Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

ROVÁS. Egy­­csit álomszerűen hatnak ránk a költ­­ségvetés füzetei. Igazán? Ezek a jövőről szólnak,, nem a messze múltról? Van ismét költségvetési S még álomszerűbbé teszi a hatást a milliárdok röpködése. Az életben megszoktuk őket, a papiro­son most látjuk először. Szegény Wekerle, aki dobálódzott a miliókkal, várjon olyan könnyűség­gel bírná, mint Kállay Tibor, a milliárdokat? S kétszeresen imponál nekünk ez a mostani pénz­ügyminiszter, aki olyan puritán szerénységgel és látható­­ becsületességgel informál bennünket eg­y munkájáról, melybe valóban minden képességét beölte. Költségvetés! Megint egy lépés a rend felé. S negyven milliárd deficit,­­ itt hirtelen felébredünk, Mi !Amm­i így hamarosan megnézzük a számokat, a költségvetés eredménye nem is olyan katasztro­fális. Negyven milliárd deficit rengeteg sok. De ime, a negyvenből csak tizenkettő jut az állam­­gazdálkodásra és huszonnyolc az állami üze­mekre. Ha az államnak nem lettek volna üzemei, a régi jó időben nem élhetett volna meg. Most nem tud megélni, mert vannak. S ez rendben van? Mi i S az expozé? "A­ társadalomnak nem sok jót ígér. Fokozott igénybevételt az állami ellátás redukálását és tisztviselők elbocsátását. Állami Szempontból jogos, hasznos, elkerülhetetlen. Tár­­sadalmilag? Nincs előkészítve. Persze, hogy más téren kell elhelyezkedniük az államnál fölösle­gessé váló embereknek, de hol? Ha három éven át fejlesztették volna az ipart és a kereskedelmet, az úgy természetszerű egyszerűséggel menne, de alig haladtak,ezek a kombis ágak — a­ politikai akadályoknak­ dacára. Fölösleges tisztviselőket az ipar még kevésbé tud eltartani, mint az állam s utcára kitett tisztviselőket az ország még kevésbé bir el. Ebből még nagy baj lesz, feltéve, hogy toeg nem állnak az expozénál. s ■------. ' ,/v 1.923 MAR. 1- ^ j C' W . V ' ' 'V„ ÁTVETTErj Budapest, 1923. Ara 20 korona. XXI. évfolyam, 48. szám. ~ tfoStdrtófe, március 1T . Előfizetési árak: ” ’ ' ‘' 'W . SZERKESZTŐSÉG Xefljedévre 1120 E — 1 MM­­ Budapest, Rakoczi­ út 54. «*2. Egy hóra.................. 400 „ —„ á£9f|& SgggSraSr Hjfff f&FpMS* gMU jfmH|| Telefont József 1M­36, József 122­5*. Kölöldre az előfizetési ár két- Jjltf® fösBWm MmF^ , szeresét szimitjnk. j&Bjf Bél raji SsBt H­W ffBf KIADÓHIVATAL: Egyes szám­ára Budapesten, Tidé- Mg W8 US Wt Mi Wt IM Budapest, RákóCZi-ut 54. «*J sssrsjzrk­i: m jkJf ■ ■ 7*% 1 nap 1200 osztrák korona. Jjjjpi jES JSl W&, d&k Kg 1B ----­Megjelenik ünnep utáni napok B « 1# 9 M FIÓKKIADÓHIVATAL: kivételével minden nap. **» Budapest, Erzsébet-körut AS, Bi ISZZ—ZS. ír táfsÉpgfis­mérte. A régóta sürgetett és többször megígért rendes á­lami költségvetés ma végre a Ház asztalira került, Krillay Tibor pénzügyminiszter igen kimerítő expozéi­val terjesztette elő a tíz füzetből álló költségvetést s nemcsak ennek beható ismertetésére szorítkozott, hanem azzal kapcsolatban a közgazdasági aktuális kérdések egész sorára rávilágított. (A mérleg.) A költségvetés mérlege ezúttal azt az eltérést mu­tatja a régiekhez képest, hogy külön tünteti fel az ál­lamköltségvetés és külön az állami üzemek mérleg­ét. Az előbbinél az összes kiadások 118.4 milliárddal, az összes bevételek­ 103 milliárddal szerepelnek, az utóbbiaknál az összes kiadás 75 milliárdot, az összes bevétel 45.7 milliár­dot tüntet fel. A kettőt egybevéve, az összes bevétel 152.8 milliárd, az összes kiadás 193.1 milliárd, s a hiány 40.6 milliárd, ami az előző 3.921/22-iki 6.5 milliárdhoz képest közel 34.2 milliárd deficittöbbletnek felel meg. (Részletek.) A rendes kiadások főbbeltét­elei, összehasonlít­v­a az előző éviekkel, a következők: kormányzói tiszteletdíj 12 millió (3), kormányzóság 184 millió (29), nemzetgyűlés 103 (18), állami adósságok 22.129 millió (2672), nyugellátá­sok 1870 (160). Az egyes minis­ztériumioknál: Miniszter­­elnökség 125 (36), külügy 2208 (60), pénzügy 16.901 (2606), kereskedelemügy 1092 (158), földmivelésü­gy 1997 (350), népjóléti 5005 (646), kultusz 6249 (1008), igazságügy 2429 (400), honvédelmi 12.766 (2742). Az állami üzemeknél rendes kiadások: Kereskedelmi minisztérium 55.573 (6456), földmivelés 1171 (307), pénz­ügyminisztérium 283 (66). Rendkívüli kiadások: a) Átmenetiek: Kormányzó­ság 12 (3), állami adósságok 3720 (153), nyugellátások 515 (357), háborús utóköltségek 32.223 (2301). Ezeken kívül egy milliárdon felüli kiadásokkal szerepelnek a belügy-, a népjóléti-, a kultusz- és a honvédelmi minisztérium. —­ b) Beruházások: A minisztériumok legnagyobb része 200—700 millió koronával szerepel, csupán a pénzügy­minisztériumnál mutatkozik 1693 milliós tétel (135) és a kultuszminisztériumnál 1406 millió (31). Az állami­ üzemek beruházásánál a kereskedelmi mi­nisztérium 17.882 (1721), a földművelési 121 (13) millióval szerepel. A rendes bevételek főbb tételei: Állami adósságok 7172 (419) millió, külügyminisztérium 1500 (52), pénzügy­minisztérium 87.892 (11.471), a kereskedelmi 566 (36), a földmivelési 572 (105), a népjóléti 367 (118), a kultusz 584 (126), az igazságügy 108 (10), a honvédelmi 45 (19) millióval. Az állami üzemeknél a kereskedelmi minisztérium bevételei 48,112 millióval (5599), a földmivelésié 1352 (326), a pénzügyié 289 (61) millióval vannak előirá­nyozva. A rendkívüli bevételeknél csak két tétel szerepel igen jelentékeny összeggel: az állami adósságok 2676 millióval (60) és a pénzügyminisztérium 1318 (1697) mil­lióval. Az állami üzemek bevételei mindössze 150 milliót tesznek ki- !negyvenmilliárd a deficit. 71 pénzügyminiszter expozéja. — Harmincnégymiliárd a forgalmi tizmű­tidrd a föld-adóbevétel. — Új kiadások nem tesznek, sem új adók. — Öt devizaellátás javul. — Hatvanmilliárdos export. A nemzetgyűlés mai ülésén Kállay Tibor be­­terjesztette az 1922—23. évi költségvetést és na­­gyobbszabásu pénzügyi expozét mondott. Kállay Tibor pénzügyminiszter: mindenekelőtt a múlt évi költségelőirányzat alapján megállapítja, hogy 1921/22-ben 48,5 milliárd volt a kiadás és 37 milliárd a bevétel, tehát 11 és fél milliárd volt a deficit. A kiadá­sok 0,84 centim­es zürichi koronaárfolyammal vetettek fel. A most előterjesztett költségvetésben, ehhez képest a kiadások a négyszeresnél valamivel kevesebbre, a be­vételek valamivel a négyszeresnél többre emelkednek, úgy hogy a deficit a mai 0,23-as koronaárfolyam mellett ugyanazt az arányt mutatja, mint az 1921/22­. évi ered­mény. Az 1914/15. évi 90 millió aranykoronás deficittel is arányban van a mostani 40 milliárdos deficit. Az aranykoronára való idő előtti áttérést nem javasolná a miniszter, mert az nagy megrázkódtatással járna. (Az adókról.) A forgalmi adóból várható legkiadósabb bevételnél 34 milliárd korona. 11 , az adónem idővel még foltozható lesz. A fogyasztási adó 8—10 milliárddal, a földadó 10, a jövedelmi adó hozadéka 8 milliárddal szerepel. A do­hányjövedék 3—4, a határvámok 7—9 milliárdban vetettek fel. A földreformból várható jövedelem 4 milliárd lesz. , Adórendszerünk teljesen, ki van építve és befejezett­nek tekinthető. Rendszerváltoztatásra nincsen szükség, csak a programm­ munkát kell befejezni, nevezetesen a jövedelmi adótörvény megalkotásával és a községi adóztatás­­ helyes mederbe való terelésével. Ez utóbbit illetőleg a miniszter bejelenti, hogy a mai vagy a holnapi nap folyamán át fog nyújtani egy törvény­­javaslatot az érdekelteknek, egy olyan törvényjavas­latot, mely a községi adóztatás kérdésével foglakozik. (A kiadások apasztása.) — ’A háború előtti állami adósságok­ terhe a »A koronaértékben négyszáz m­illiárdot tesz ki. A béka­­szerződésből eredő terhek és