Az Ujság, 1923. augusztus (21. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
Budapest, 1925 Ara ISO korona. XXI. évfolyam. 171. szám. Szerda, augusztus L Előfizetési árak: Negyedévre ........ 12000 K. Egy hóra ................ 4000 K. Külföldre az előfizetési ár kétszeresét számítják. Egyes szám ára Budapesten, vidéken és pályaudvarokon hétköznap 120 K. vasárnap ISO K. Ausztriában hétköznap 2000.—. vasárnap 2500.— osztrák kor. Megjelenik ünnep utáni napok kivételével minden nap.AZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE Budapest, Biskóczi-ut 54. u. Tel József 13-30. József 122-56. KIADÓHIVATAL Budapest, Vilmos császár-ut 34. rez. József 13-35, József 16-20, József 122-56 FIÓKKIADÓ HIVATAL l. Budapest, Erzsébet körut 43. ROVÁS. Bethlen István gróf „parlamenti szellem" tekintetében nem fogad el kitanitást (természetesen az ellenzék részéről) és ebben igaza is van. Nemcsak az állása méltósága emeli minden ilyen kitanító szándék fölé, hanem a múltja is, amikor mesternek bizonyult abban, amiben most hajlandó tanítvány lenni. Bethlen István gróf vezér volt akkor is, amikor a miniszterelnök — Tisza István gróf volt és a vezérek — obstrukciót vezéreltek. A legkíméletlenebbet, amelyet valaha a magyar parlament palotája látott. Egy fejről volt szó, amelynek — persze, csak politikai értelemben — le kellett hullnia, ha addig megdermed is az egész ország. Ilyen iskola után igazán nagyon természetes, ha Bethlen István grófnak ettől az ellenzéktől nincs mit tanulnia. Hála Istennek, megint csak akadt — ezúttal a házszabályok körül — egy tekintélyes vita, amely nem oldott meg semmit, nem döntött el semmit, nem vitt előbbre semmit, de elfogyasztott egy délelőttöt a más „munkára"" szánt és állítólag drága időből. Nem unják még az urak? Nem jobb lenne már vakációra menni, hogy ha már együtt nem hagyják egymást dolgozni, dolgoznának külön-külön, otthon, a maguk portáján. Az is nemzeti munka, ha mindenki a maga dolgát hasznosan elvégzi.* Megjelent a magyar életben az első milliót: köztisztviselői havi fizetés. Erkölcsöt érzünk benne, hogy biró kapja. Hogy egymillió kell egy curiai biró havi megélhetésére, ez tragikus mértéke a mi financiális állapotunknak. De hogy végre meg is kapja ezt a milliót, ez vigasztaló szimptómája egy méltányosabb és emberségesebb kormányzati fölfogás érvényesülésének. A köztisztviselő helyzete a mai nappal eltávolodott attól a sötét mélységtől, amelyből már csak a nyomor jajkiáltása hangzott föl és közelebb emelkedett az élet világosságához. Jólehet az új fizetés se jelent sokat. De jelent annyit, hogy munkából is meg lehet élni. Annak is, aki a köznek dolgozik. Pénz és munka. Déltájt, ugyanabban az időben, mikor a magyar munkások küldöttei a magyar miniszterelnök elé járultak, tíz percre megállt minden munka a fővárosban. Rövid tíz percig nem dolgozott a munkás. Ezt nem lehet tüntető sztrájknak nevezni- Senki se gondoljon sztrájkra, senki se akar sztrájkot, mindenki irtózik a munkabeszüntetés gondolatától, amelynek csak fokozott nyomorúság, közveszedelem és nemzeti károsodás járhat a nyomában. A munka erejét és hatalmát se akarhatták a munkások megmutatni. Nagy és dicső a munka hatalma, de ezt demonstrálni csak munkával lehet. A dologtalanság csupán gyengeséget jelenthet; nem egyéb, mint betegségi tünet. Maradjunk hát annál, hogy a tízperces tüntetés nem akart semmi egyebet, csak bemutatni kormánynak és munkaadónak, országnak és világnak, hogy a magyar munka beteg. De ha csak ennyit akart igazolni, bízvást elmaradhatott volna. Hiszen amit bizonyít, az tudott és elismert dolog, és a már meglátott igazsághoz felesleges a nagyszóüveg. Mert azon keresztül már nem az igazi valóságot látom, hanem a túlzottat, az elnagyoltat. Szebb és nobilisabb lett volna e nélkül a tüntető munkabeszüntetés nélkül. Nem akarunk ebből az apró szépséghibából nagy kelevényt kifakasztani, de mégis szeretnénk egy kis tanácsosai szolgálni a magyar munkásságnak. Ha még egyszer szükségét érzi az efféle tüntetésnek, Isten neki, csinálja meg, de kisérje egy előkelő gesztussal. Mondja, hogy „igazam demonstrálására tíz percig nem dolgozom, de hogy senki se vádolhassa a