Az Ujság, 1925. április (22. évfolyam, 74-97. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Budapest, 1925 szerda, április 1 Ára 2000 korona* ,X­XIII. évfolyam, 74. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Negyedévre, 120,000 korona Egy hóra ... 40,000 korona Egyes szám ára Budapesten, vidé­ken és pályaudvaron hétköznap 2000 korona, vasárnap 3000 korona Ausztriában hétköznap 25 Groschei vasárnap 30 Groschen. Megjelenik Ünnep utáni na­pok kivételével minden napAZ ÚJSÁG SZERKESZTŐSÉGE ÉS KIADÓHIVATAL, V., Vilmos császár­ út 34. sz. TELEFONSZ­ÁM­OK: 154-20, 154-21, 154-22, 154-23. A nyomda telefonja (csak este hat órától kezdve) 151—21. FIÓK KI­ADÓHIVATAL, Budapest, VII. Erzsébet­ körút 43. sz. Telefonszámt­örtzset 18­-28. Szenzációs orvosi szakvélemények Fraseich elmeállapotáról. Jarz Anin­oviik Az idén aligha lesz meg a leszerelési konferencia. Az Újság külön kábelszolgálata. Washington, március 31. A leszerelési kon­ferenciát aligha lehet 1925-ben megtartani, hacsak Franciaország meg nem változtatja ál­láspontját. Az amerikai kormány csodálkozva értesült Daeschner nagykövet útján, hogy Franciaországot Coolidge ajánlata nem ér­dekli. Diplomáciai körökben nagy jelentősé­get tulajdonítanak annak a hírnek, hogy Coolidge ellensége minden kölcsönnek, ame­lyet külföldi államok fegyverkezés céljából akarnak felvenni. Ez a hír nagyjelentőségű, mivel ezzel függ össze közvetlenül Francia­­ország állásfoglalása a leszerelési konferen­ciával szemben. (United Press.) Németország új biztonsági ajánlatot Herd az enfsn e­lsoz. Bécs, március 31. (Az Újság bécsi szer­kesztőségének telefonjelentése.) Berlinből je­lentik: A birodalmi kormány és az entente­­államok kormányai között Németország biz­tonsági ajánlata ügyében folyó tárgyalások ál­talában kielégítők. Berlinben azt hiszik, hogy Franciaország valószínűleg fel fogja szólítani Németországot ajánlatának szabatosabb és bővebb kifejtésére, vagy pedig sok kérdést fog intézni a birodalmi kormányhoz. A német kormány készséges felvilágosítással szolgál ezekre a kérdésekre és jó forrásból származó s úgy látszik, alapos hírek szerint új emlék­iratot fog küldeni az entente-hoz a biztonsági kérdésben. Németország bízik abban, hogy végül is nemzetközi értekezletet hívnak össze a biztonsági kérdés megoldására valószínűsést még a nyáron, mivel az entense úgy szeretné, hogy Németország már az ősszel belépne a nemzetek szövetségébe. Lloyd-George a Csehországhoz csatolt magyar terület­ek feértését a bíh­íróság elé kívánta terjeszteni Londonból jelentik. Legutóbbi alsóházi be­szédében Lloyd-George a genfi jegyzőkönyv hiá­nyait bírálta. Beható példák alapján igazolta be, hogy a kötelező döntőbíráskodás alapelve nem vihető keresztül. Románia is híve a jegyzőkönyv­nek — mondotta Lloyd­ George. — Vájjon haj­landó volna-e ez az állam a vitás magyar terüle­tekre nézve a döntőbíróság ítéletét elfogadni? Csehországinak is vannak vitás határkérdései Ma­gyarországgal. Hajlandó volna-e Csehország ezek­kel a kérdésekkel döntőbírósághoz fordulni? A csehek arra törekszenek — folytatta Lloyd­ George —, hogy bizonyos magyar területeket a maguk részére megtartsanak. Statisztikájukat olyan módon állították össze, hogy azzal mindent bebizonyíthatnak, amit be akarnak bizonyítani. A vitás területen véletlenül éppen egy magyar képviselőt választottak meg. Hajlandók lenné­­nek-e erre a területre vonatkozóan a döntőkb­ő­­l ítélnének adni? Az­ osztrák szanálás: Bécs, március 31. Az Ausztria részére kirendelt népszövetségi főbiztos most küldte szét 27-ik havi jelentését, amely a február 15-től március 15-ig terjedő időt öleli fel. A pénzügyi helyzet tekinteté­ben a jelentés megemlíti, hogy a B-schilling-szám­­láról nyújtott előleg a vámok és a dohányjövedék bevételeiből már megtérült. A jelentés rámutat arra az ismert tényre, hogy január hónapban az államháztartás 5 millió schilling fölösleget muta­tott. A jelentés megállapítja, hogy a Nemzeti Bank kamatlába már­ nem tekinthető minimális kamat­lábnak, mert a magánkereskedelemben már 11 szá­zalékkal is leszámítolnak váltókat és a nagy taka­rékpénztárak a betéti kamatlábat is leszállították.­ A kereskedelmi mérleg hiánya legkevésbé sem érintette a korona stabilitását. A legutóbbi évek­,­ben folytatott kereskedelmi politika segítségével lehetségessé vált, hogy a vámokat bizonyos mér­tékben leszállítsák s remélhető, hogy e tekintetben további eredményeket is el lehet érni. A jelentés végül rámutat a bécsi tavaszi vásár ■HHtoűcr­ to­orm­íb­ansrpríi.­i KOVÁI Hajrá, megindult a plakátharc. Polgármes­ter cenzúrázza, tehát rendes, legális plakátok. Nem kell tragikusan venni, hogy Wolffék a vallással agitálnak. Sőt dicséretes óvatossággal a vallás mellett s nem a zsidók ellen. Micsoda haladás ez az előző választással szemben, amikor a plakátok zsidóztak. Most ezt gon­dosan kerülik, mert hát a zsidók nem fognak ugyan Wolffra szavazni — közvetlenül, de a választás idejére jó lesz őket kímélni, mert hasznukat vehetik közvetve. A konkurrensek között ott van az egységes párt és ez is jobb, mint a szabadelvű és a demokrata. Abba a pártba pedig van belépése a zsidónak is. Nem ugyan az országos pártba, hanem csak a köz­ségibe. Választás után úgysem marad ott. ♦ Bámuljuk és tiszteljük Bud János pénz­ügyminiszter alkotmányos akkurátusságát. A pénzügyi rendeleteket, melyekre az ap­tropriá­­ciós törvény felhatalmazta, rövidesen életbe-­ léptethetné, de mégis előbb a szanálási bizott­ság elé terjeszti. Ne mondják róla, hogy nem elég alkotmánytisztelő. Mellesleg ez az alkot­mányosság megannyi pénzébe kerül a publi­kumnak. Nem baj. Amennyi kára ennek van a skrupulitásból, annyi haszna van belőle az államnak.* Bethlen István szerint a választójavaslat­tal a polgári társadalom vezető szerepét akar­ja biztosítani, nem pedig a pártja hatalmát. El­hisszük s nagyon sajnáljuk őt, ha viszont a polgári társadalom vezető szerepét csak úgy tudja biztosítani, hogy ebből biztosítva van az ő többsége. Nem tehet róla, ha például Fenyő Miksa, aki gyárosok igazgatója, tehát polgári társadalom, épp úgy elbukik a hivatalos jelölt­tel szemben, mint Pikler Emil. Ez a dolog természetében van, nem a miniszterelnök szándékában. No meg a főszolgabíró instruk­ciójában. Pótválasztás lesz Győrött Némethi és J­árcsy között. Április 7-én és 8-án lesz a pót­választás. Győrből jelenti telefonon Az Ujság tudó­sítója: Ma délelőtt gyéren jelentkeztek az urnáknál a szavazók, csak d­éifelé élénkült meg az élet a szavazóhelyiségekben, de csak­hamar nyilvánvaló lett, hogy fogytán vannak a voksok, mert többszáz polgár semmi hajlandóságot sem mutatott arra, hogy­ teljesítse alkotmá­nyos kötelességét. Vámbéri­ Rusztem pártja szokott fürgeségével bár, de minden különösebb eszköz igénybe­vétele nélkül küldte szavazóit az urnák elé, ezzel szemben Bárczay Dezső és Németh Károly pártja fokozott erővel látott­ hozzá a szavazók szállításához. Állandó munkában