hátralékok, Angliával, Franciaországgal, Belgiummal és Olaszországgal szem­ben 170 milliárdot képviselnek, kétségtelen azonban,, hogy ez az összeg, az időközi barátságos érintkezés és összeköttetés révén csökkenni fog. Másik jelentékeny­­ tétele a költésvetésnek a köz­alkalmazottak természetben való ellátása, ami a Tiszt­­ellátással együtt 24 milliárdot tesz ki. Ebbe nincs bele­számítva az a haszon, amit erre a célra az exportvámok­ból és a vámgabonából kapunk. A megterhelés azonban olyan nagy, hogy ebben az irányban tovább kell foly­tatnunk a leépítést, amit a múlt esztendőben már meg­kezdtünk, amikor a lisztelláltágból kivontuk az ipari munkásokat. De még így is nagy száma maradt az igényjogosultaknak. Határozott szabályokat kell felállí­tanunk és a természetbeni ellátásból ki kell zárnunk jóformán mindenkit, kivéve a tisztvisel­őket. Igen sok intézmény és hivatal van ebben az or­­szágban, amely megszüntethető volna, nem akarja név­­szerint felsorolni ezeket, hisz kiordítanak az ilyen téte­­lt a költségvetésből. Meg kell változtatni a tisztviselői státust is. Nem tartható fenn az az állalmi, hogy ma már majdnem mindenki miniszteri tanácsos ebben az országban.­­ Ami a költségvetés további tételeit illeti, a béke­szerződés végrehajtásából folyó kötelezetts­ek teljesí­tésére 5,8 milliárd korona van előirányozva. Ebben benfoglaltatnak a nálunk működő különböző bizottságok továbbá a Jugoszláviának járó szénszállítás költségei. (Bánkóprés és export.) — A legnagyobb nehézségekkel küzdünk a szükség­letek kielégítésénél. Rontja a helyzetünket, hogy állan­dóan a­ bánkóprésre vagyunk utalva, hogy a szolgálta­tásokra fedezetet találjunk. Mindent meg kell tennünk annak biztosítására, hogy kellő mennyiségben új eszkö­zök álljanak rendelkezésünkre a külföldi, fizetési eszkö­zök megszelé­ésében, nehogy a most mutatkozó zavarok hosszabb­­időn át tartsanak. Ehhez szükséges kivitelünk fokozása. E részben elsősorban a mezőgazdasági termé­nyek és különösen az állatállomány állanak rendelke­zésünkre, amelyet a gazda a takarmányhiány miatt nem tarthat el, tehát éppen nem a gazdaságunk, hanem a­ sze­génységünk folytán kell ennek kimennie , azért, hogy idegen valutát kapjunk, hogy ezzel a szolgáltatást éppen a külföldi hitelezők részére biztosítsuk.­­ Nem elég az áldozatkészség, nem elég, hogy gon­doskodjék a fedezetről a pénzügyminiszter és a kor­mány, tekintetbe kell venni az adózó teherbíróképessé­­gét is. Fontos kérdésünk a hadsereg gazdasági kérdése, mely 16 milliárddal szerepel a költségvetésben, ez az­ összeg azonban nem felel meg a tényleges szükségletnek.­­ Hogy a hadsereg érén nem rendezkedhetünk be úgy,­­ mint a mi igényeinknek az megfelelne, az a békeszerző­désből folyik, vagyis a zsoldos hadsereg szisztémája, no­­igal a békeszerződés ránk kényszerít, nagyon nehézre teszi a hadsereg fentartását. És ezen nem tudunk egy­­előre változtatni. Mi békés nemzet vagyunk, békességet akarunk, békében akarunk élni szomszédainkkal, sem­miféle háborús törekvéseink nincsenek­(A reparációk.) . —­ Azután itt van m­ég a reparáció szolgáltatásánk kérdése a külföldi adósságok mellett. Talán Magyar­­ország az egyetlen állam, amely reparáció nélkül is nagyon súlyos külföldi adósságokkal van megterhelve. .. Bizonyára nem veszi tőlünk senki sem rossz néven, ha bejelentem, hogy mi­ is megegyezéseket és engedményeket kérünk. Szükségünk van olyan köl­csönre és ez irányban nemsokára megtehetjük a kezdő lépéseket, mely nemcsak az államháztartásunk stabili­zálását biztosíthatja, hanem külföldi adósságaink ren­dezését is lehetővé teszi. •­­ Külkereskedelmi mérlegünk 36 millió arany­korona passzivitást mutat. .Látható ebből, hogy a mér­leg állandóan javul, ami a behozatal csökkentésére és a kivitel emelésére vezethető vissza. A miniszter