Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

ROVÁS. Egycsit álomszerűen hatnak ránk a költségvetés füzetei. Igazán? Ezek a jövőről szólnak,, nem a messze múltról? Van ismét költségvetési S még álomszerűbbé teszi a hatást a milliárdok röpködése. Az életben megszoktuk őket, a papiroson most látjuk először. Szegény Wekerle, aki dobálódzott a miliókkal, várjon olyan könnyűséggel bírná, mint Kállay Tibor, a milliárdokat? S kétszeresen imponál nekünk ez a mostani pénzügyminiszter, aki olyan puritán szerénységgel és látható becsületességgel informál bennünket egy munkájáról, melybe valóban minden képességét beölte. Költségvetés! Megint egy lépés a rend felé. S negyven milliárd deficit, itt hirtelen felébredünk, Mi !Ammi így hamarosan megnézzük a számokat, a költségvetés eredménye nem is olyan katasztrofális. Negyven milliárd deficit rengeteg sok. De ime, a negyvenből csak tizenkettő jut az államgazdálkodásra és huszonnyolc az állami üzemekre. Ha az államnak nem lettek volna üzemei, a régi jó időben nem élhetett volna meg. Most nem tud megélni, mert vannak. S ez rendben van? Mi i S az expozé? "A társadalomnak nem sok jót ígér. Fokozott igénybevételt az állami ellátás redukálását és tisztviselők elbocsátását. Állami Szempontból jogos, hasznos, elkerülhetetlen. Társadalmilag? Nincs előkészítve. Persze, hogy más téren kell elhelyezkedniük az államnál fölöslegessé váló embereknek, de hol? Ha három éven át fejlesztették volna az ipart és a kereskedelmet, az úgy természetszerű egyszerűséggel menne, de alig haladtak,ezek a kombis ágak — a politikai akadályoknak dacára. Fölösleges tisztviselőket az ipar még kevésbé tud eltartani, mint az állam s utcára kitett tisztviselőket az ország még kevésbé bir el. Ebből még nagy baj lesz, feltéve, hogy toeg nem állnak az expozénál. s ■------. ' ,/v 1.923 MAR. 1- ^ j C' W . V ' ' 'V„ ÁTVETTErj Budapest, 1923. Ara 20 korona. XXI. évfolyam, 48. szám. ~ tfoStdrtófe, március 1T . Előfizetési árak: ” ’ ' ‘' 'W . SZERKESZTŐSÉG Xefljedévre 1120 E — 1 MM Budapest, Rakoczi út 54. «*2. Egy hóra.................. 400 „ —„ á£9f|& SgggSraSr Hjfff f&FpMS* gMU jfmH|| Telefont József 1M36, József 1225*. Kölöldre az előfizetési ár két- Jjltf® fösBWm MmF^ , szeresét szimitjnk. j&Bjf Bél raji SsBt HW ffBf KIADÓHIVATAL: Egyes számára Budapesten, Tidé- Mg W8 US Wt Mi Wt IM Budapest, RákóCZi-ut 54. «*J sssrsjzrki: m jkJf ■ ■ 7*% 1 nap 1200 osztrák korona. Jjjjpi jES JSl W&, d&k Kg 1B ----Megjelenik ünnep utáni napok B « 1# 9 M FIÓKKIADÓHIVATAL: kivételével minden nap. **» Budapest, Erzsébet-körut AS, Bi ISZZ—ZS. ír táfsÉpgfismérte. A régóta sürgetett és többször megígért rendes álami költségvetés ma végre a Ház asztalira került, Krillay Tibor pénzügyminiszter igen kimerítő expozéival terjesztette elő a tíz füzetből álló költségvetést s nemcsak ennek beható ismertetésére szorítkozott, hanem azzal kapcsolatban a közgazdasági aktuális kérdések egész sorára rávilágított. (A mérleg.) A költségvetés mérlege ezúttal azt az eltérést mutatja a régiekhez képest, hogy külön tünteti fel az államköltségvetés és külön az állami üzemek mérlegét. Az előbbinél az összes kiadások 118.4 milliárddal, az összes bevételek 103 milliárddal szerepelnek, az utóbbiaknál az összes kiadás 75 milliárdot, az összes bevétel 45.7 milliárdot tüntet fel. A kettőt egybevéve, az összes bevétel 152.8 milliárd, az összes kiadás 193.1 milliárd, s a hiány 40.6 milliárd, ami az előző 3.921/22-iki 6.5 milliárdhoz képest közel 34.2 milliárd deficittöbbletnek felel meg. (Részletek.) A rendes kiadások főbbeltételei, összehasonlítva az előző éviekkel, a következők: kormányzói tiszteletdíj 12 millió (3), kormányzóság 184 millió (29), nemzetgyűlés 103 (18), állami adósságok 22.129 millió (2672), nyugellátások 1870 (160). Az egyes minisztériumioknál: Miniszterelnökség 125 (36), külügy 2208 (60), pénzügy 16.901 (2606), kereskedelemügy 1092 (158), földmivelésügy 1997 (350), népjóléti 5005 (646), kultusz 6249 (1008), igazságügy 2429 (400), honvédelmi 12.766 (2742). Az állami üzemeknél rendes kiadások: Kereskedelmi minisztérium 55.573 (6456), földmivelés 1171 (307), pénzügyminisztérium 283 (66). Rendkívüli kiadások: a) Átmenetiek: Kormányzóság 12 (3), állami adósságok 3720 (153), nyugellátások 515 (357), háborús utóköltségek 32.223 (2301). Ezeken kívül egy milliárdon felüli kiadásokkal szerepelnek a belügy-, a népjóléti-, a kultusz- és a honvédelmi minisztérium. — b) Beruházások: A minisztériumok legnagyobb része 200—700 millió koronával szerepel, csupán a pénzügyminisztériumnál mutatkozik 1693 milliós tétel (135) és a kultuszminisztériumnál 1406 millió (31). Az állami üzemek beruházásánál a kereskedelmi minisztérium 17.882 (1721), a földművelési 121 (13) millióval szerepel. A rendes bevételek főbb tételei: Állami adósságok 7172 (419) millió, külügyminisztérium 1500 (52), pénzügyminisztérium 87.892 (11.471), a kereskedelmi 566 (36), a földmivelési 572 (105), a népjóléti 367 (118), a kultusz 584 (126), az igazságügy 108 (10), a honvédelmi 45 (19) millióval. Az állami üzemeknél a kereskedelmi minisztérium bevételei 48,112 millióval (5599), a földmivelésié 1352 (326), a pénzügyié 289 (61) millióval vannak előirányozva. A rendkívüli bevételeknél csak két tétel szerepel igen jelentékeny összeggel: az állami adósságok 2676 millióval (60) és a pénzügyminisztérium 1318 (1697) millióval. Az állami üzemek bevételei mindössze 150 milliót tesznek ki- !negyvenmilliárd a deficit. 71 pénzügyminiszter expozéja. — Harmincnégymiliárd a forgalmi tizműtidrd a föld-adóbevétel. — Új kiadások nem tesznek, sem új adók. — Öt devizaellátás javul. — Hatvanmilliárdos export. A nemzetgyűlés mai ülésén Kállay Tibor beterjesztette az 1922—23. évi költségvetést és nagyobbszabásu pénzügyi expozét mondott. Kállay Tibor pénzügyminiszter: mindenekelőtt a múlt évi költségelőirányzat alapján megállapítja, hogy 1921/22-ben 48,5 milliárd volt a kiadás és 37 milliárd a bevétel, tehát 11 és fél milliárd volt a deficit. A kiadások 0,84 centimes zürichi koronaárfolyammal vetettek fel. A most előterjesztett költségvetésben, ehhez képest a kiadások a négyszeresnél valamivel kevesebbre, a bevételek valamivel a négyszeresnél többre emelkednek, úgy hogy a deficit a mai 0,23-as koronaárfolyam mellett ugyanazt az arányt mutatja, mint az 1921/22. évi eredmény. Az 1914/15. évi 90 millió aranykoronás deficittel is arányban van a mostani 40 milliárdos deficit. Az aranykoronára való idő előtti áttérést nem javasolná a miniszter, mert az nagy megrázkódtatással járna. (Az adókról.) A forgalmi adóból várható legkiadósabb bevételnél 34 milliárd korona. 11 , az adónem idővel még foltozható lesz. A fogyasztási adó 8—10 milliárddal, a földadó 10, a jövedelmi adó hozadéka 8 milliárddal szerepel. A dohányjövedék 3—4, a határvámok 7—9 milliárdban vetettek fel. A földreformból várható jövedelem 4 milliárd lesz. , Adórendszerünk teljesen, ki van építve és befejezettnek tekinthető. Rendszerváltoztatásra nincsen szükség, csak a programm munkát kell befejezni, nevezetesen a jövedelmi adótörvény megalkotásával és a községi adóztatás helyes mederbe való terelésével. Ez utóbbit illetőleg a miniszter bejelenti, hogy a mai vagy a holnapi nap folyamán át fog nyújtani egy törvényjavaslatot az érdekelteknek, egy olyan törvényjavaslatot, mely a községi adóztatás kérdésével foglakozik. (A kiadások apasztása.) — ’A háború előtti állami adósságok terhe a »A koronaértékben négyszáz milliárdot tesz ki. A békaszerződésből eredő terhek