Az Ujság, 1923. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-01 / 48. szám

Első kritikák a költségvetésről és az expozéról. Politikai körökben keveslik, amit a pénzügyminiszter a hitelkérdésről mondott. Szocialista vélemény a fogyasztási adókra hatírozott pénzügyi politikáról. Lapunk más helyén részletesen megírtuk, hogy a pénzügyminiszter ma beterjesztette a költségvetést és ezzel kapcsolatosan nagy expozét mondott. Közel három óra hosszat beszélt a pénzügyminiszter nagy hallgatóság előtt, amely szinte ünnepi hangulatban fogadta szavait. A karzatok is zsúfolásig megteltek és számos közéleti kapacitás is ott ült a karzati közönség soraiban. Kállay Tibor kissé fáradtan beszélt, mintha lenyomta volna az a teher, amelyet a törvényhozás termébe cipelt tíz vaskos füzetet kitévő törvényjavaslatával. Csupa lényegbevágó problémákat boncolgatott és kontor hangon adta elő, ami mondanivalója volt. Ma még nincs itt az ideje, hogy érdemi kritikák hangozzanak el a költségvetésről és az expozéról. Ma csak impreszsziók vannak még, de már meg lehet állapítani, hogy ezek az impressziók elég kedvezőek. Főleg az a tény örvendeztette meg a politikai világot, hogy akadt egy pénzügyminiszter, aki rendes költségvetéssel mert a nyilvánosság elé lépni. Semmi sem tökéletes, amit ember alkot s így az is természetes, hogy Kállay Tibor költségvetésében és expozéjában is bőségesen vannak szépséghibák. Ezek egyikére-a másikára mutatnak rá az alábbi nyilatkozatok is. STRAUSZ ISTVÁN* dr.: — Nehéz a beterjesztett költségvetési előíráályzatról kritikát mondani a részletek áttekintése nélkül. Kállay Tibor pénzügyminiszter úr expozéja, mint ő maga is mondotta, nagyon eltérő volt az eddigi pénzügyminiszteri expozéktól, amit én természetesnek is találok, mert ezén súlyos gazdasági helyzettel nem kellett még senkinek sem számolnia. Kállay Tibor emellett még egy egész-at ttj csonka országgal áll szemben. Éppen ezért egy ellenzéki kritikának, sem szabad lebecsülni ezt a munkát, amelyet a pénzügyminiszter úr akkor végzett, amikor a költségvetési előirányzatot összeállította. Voltaképpen az előterjesztett költségvetés kritikája érdemi részben csak arra az adminisztracionális és gazdasági berendezkedésre szorítkozhatik, amelyet a pénzügyminiszter úr a költségvetésben az államháztartás egészére nyújt. A költségvetési hiány annyira problematikus tallózó értéktényezőinél fogva, hogy egyik napról a másikra módosul. Ez áll a költségvetésnek célok és feladatok szerint tagozott részére a pénzbeli javadalom megállapítása tekintetében. Nekem mégis az a meggyőződésem, hogy a költségvetés előterjesztésével a pénzügyminiszter úr igen nagy szolgálatot tett az ország,rak, mert mindenki konkrét, formában fogja látni, hogy miféle gazdasági eszközökkel törekszik a kormány az ország helyzetét konszolidálni. Az adófizetésikészség is fokozódik, mert az adózókat a költségvetés 1n.cg7.nyugtatja aziránt, hogy az adóbevételek egyszerűen nem fűtikak el. Itn megfogadjuk a pénzügyminiszter úrnak azt a felhívását, hogy a költségvetést mindenki mélyrehatóan bírálja s javaslataival azt tökéletesíteni iparkodjék, úgy az ő nagy munkáját céljainak kivitelében ,z ország javára megtermékenyíthetjük. CHFFY IMRE dr.: gy Kekem, szembetűnő Kállay Tibor pénzügyminiszter