magyar munkást munkaiszonnyal, vagy a munka szentségének megsértésével, kétszeresen helyrehozom a mulasztást és a munkaidő végeztével húsz percig tovább dolgozom Mert mindenkinek, tudnia és vallania kell, ám elsősorban magának a munkásnak, nemcsak a régiigét, hogy a munka nemesit, de azt A magyar kölcsön a sinaiai konferencián. A konferencia kedvező hatása alatt 0.03-ra javult a korona. Szinaja, július 31. (Orient Rádió.) A konferencia utolsó ülését Bratianu elnöklésével ma délelőtttartották meg. A magyar kölcsön kérdéséről végleges megegyezés jött létre, miután a kérdést békülékeny szellemben vizsgálták meg, minthogy a kis-entente soha nem ellenkezett Magyarország pénzügyi újjáépítésének megkönnyítésével. Az írásba foglalandó határozatban, amelyet a jóvátételi bizottságnak fognak megküldeni, megállapítják a zálogjogok felfüggesztésének feltételeit, úgyszitén szigorú ellenőrzését annak, hogy Magyarország ne használhassa fel a kölcsönt hadifelszerelésre vagy propaganda célokra. A e tekintetben tervezett és pontosan körülírt intézkedéseket egyelőre titokban tartják. Benes dr. külügyminiszter annak a nézetének adott kifejezést, hogy a magyarországi helyzet nem hasonlítható össze Ausztria helyzetével, mert ez az utóbbi mindent megtett a békeszerződés végrehajtása érdekében. A három miniszter megelégedését fejezte ki a konferencia megtartása miatt, mert ez módot adott arra, hogy a fenforgó kérdéseket szívélyes egyértelműség szellemében tárgyalják. Szóba került a kois-entente általános politikája, különösen Németország irányában és teljes volt az összhang arra nézve, hogy a kis-ententenak akcióit a nagyhalas i mákéval összhangba kell hoznia. Külön határozatot ebben a kérdésben nem hoztak. Benesy dr. miniszter a lapok tudósítóinak kijelentette, hogy határozott meggyőződése szerint a lengyel-cseh vitás kérdést kedvező és végleges formában el lehet majd rendezni, mert a két állam közös érdeke jelentősebb, semmint a mostani félreértések kiinduló pontja. A határidő szerint a következő összejövetel színhelye Belgrád lesz. Ez a konferencia valószínűleg a népszövetségi gyűlés ülésszaka után ül majd össze. A délután folyamán egyrészt Dúca és Benes,, másrészt Dúca és Nincsics miniszterek tanácskoztak egymással. Az utóbbi tanácskozás folyamán Duca miniszter felsorolta a szerbiai román kisebbségek bánásmódjával kapcsolatos panaszokat. E panaszokat Nincsics barátságos szellemben kívánja elintézni. A három állam gazdasági viszonyát beható megvitatásnak vetették alá, melynek alapján gyakorlati megoldásban fognak megállapodni. Nincsics miniszter Belgrádba. Benes miniszter Prágába utazott vissza. Benes meg van elégedve. Sinaja, július 31. (Orient Rádió.) Benes dr. cseh külügyminiszter a hírlapírók előtt a következőket mondotta: „A nagyhatalmak egyre jobban megértik a kis-entente szerepét és természetes, hogy iránta való jóindulatuk egyre fokozódik. A Nyugat megérti, hogy a kis-entente a rend eleme és a minden áron való béke garanciája. Valamenynyi nehézség közepette, amely most Európát felkavarja, csupán a kisentente mutatkozik a konszolidáció tényezőjének. Az ellenséges propaganda úgy tünteti fel a kisententeot, mint Magyarország ellenségét, azonban senki sem tudja konkrét bizonyítékát adni ennek az állításának, amely ilyenformán tendenciózusnak bizonyul. A mi szövetségünk hatásköre világos megállapodásban van lefektetve és korlátozva. A sinajai értekezlet a gyakorlatban még inkább megerősítette a szövetséges államok, szolidaritását és ezzel együtt Közép-Európa békéjét. Sinaja, július 31. Benes cseh külügyminiszter tegnap este .Vsiverka bukaresti cseh követ és Jouvenel francia szenátor társaságában Prágába utazott. Elutazása előtt Duca román külügyminiszternél tanácskozás volt a cseh-román gazdasági és pénzügyi kérdésekről. Tárgyalták még a csehországi és felvidéki hitelezőkkel szemben fennálló magyar adósságok kérdését és megállapították annak a bizottságnak a tárgyalási módját, amely legközelebbi időben Prágába jön. Tárgyalták továbbá a zárolt tulajdon kérdését és néhány más kérdést, melyekben megegyezés jött létre, illetve megállapodás a bizottsági eljárásról, az új gazdasági