és hátralékok, Angliával, Franciaországgal, Belgiummal és Olaszországgal szemben 170 milliárdot képviselnek, kétségtelen azonban,, hogy ez az összeg, az időközi barátságos érintkezés és összeköttetés révén csökkenni fog. Másik jelentékeny tétele a költésvetésnek a közalkalmazottak természetben való ellátása, ami a Tisztellátással együtt 24 milliárdot tesz ki. Ebbe nincs beleszámítva az a haszon, amit erre a célra az exportvámokból és a vámgabonából kapunk. A megterhelés azonban olyan nagy, hogy ebben az irányban tovább kell folytatnunk a leépítést, amit a múlt esztendőben már megkezdtünk, amikor a lisztelláltágból kivontuk az ipari munkásokat. De még így is nagy száma maradt az igényjogosultaknak. Határozott szabályokat kell felállítanunk és a természetbeni ellátásból ki kell zárnunk jóformán mindenkit, kivéve a tisztviselőket. Igen sok intézmény és hivatal van ebben az országban, amely megszüntethető volna, nem akarja névszerint felsorolni ezeket, hisz kiordítanak az ilyen tételt a költségvetésből. Meg kell változtatni a tisztviselői státust is. Nem tartható fenn az az állalmi, hogy ma már majdnem mindenki miniszteri tanácsos ebben az országban. Ami a költségvetés további tételeit illeti, a békeszerződés végrehajtásából folyó kötelezettsek teljesítésére 5,8 milliárd korona van előirányozva. Ebben benfoglaltatnak a nálunk működő különböző bizottságok továbbá a Jugoszláviának járó szénszállítás költségei. (Bánkóprés és export.) — A legnagyobb nehézségekkel küzdünk a szükségletek kielégítésénél. Rontja a helyzetünket, hogy állandóan a bánkóprésre vagyunk utalva, hogy a szolgáltatásokra fedezetet találjunk. Mindent meg kell tennünk annak biztosítására, hogy kellő mennyiségben új eszközök álljanak rendelkezésünkre a külföldi, fizetési eszközök megszeléésében, nehogy a most mutatkozó zavarok hosszabbidőn át tartsanak. Ehhez szükséges kivitelünk fokozása. E részben elsősorban a mezőgazdasági termények és különösen az állatállomány állanak rendelkezésünkre, amelyet a gazda a takarmányhiány miatt nem tarthat el, tehát éppen nem a gazdaságunk, hanem a szegénységünk folytán kell ennek kimennie , azért, hogy idegen valutát kapjunk, hogy ezzel a szolgáltatást éppen a külföldi hitelezők részére biztosítsuk. Nem elég az áldozatkészség, nem elég, hogy gondoskodjék a fedezetről a pénzügyminiszter és a kormány, tekintetbe kell venni az adózó teherbíróképességét is. Fontos kérdésünk a hadsereg gazdasági kérdése, mely 16 milliárddal szerepel a költségvetésben, ez az összeg azonban nem felel meg a tényleges szükségletnek. Hogy a hadsereg érén nem rendezkedhetünk be úgy, mint a mi igényeinknek az megfelelne, az a békeszerződésből folyik, vagyis a zsoldos hadsereg szisztémája, noigal a békeszerződés ránk kényszerít, nagyon nehézre teszi a hadsereg fentartását. És ezen nem tudunk egyelőre változtatni. Mi békés nemzet vagyunk, békességet akarunk, békében akarunk élni szomszédainkkal, semmiféle háborús törekvéseink nincsenek(A reparációk.) . — Azután itt van még a reparáció szolgáltatásánk kérdése a külföldi adósságok mellett. Talán Magyarország az egyetlen állam, amely reparáció nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve. .. Bizonyára nem veszi tőlünk senki sem rossz néven, ha bejelentem, hogy mi is megegyezéseket és engedményeket kérünk. Szükségünk van olyan kölcsönre és ez irányban nemsokára megtehetjük a kezdő lépéseket, mely nemcsak az államháztartásunk stabilizálását biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink rendezését is lehetővé teszi. • Külkereskedelmi mérlegünk 36 millió aranykorona passzivitást mutat. .Látható ebből, hogy a mérleg állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére és a kivitel emelésére vezethető vissza. A