésmegyei főispánsága és gyulai képviselősége óta a városban nagyon tisztelnek. Programmbeszédjét a választók nagy lelkesedéssel fogadták és megválasztását teljesen biztosítottnak mondják. Ahányban Lévay Mihály püspök lépett fel a kormánypárt zászlajával. Fábián Istvánnak, a kerület volt képviselőjének nincs esélye. Létrejött a liberális lista. Megegyeztek Ugronék, Vázsonyiék és Rassayék. — Közös erővel veszik fel a küzdelmet a kormány ellen, hinnénk benne mi, melléje sorakozván? Az ő hitetlenségük megokolást talál abban, hogy változatlanul érvényesül a régi szellem. Semmit, amit a mai programra elítél, abba nem hagynak. Semmi, amit az új program ii hirdet, nem mozog. De objektívek vagyunk s elismerjük haladásnak azt is, hogy a reakczióra is támaszkodó kormány a szavában már más, mint cselekedeteiben. Mi ráfogásokkal nem élünk. Mi nem mondjuk, hogy a kormány bennünket tisztel meg a programmja liberálisabb voltával. Talán nem bennünket, talán — önmagát. A magunk részéről folytatjuk, amit eddig tettünk. Hirdetjük a liberalizmus igéit s barátot látunk mindenkiben, aki liberálisan elés fekszik. Egyben biztosak vagyunk. Ha a Bertilen-kormány nem hozza a liberalizmust, a Bertilen-kormány után jönni fog. Egyszerűen azért, amiért Belliion is szükségesnek tartja legalább a hirdetését s reakcziós társai, hogy hallgatólag eltűrik. . ......................................................... ■ II1 I ■ ■ ■ ■ »« 8