volt a párt­­irodák egész frakker-állománya, de végül ez a két párt is kimerült. Horváth Bálint választási elnök este 8 órakor bezárta a szavazást és a bizottságok két helyen hozzáláttak a szavazatok össze­­számlálásához. Először az első szavazókörzet voksait olvasták össze. Összesen 785 szavazat gyűlt össze, pedig 968 polgárnak kellett volna szavazni ebben a körzetben. A szavazatok így oszlottak meg: Bárczy Dezső 233, Németh Károly 347, Vámbéry Rusztem 205. Azután sorra jött a hatodik szavazókörzet. Itt 657 borítékot kellett felbontani. Ebben a körzetben 764 szavazatnak kellett volna ösz­­gyűlnie, ha mindenki leszavazott volna. A ha­todik körzet szavazatai így oszlottak meg: Bárczy Dezső 262, Németh Károly 173, Vám­béry-Rusztem 222. Ezzel a munkával 11 óra­kor végeztek a bizottságok. Aztán sorra jött a második körzet szavazatainak összeszámlálása. 543 borítékot kellett felbontani. Ebben a kör­zetben az összes szavazók száma 627. A vok­sok így oszlottak meg: Bárczy Dezső 152, Né­meth Károly 234, Vámbéry Rusztem 157. Éjjel fél egykor jelenti tudósítónk. Ebben a pillanatban fejezték be a harmadik és a ne­gyedik körzet szavazatainak összeszámlálását. A harmadik körzetben 884-en szavaztak 1042 helyett. Ezekből Bárczy Dezső 271, Németh Károly 290, Vámbéry Rusztem 323 szavaza­tot kapott. A negyedik körzetben 690-en sza­vaztak 777 helyett. .4 szavazatok így osztód­tak el a három jelölt között: Bárczy Dezső 336, Németh Károly 145, Vámbéry Rusz­tem 209. Éjjel háromnegyed 1 órakor jelenti tudó­sítónk. Fél egy tájban a bizottságok elkészültek a szavazatok összeszámlálásával. Az ötödik kör­zetben 728 szavazatot adtak le 869 helyett. Ezek közül Bárczy Dezső 270, Németh Ká­roly 239, Vámbéry Rusztem 219 szavazatot kapott. Ilyenformán Bárczy Dezsőre 1524 Németh Károlyra 1428 Vámbéry Rusztemre 1335 szavazat esett. Ez azt jelenti, hogy Bárczy Dezső és Né­meth Károly között pótválasztás lesz. Vámbéri Rusztem Németh Károllyal szem­ben mindössze 93 szavazattal maradt kisebbségben. Győrött összesen 5047 választópolgárnak kel­lett volna szavazni, de közülük csak 4287-en jelentek meg az urnák előtt, vagyis 760 vá­lasztó nem szavazott, jóllehet a szavazás köte­lező volt. Vámbéry Rusztem bukását az alábbi kö­rülmények okozták: az ellenzéki biok nem tu­dott egységesen megállapodni közös jelöltben, ami károsan befolyásolta a progresszív ellen­zék mozgalmát. Hasztalan jelent meg több szocialista és Kossuth-párti képviselő a győri választók körében, már nem tudták ellensú­lyozni azt a hátrányt, amit a biok huzavonája okozott. Ezalatt az ellenpártok erőteljesen szervezkedtek és alaposan előkészítették tak­tikai hadállásaikat. Csak természetes, hogy Vámbéry Rusztem pártjában nagy az elkeseredés s a főkorifeusok máris elhatározták, hogy a pótválasztáson Bárczy Dezső pártjára fognak állani. Vám­béry Rusztem­nek és vezérkarának az a felfo­gása, hogy inkább egy kurzusembert válasz­tanak meg, aki néhány év alatt le fogja já­ratni magát frázisaival, de nem állnak Németh Károly mellé, mert attól tartanak, hogy győ­zelme esetén évekig meg tudná tartani Győr város mandátumát. Németh Károly táborában is érdeklőd­tünk telefonon és azt az információt kaptuk, hogy őket nem hangolja le az eredmény. Nem számítottak ugyan Bárczy Dezsőnek ilyen jelentős előretörésére, de feltétlenül bíznak abban, hogy a pótválasztáson Németh Károly fölényes győzelmet fog aratni a kurzusjelölt felett. Miként informátorunk mondotta, Vám­­béryék táborában alaposan fontolóra veszik, kihez álljanak s nem valószínű, hogy éppen a szocialisták­ és a Vámbéry Rusztem mellé sorakozott zsidó vallású szavazók olyan jelöl­tet támogassanak a döntő küzdelemben, aki­nek programmja homlokegyenest ellenkezik a progresszív pártok politikai hitvallásával. * Horváth Bálint választási elnök április ■7-ére és 8-ára tűzte ki a­­pót-választás napját.