miniszter elvileg a teljes gazdasági szabadság álláspontján van. Az a nézette, hogy a tilalmi listát egészen el kellene törölni és meg kell jegyeznie, hogy néhány nap előtt megállapodás jött létre akormányon belül, hogy az exportlistát revízió alá veszik és több fölösleges tételt törölnek belőle. (Deviza, kosztpénz és börze.) — A Devizaközpont fentartására szükség van. Mert ■hé megszüntetnék, a szertelenségek újra ismétlődnének. Ennek ellenére a közönség nem támogatja a Devizaközpontot, hanem igyekszik azt munkájában akadályozni. Nem t üthetjük, hogy megrendelt sürgönyökkel kérjenek futát és más eszközökkel játsszák ki a Devizaközpont A szabad gazdálkodásról szólva, még két problémákért megemlékeztünk.. Az egyik a hitelek rendezése, csak a stab pénz segítheti de vannak jelenségek, amelyek mellett nem haladhatunk el most, sem szó nélkül és ezeknél is bizonyos korlátozó intézkedésekre van szükség. Különösen a készpénsről kell szólni. Azt hiszem, — úgymond a miniszter, — hogy a koszi pénz a beteg közgazdasági élet folyománya és hogy ezek a tünetek egyáltalában felmerülhettek, annak a következménye, hogy áii alapok nem egészségesek. Elsősorban a börze vezetőségének kellene intézkednie, ez a kormánynak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. — Meg kell válogatni abanküzleteket, amelyek a kosztpénz-üzlettel foglalkozhassanak. Nagyobb, programmererűséget kell, általában beleviszni a hitelügyletekbe. (A pénz stabilizálása.) A miniszter még rövidesen érintette a lakásbér kérdését. Ebben is elhatározó lépésnek kell következnie, úgy tudja, hogy a népjóléti, miniszter nemsokára prepozícióval fog jönni ebben a kérdésben. Ami az értetkezéseket illeti, látható, hogy a mostani költségvetésben a tavalyinál erre jóval több van előirányozva. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek minden egyes problémája a pénz stabilizációján és az államháztartás rendezésén fordul meg. (Segítsünk önmagunkon.) A kormány az adott helyzetben számol az életfeltétellel és olyan gyakorlati irányt kell követnünk, amely a magyar politikai életben megvalósítható. Sándor Fál: A vacillálás politikája. Kállay Tibor (dr. pénzügyminiszter: Nem a vacillálás ez, hanem célokat tűzünk ki és úgy akarjuk megvalósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mennél szkeptikusabbak vagyunk, annál inkább meg kell ragadnunk mindenlehetőséget arra, hogy önmagunkon segítsünk. Reméli, hogy sikerült megjelölnie azokat az utakat, amelyeknek szemmel tartásával a kiadások és a szükségletek restringálásával a bevételek nyilvántartásával az államháztartást rendbe lehet hozni. Legfontosabbnak azt az elvet tartja, hogy nem szabad elhatároznunk semmiféle olyan új kiadás és új terhek rálátását, amelyeknek megfelelő új bevételekről nem gondoskodunk. Ezt az irányelvet minden intézkedésben szem előtt tartjuk. (Zajos taps és éljenzés.) Sürgős interpellációk az internálásról. Ma kellett volna elhangzania az internálással kapcsolatos négy interpellációnak, de az "interpellálók abban egyeztek meg a belügyminiszterre, hogy a holnapi, csütörtöki, ülésen terjesztik elő mondanivalóikat. Rakovszky Iván miniszter nehezen határozta f el magát erre az elhalasztásra. Még ma akart átesni a kínos ügyön. Hőseszas kapacitálás után azonban mégis beleegyezett abba, hogy a kérdés a holnapi ülésen teljes részletességgel kerüljön megvitatásra, ami ma az idő rövidsége miatt nem lett volna lehetséges. Mind a négy interpelláló sürgős interpellációt fog előterjeszteni. Ezekre a beszédekre valószínűenn délután egy órakor kerül a sor. új fris!égnek. H &dhsázy Zsigmond dr. képviselőt Hajdumeffye és Debrecen város főispánjává nevezték ki. Alm.(iv I.te. szelnekmegyei főispánt Rik.vrmegye főispánt ügyeinek intézésével bizták meg.