elvileg a teljes gazdasági szabadság álláspontján van. Az a nézette, hogy a tilalmi listát egészen el kellene törölni és meg kell jegyeznie, hogy néhány nap előtt megállapodás jött létre a­­kormányon belül, hogy az exportlistát revízió alá veszik és több fölösleges tételt törölnek belőle. (Deviza, kosztpénz és börze.) — A Devizaközpont fentartására szükség van. Mert ■hé megszüntetnék, a szertelenségek újra ismétlődnének. Ennek ellenére a közönség nem támogatja a Devizaköz­­pontot, hanem igyekszik azt munkájában akadályozni. Nem t üthetjük, hogy megrendelt sürgönyökkel kérjenek f­utát és más eszközökkel játsszák ki a Devizaközpont A szabad gazdálkodásról szólva, még két problémá­kért megemlékeztünk.. Az egyik a hitelek rendezése, csak a stab­­ pénz segítheti de vannak jelenségek, amelyek mellett nem haladhatunk el most, sem szó nél­kül és ezeknél is bizonyos korlátozó intézkedésekre van szükség. Különösen a készpénsről kell szólni. Azt hi­szem, — úgymond a miniszter, — hogy a­ koszi pénz a beteg közgazdasági élet folyom­ánya és hogy e­zek a tü­netek egyáltalában felmerülhettek,­ annak a következ­ménye, hogy áii alapok nem egészségesek. Elsősorban a börze vezetőségének kellene intézkednie, ez­ a kor­mánynak is foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. — Meg kell­ válogatni a­­banküzleteket, amelyek a kosztp­én­z-üzle­t­tel foglalkozhassanak. Nagyobb, pro­grammererűséget kell, általában beleviszni a hitelügy­letekbe. (A pénz stabilizálása.) A miniszter még rövidesen érintette a lakásbér kér­dését. Ebben is elhatározó lépésnek kell következnie, úgy tudja, hogy a népjóléti, miniszter nemsokára pre­pozícióval fog jönni ebben a kérdésben. Ami az értetke­­zéseket illeti, látható, hogy a mostani költségvetésben a tavalyinál erre jóval több van előirányozva. Nyilvánvaló, hogy a költségvetésnek minden egyes problémája a pénz stabilizációján és az államháztartás rendezésén fordul meg. (Segítsünk önmagunkon.) A kormány az adott helyzetben számol az életfelté­tellel és olyan gyakorlati irányt kell követnünk, amely a magyar politikai életben megvalósítható. Sándor Fál: A vacillálás politikája. Kállay Tibor (dr. pénzügyminiszter: Nem a vacillá­­lás ez, hanem célokat tűzünk ki és úgy akarjuk meg­valósítani, hogy senkinek se fájjon túlságosan. Mennél szkeptikusabbak vagyunk, annál inkább meg kell ragad­nunk minden­­lehetőséget arra, hogy önmagunkon segít­sünk. Reméli, hogy sikerült megjelölnie azokat az utakat, amelyeknek szemmel tartásával a kiadások és a szükség­letek restringálásával a bevételek nyilvántartásával az államháztartást rendbe lehet hozni. Legfontosabbnak azt az elvet tartja, hogy nem szabad elhatároznunk semmiféle olyan új kiadás és új terhek rálátását, ame­lyeknek megfelelő új bevételekről nem gondoskodunk. Ezt az irányelvet minden intézkedésben szem előtt tart­juk. (Zajos taps és éljenzés.) Sürgős interpellációk az internálásról. Ma kellett volna elhangzania az internálás­sal kapcsolatos négy interpellációnak, de az "in­terpellálók abban egyeztek meg a belügyminisz­­terre, hogy a holnapi, csütörtöki, ülésen­ terjesz­tik elő mondanivalóikat. Rakovszky Iván minisz­ter nehezen határozta f el magát erre az elhalasz­tásra. Még ma akart átesni a kínos ügyön. Hőse­­szas kapacitálás után azonban mégis beleegye­zett abba, hogy a kérdés a holnapi ülésen teljes részletességgel kerüljön megvitatásra, ami ma az idő rövidsége miatt nem lett volna lehetséges. Mind a­ négy interpelláló sürgős interpellációt fog előterjeszteni. Ezekre a beszédekre valószínűenn délután egy órakor kerül a sor. új fris!égn­ek. H &­d­­hs­á­z­y Zsigmond dr. képviselőt Hajdumeffye és Deb­recen város főispánjává nevezték ki. Alm.(iv I.te. szelnek­­megyei főispánt Rik­.vrmeg­ye főispánt ügyeinek intézésével biz­­ták meg.

Next