■ Imi többet ér a politikánál" Figyelmébe ajánljuk olvasóinknak Az Újság szombati számában megjelent hi­tü­nket az angol hajóépítő ipar válságáról. Abban olvastuk az angol kereskedelmi mi­niszternek azt a kijelentését, hogy a munkaadók és munkások megegyezése többet ér, mint a politikus munkássága. Arról van ott szó, hogy az angol hajóépítés érdekében lemondanak az osztályharcról, vállalnak nagyobb munkaidőt, ahogy a­­ német munkások már régebben vállalták. Egy más világ levegője árad felénk s onnan Németországból, Angliából. Míg nálunk mindennek a forrása a politika, ott a politika mindent az élet adott fel­adataira és szükségszerűségére bíz. Miná­­lunk azt mondják: osztályharc, és harcol­­nak benne. Nálunk van politikai meggyőz­­ődés a pénzügyről, az iparról, a kereske-­ delemről s ezt ráerőszakolja az életre, ha ez belegebed is. Faragtak éveken át inflá­ción, defláción, kötött gazdálkodáson, vá­mon, szorzószámon s hullákon keresztül ragaszkodnak hozzájuk mind a mai napig. Ott szó van termelésről. Most Angliáb­ban, mert Németország túlszárnyalta, a válságos lefolyt évek alatt Németország­ban, minek következtében túlszárnyalta a hatalmas győztes államok közgazdaságát. Volt ott elég baj valutával, nyersanyag­­hiánnyal, versaillesi szerződéssel, Ruhr­­megszállással. S nem a valutával, nem az anyagkrízissel, nem a kurzusokkal és nem a politikával foglalkoztak, hanem mind­ezeket mellőzve, egyetlen nézőpontjuk volt: a munka. Ami a munkát elősegítette, azt megtették tekintet nélkül valutára és politikára s ami a munkát akadályozta, azt elhárították. S az egy márkából egy billió lett, de a termelés meg nem akadt. Vetettek ki magas adókat, de egy varró gépet sem akasztottak meg vele ketyegé­sében. S van ott hatalmas szocialista, sőt kommunista politika, de ahol a termelés és a m­unkaszerzés megkívánta, ott behoz­ták a kilencórai munkaidőt, kapitalista kizsákmányolás és munkás osztályharc mellett is. Nálunk a munka, a termelés ki van szolgáltatva a politikai intézkedéseknek. Nálunk nem lehetett dolgozni az infláció miatt s még kevésbé lehet dolgozni a de­fláció miatt. Ott felvettek kölcsönt s ettől fellendült az ipar. Nálunk kötöttek és nem vettek fel kölcsönt, melyet pénzügyileg adminisztrálunk s eh­ol nem lehet dol­gozni. Egy kipusztult országban, mely annyi beruházásra szorul, egy munkássereggel, mely munka után ered, nem lehet ter­melni semmit. Van szükséglet, van ter­melő­készség, azaz volna fogyasztás és volna fedező munkája, de áll minden — a pénzügyek miatt! Évek során hallunk mindenfélét tőkéről, hitelről, valutáról s egy szót sem hallunk: munkáról é­s időről. Amikor a nemzet aktíváit veszik fel, közöttük ezek nem számítanak. Pedig minden értéknek az alapja, minden nem­zetgazdaságnak a legfőbb értéke az idő, melyet munkára fordítanak! Munka nélkül a pénz holt szimbólum, a tőke értéktelen kölönc. Nem lesz belőlük soha több, min­dig csak kevesebb. S töltik a hónapokat semmivel és megmentik az országot az osztályharctól. Semmi sem ér többet a po­litikánknál s a politikánk nem ér semmit.

Next