ir. beszédének reális és objektív volta. Kállay Tibor távoltartja magát minden indokolatlan optimizmustól és pesszimizmustól egyaránt s ami a legjellemzőbb, egyáltalán nem hajhássza a népszerűséget, amire pedig egy ilyen beszéd kitűnő alkalom lehetne. Bele nem merülve a részletekbe, nagyon fontosnak tartom a beszéd székemét, amely magasan fölötte van minden egyoldali osztálypolitikának és csak az általános nemzeti érdekeket tartja, szem előtt. Igen sokat jelent a jövedelmi adó-novellára és a községi adótörvényre vonatkozó ígéret, valamint általában az adóügyi administráció továbbfejlesztésére vonatkozó programm. Kállay Tibor működése ezen a téren immár fogalommá vált. A pénzügyminiszter úr bizonyára nem akart elébevágni konkrét intézkedéseinek, amikor a hitelkérdést ki-sé röviden tárgyalta, pedig sokan talán részletes tájékoztatást vártak. Viszont amit a köztisztviselői kérdésről im mondott, az annyira alapos és sokoldalú, hogy ezt a felfogást pártkülönbség nélkül, mindenki elfogadhatja. Mint egyébként szemmel látható is volt az ülés folyamán. Mindehhez csak annyi a hozzáfűzni valóm, hogy erőt és kitartást kívánok Kállay Tibor takarékossági politikájához, ami eddig bizony, különösen elődeinek, csak félig-meddig sikerült. CHÉNA IMRE dr.: — Kállay Tibor pénzügyi helyzetünk súlyosságához ráért: megkapó egyszerűséggel és adatszerű szárazsággal mintegy gyónásszerűen tárta fel államháztartásunk szomorú voltát. Meglepő, hogy a mesterien felépített beszéd súlypontja az adózási rendszeren nyugszik, holott ezzel, szemben az ország közvéleményét és legfőképpen a tőzsdét, mint gazdasági életünk manométerét, elsősorban a hitelek kérdése érdekelte volna. Erről, azt mondta a pénzügyminiszter úr, hogy a hitelek problémáján csakis a stabil korona segíthet. A pénzügyminiszter úr igazolta azt az álláspontomat, amelyet egy hónappal ezelőtt a kosztpénzkérdésről tett nyilatkozatommal leszögeztem és amelyet pénzügyi életünk legnagyobb élő gyakorlati mestere, Lukács László éppen Az Újság egyik legutóbbi számában fejtett ki. Kállay Tibor mai expozéjában szintén úgy nyilatkozott, hogy szükség van bizonyos korlátozó intézkedésekre s hangsúlyozta, hogy meg kell válogatni azokat a banküzleteket, amelyek koszt pénzüzlettel foglalkozhatnak. .Véleményem szerint a piacot ennek kapcsán el kell látni a szükséges áruval és pénzzel, így lehetne szabályozni a piacot s talán a fegyintézet, a Pénzintézeti Központ és az Országos Hitelszövetkezet útján a piaci forgalomban kialakult kamatlábú hetipénzzel a kosztpénz uzsora-jellegét és erkölcstelen hatásait meg lehetne szüntetni. Ezeket a pénzintézeteket, miként ezt illetékes helyen már megpendítettem, az úgynevezett kamatozó csekk kibocsátási jogával kellene felruházni A szociáldemokrata párt az alábbi felfogást vallja a költségvetésről és a pénzügyminiszter expozéjáról: — Feltűnő a pénzügyminiszter beszédének pesszimisztikus hangja. Erősen hangsúlyozta a takarékosságszükségességét, majd beható és komoly kritikára ajánlotta a költségvetést. Ez a felszólítás nagyon helyénvaló. A költségvetés tételei ugyanis már általánosságban azt mutatják, hogy a komoly kritikának volna sok javítani valója nemcsak a költségvetésben, de a kormányzat egész rendszerén és szellemén, amely utóvégre csak