igazságot is, hogy a nemzeti vagyon nem egyéb, mint a jól teljesített munka. Szinte elviselhetetlen együgyűség, hogy a munkának verekednie kell a megélhetést jelentő pénzért. Hiszen munka és pénz az egy. Munka a pénz ellenértéke, pénz a munka gyümölcse. Minden a munkából lesz, maga a pénz is, s a jól végzett munkáért nem sok semmiféle pénz, mert a munka megint pénzt teremt és pénzt jelent. Pénzszűkéről beszélünk minduntalan és sopánkodunk a pénz értékének rohamos sülyedése miatt. És keressük az okokat a rossz békében, a veszedelmes szomszédságban, a züllött politikai viszonyokban. Joggal, mert mindez sokat, jelent egy lejtőre jutott nemzet életében. De leginkább annyiban és legfőkép azért, mert mindez megbénítja a munkát. Rossz béke és rossz szomszédság és rossz politika azért veszedelem és azért jár pusztulás a nyomában, mert az embereket elvonja a munkától, odakergeti a könnyű keresetek, a léha megélhetés kétes világába, vagy kizavarja az idegen messzeségbe, jobb hazát keresni. Pedig minden bajnak volna jobb orvossága, mint amit alkalmazunk. Egy van, ami a legrosszabb békét is jóváteszi, a rossz szomszédságot is megjavítja, a hibás politikát is jobb útra tereli: a munka. A munka az, ami kibővítheti a határainkat, a munka az, ami növeli becsületünket külső országokban, a munka az, ami észretérítheti tévelygőinket, a munka az egyetlen fegyver, amely megjavíthatja valutánkat. Adjuk meg a munkásnak, ami a munkásé, mert a teremtő munka a vagyon, az érték, az adó, az élet, az aranyvaluta, a búzavaluta, a menekülés, a feltámadás, az erő és a hatalom. Csak egy igazán értékes pénznem van a világon: az alkotó munka. Este Zürichben : Budapest 0.03, Berlin 0.0004‘/*, Bécs 0.0078’/*, Newyork 560.25, London 2560, Páris 32.75, Prága 16.52,/ Belgrád 5.80, Szófia 5.15, Bukarest 2.82Vt, Varsó 0.0028 Este a zürichi devizaforgalomban újra 0.03-ma jegyezték a magyar koronát, ami a legutóbbi jegyzéssel szemben javulást mutat, örvendetes jelenség, hogy a koronát Prágában ma este már szintén magasabban, O.Ohto-del jegyezték a prága-zürichi paritásban. Általános a felfogás, hogy a javulás a sinaiai eseményei logikus eredménye. Főleg akkor tért újra magához a magyar korona, amikor a bukaresti hivatalos jelentésből kiderült hogy a kis-entente is hozzájárul a magyar zálogjog feloldásához a külföldi kölcsön céljaira. Egyelőre zavaróan hat az a körülmény, hogy a kis-entente külügyminiszterei titokban tartják a zálogjog feloldásához, illetve a magyar külföldi kölcsönhöz fűzött különleges feltételeiket Abból a tényből azonban, hogy a magyar korona árfolyama Prágában is a javulás útjára lépett, arra lehet következtetni, hogy ezek a feltételek nem ütköznek leküzdhetetlen akadályokba, különben érthetetlen volna a prágai pénzpiac optimizmusa a magyar korona iránt. Nem kielégítő a francia válasz. Bécs, július 31. (Az Újság bécsi szerkesztőségének telefonjelentése.) Mint Londonból jelentik, bár az angol külügyminisztérium a legnagyobb titoktartással kezeli a francia és belga választ, mégis kiszivárgott annyi, hogy az angol kormány nem tartja kielégítőnek a válaszokat. A válaszok megegyeznek abban, hogy Németországgal csak a passzív ellenállás megszüntetése után állanak szóba. Ezzel szemben Anglia el akarja kerülni a helyzetnek ilyen kiélezését. Az angol körök nem jó szemmel néznek azok elé az eszmecserék elé melyeket a francia és belga válasz — úgy látszik — szükségessé tett. Ebben Anglia a jóvátétel megoldásának halogatását látja és ezért ezt a középeurópai helyzet szempontjából igen sajnálatos dolognak tekinti. Olaszország bevárja Anglia, Belgium és Franciaország tanácskozásainak befejezését és csak azután válaszol érdemben az angol jegyzékre. Mit tartalmaz a francia jegyzék ? Páris, július 31. (Havas.) A lapok jelentik Londonból. A francia jegyzék szerint Franciaország újjáépítés céljára az A. és B. bonok ötvenmilliárd aranymárkájának ötvenkét százalékára, vagyis huszonhatmilliárdra tart igényt, hajlandó azonban a C. bonok nyolcvankétmilliárdjából őt megillető részről a szövetségesekkel szemben fennálló adósságok törlesztése céljából lemondani. A francia komány felveti azt a kérdést, hogy Anglia