visszatükröződik a költségvetésben. A bevételeknél mindenekelőtt az tűnik fel, hogy az állami jövedelmeknek most még fokozottan nagyobb része kerül ki a vagyontalanokat aránytalanul megterhelő közvetett adókból, mint azelőtt. A nyers számok mutatják a költségvetés antiszociális jellegét, a terhek elosztásának aránytalanságait. A kiadásokat nem tekinthetjük át ilyen nagy általánosságban, ott a részletekből kell kihámozni, hogy mi a túltengő, mi a fölösleges az előirányzatban és mi hiányzik belőle. A pénzügyminiszter utalt beszédében a tisztviselőkérdésre, amelyet meg kell oldani. Ezt mindenki érzi, mindenki tudja, de azért semmi számbavehető intézkedés nem történik ebben az irányban. Az egészségügyi és szociális feladatoknál ugyanez a helyzet. A 40 milliárdos deficitnek jelentékeny hányada az üzemek deficitjéből adódik. Ez nem kevésbé egészségtelen állapot, mint az adminisztráció túltengése. ÁSS ÚJSÁG Csütörtök* 1923 március 1. Önálló elnököt választ Bajorország München, február 28. A bajor tartományi gyűlés teljes ülésén a bajor néppárt indítványt nyújtott, be, mely kívánja, hogy népszavazással válasszanak az ország élére önálló államelnököt. Az Indítvány benyújtásánál olyan viharos jelenetek játszódtak le, amilyenek a bajor parlament történetében eddig ritkán fordultak elő. A szavazásnál végül a bajor néppárt indítványát a bajor néppárt és a bajor középpárt 74 szavazatával, szemben a demokraták, a parasztpártiak és szocialisták 56 szavazatával elfogadták. Lukács Nándor és Báron Brúnó bankigazgatókat is őrizetbe vették. Meghiúsult az egyezkedési tárgyalás. A rendőrség ma, este őrizetbe vetik a Lukácsi Vilmos, és Fia bankcég két tulajdonosét: Lukács Nándort és kérem Brúnót. Az a vád ellenük, hogy a Wienfer Kommerziál Bank budapesti fiókja kárára elkövetett talánokban bűnrészesek . A Kommnerzial Bank devizaosztályrának igazgatója, Báron Ottó ugyanis, mint megírtuk, különböző álnevek és cégeknevében is követett el szédelgéseket. A Kommerzial bank könyveibennagyon gyakran szerepel a Lukács Vilmos és Fiat blnkcég, amelynek egyik társtulajionosa Báron Brúnó, Báron Ottónak az öccse. Báron Ottó ,néhány héttel ezelőtt, mikor a Kommersial Bank szolgálatából kilépett,, szintén a Lukács bankcég érdekeltségéhez csatlakozott. A vád szerint a Lukács cég több milliót kapott az illetéktelen valutanyereségekből. A kommunizmus utáni időkben ez a magánbank nagy tételekben operált. Az utóbbi időben a Lukács cég, a pesti piacon jóhírnévnek örvendett és frlseép nehézpapírok irányításában — elsősorban a Garcz—Danubius részvényekben — döntő szerepe volt. A vizsgálóbíró rendeletére a Lukácsbankcég vagyonára elrendeltéka bűnügyi zárlatot és több százmillió értékű papírt és készpénzt foglaltak le. A lefoglalt értékek legtöbbje betét volt és hogy az üzletmenet fennakadást ne szenvedjen, zárgondnokai neveztek ki. Ugyanily eljárás folyik a tegnap letartóztatott Gál tőzsde bizományos ügyében is, ahol a letétbe helyezett értékpapírokat az igényjogosultaknak kiadják. Barikó Gyula rendőrtanácsos ma a késő esti órákig kihallgatta a tegnap letartóztatott Báron Ottó, Pogány Márkus és Gál igazgatókat. A letartóztatott igazgatók beismerő vallomást tettek. Jegyzőkönyvi vajlontárcuk alapján a rendőrség maeste detektiveket küldött ki, hogy a bűnrészességgel gyanúsított Báron Brúnót ls Lukács Nándort elővezessék. Báron Brúnót és Lukácsot, csak holnap délelőtt hallgatják ki. A Komnerziai Bank ügyével kapcsolatban holnap újabb előállítások, illetve őrizetbevételek lesznek. A mai nap folyamán a letartóztatottak nevében egyezkedési tárgyalást akartak megkezdeni, de a Kommerzial Bank bécsi vezetősége ezt az ajánlatot:' egyelőre elutasította, . 1 ■. -' « . A vidékre küldött rendőrközegek, akik - öhl rendőrfogalmazó vezetésével Békéscsabán és Orosházán vannak, még nem érkezik vissza a fővárosba. Telefonom arról értesítették Bariba rendőrtanácsost,hogy Báron és társai a békéscsabai, illetve az orosházai kereskedelmi bankoknál saját hasznukra, nagy forgalmat bonyolítottak le. Ezekből az üzletekből több milliót vágtak zsebre. iupert viharos interpellációja a szélsőjobb sajtóról. illant ffsl KsS3g56 tfifggsszSEras. — Elhalasztottiáls a zalaegerszegi isderpelvéciákat. A nemzetgyűlés mai ülésén Kállay Tibor nagyszabású expozéja után — amelyről lapunk más helyén "számolunk be az interpellációkra, tértek át. Kiss Menyhért a Lakáshivatal működését kritizálta hosszasan, Strausz István a devizaellátás ügyében interpellált. Kállay pénzügyminiszter válaszában kijelentette, hogy a devizaellátás nehézségei remélhetőleg rövidesen megszűnnek. A kormány nagyobb ,— 10—60 milliárdnyi — exportra határozta el magát és ennek révén nagyobb összegű külföldi valutához fog jutni. Nagy Ernő a Gulácsy beregi alispán ellen indított vizsgálat befejezésétköveteli. Dénes István a váltságföldek beadását sürgette. , Nagy érdeklődése előzte meg Rupert Rezső interpellációját. Stuport visszapillantást vetett beszédében a kommün utáni időkre, amikor felelőtlen elemek a nép nevében ítélkeztek. Sajnos, a még a Bethlen-kormány sem tudott megbirkózni az atrocitásokkal. A közéletben a legsúlyosabb támadások érik az állami és a társadalmi rendet.. (fagy zaj.) Az utcai terror után a sajtótérről következett el. Főleg a Szózat és A Kép járnak elől. Mind a két lap szegényen kezdte pályafutását, amely végül egy dúsan,felszerelt sajtóépületben, a Stádium épületében végződik. Hogy honnan került elő a szükséges pénz, azt nem tudja, de azt hiszi, hogy, a, nyilvánosság kizárásával t megválgási* alapon szerezték meg. (Óriási zaj.). Zsilinszky Emire: Alávaló hazugság! (Zaj.) Klipért Rezső: Hogy hitelre csinálták a lapot, azt aláíjságüzem bizonyíthatja. Más esetben a Nemzeti Hitelintézet folyósított pénzt Zsilinszky Endre számlájára. Zsilinszky Endre: Mi köze hozzá? Ne rágalmazzon! Rupert, a .nagy zajban alig tudja folytatni beszédét. Elmondja azután,, hogy megtörtént az is, hogy az Áruforgalmi r t. emberei papírtekercseket gurítottak az Ujságüzem udvarára azzal, hogy ez ellenértékűl szolgál a Szózat nyomásáért. Megállapítja, hogy a *Szózat nem a saját erejéből,, hanem közpénzekből él. (Nagy zaj.f Elnök Rupertet a .megvágás* imparlamentáris kifejezése miatt, utólag rendreutasítja. Rupert ezután a másik orgánummal foglalkozik, amely szerinte forradalmi hangon ír és testvérharcot üzen. E Ezt a lapot — A Nép-et — holland pénzen csinálták. Avallási célokragyűjtött pénzért vallási gyűlöletetszitának. Amikor kifogyott a pénz, akkor Biárdék és Wolffék mentek oda. A Nép is megcsinálja, azt az erkölcstelenséget, amit , a Százát, hogy az első és második oldalon borzasztóan antiszemita, addig a hátsó oldalon közli a zsidó kereskedők hirdetéseit. Gaal Akasztón: Ez a gyakorlati antiszemitizmus. Rupert Rezső: Jazek a lapok állandóan kedvezőtlens ág.ági...fejeilmények között, ólnak, és .nem valószínű, hogylpa .T.oxfy-iltetit'-jiá óidt ’djf hjjomidát a maguk pénzén szerezték!- AjNagy zaj.) ÍKem csodálja, hogy. a kormány egyes lapokat szubvencionál. Ez a három szubvenciós lap a Szózat, A Nép, és a 8 Órai Újság. A legutóbbi, a zsidóknak készül. (Derültség a Ház minden oldalán.) A Szózat katonai diktatúrát kiván. Azt sem átallották, hogy Appohyi Albertet bandavezérnek nevezzék el. Zsilinszky Endre: Ez nem igaz! (Felkiáltások: De igaz! Olvassa el!) Rupert Rezső azután állandó nagy zajban megemlíti, hogy a Szózat és A Nép a legutóbbi bombamerénylettel kapcsolatban mit írtak. A Népet csak a Vörös Ujság-hoz lehet hasonlítani. (Zaj.) Ez nem is csoda, ha figyelembe vesszük, kik írják. Zsirkay János, az egyik szerkesztő Az Ember 1919 január 14-iki számában a diadalmas forradalmat ünnepelte. Nagy Ernő közben azt kiáltotta Zsirkay Jánossal kapcsolatosan Rakovszky belügyminiszter felé: — Méltó társa önnek! ■— Erre a belügyminiszter ingerülten kiáltotta vissza: — Kikérem magamnak ezt a durva hangot! — Óriási zaj támadt erre az ellenzéken és a jobboldalról össze-vissza kiáltoztak mindenfélét Nagy Ernő felé. Az elnöklő Huszár Károly a nagy izgalomban végre is felfüggesztette az ülést. A szünetután még mindig állandó viharos jelenetek közben ' beszélt tovább' ‘stupent."'Részletesen foglalkozott A Nép szerkesztőségének több tagjával. — Amíg ilyen lapnak — mondotta _ szabad hazudni és rágalmazni, addig más lapoktól a kormány megvonja, a levegőt.' De a kormány ezenkívül is súlyos mulasztást követett el, amikor nem,' óvta meg a kormányzót attól, hogy ezeket a "lapokat látogatásával megtisztelje. Elnök figyelmezteti, hogy a kormányzó személyét ne vonja be a vitába. Rupert Rezső: Csak a tényt szögeztem le. Ezek a lapok a legutóbbi bombamerénylet kapcsán úgy ránehezedtek a rendőri vizsgálatra, hogy a rendőrség nem merte a katonai szakértők véleményét szó szerint leközölni. Interpellációjában kérdi a kormánytól, hogyan volt tehetséges, hogy az államfő február 14.-én két párttabot látogatott meg, olyan lapokat, amelyek naponta uszítanak. (Taps az ellenzéken.) Zsilinszky "Endre" személyes kérdésben szólalt fel. Rupert őt gyanúsítással illette. Ezt nem hagyhatja szó nélkül, ő magánszemélytől kapott, nagyobb összeget, ezzel indította meg a jegyzést a Stádium-nyomda részvényeire. A Hangyával és a Futurával való kapcsolat csak a papír ellátással függött össze. A mozisok idejében nem ő, hanem Ulain volt a lap főszerkesztője. Rakovszky Ivánbelügyminiszter szólalt fel azután és kijelentette, hogy a kormányzó nem kívánt ‘ a’ Szdéhre,másngyvitatott lapok politikája tekintetében állást foglalni. " Ezután néhány személyes kérdést intéztek el, majd Orpády Győző mondotta el interpellációját a földreform. végrehajtásáról. „ Az, ülés végén.— fél hét órakor — Csik József, Raisinger Ferenc, Nagy Ernő, Éhn Kálmán, Zsitvay Tibor, Görgey István ésSzabó József interpellációjuk elvulasztását kérték. Ehhez a nemzetgyűlés egyhangúlag hozzájárult.