Az Ujság, 1925. május (22. évfolyam, 98-121. szám)

1925-05-01 / 98. szám

♦AZ ÚJSÁG* PÉNTEK, 1925 MÁJUS 1 Hoyos Miksa gróf viharos ülésen magyarázta meg rimai szereplését. Beterjesztették a választójogi és felsőházi bizottság jelentését. A nemzetgyűlés május 5-én tartja legközelebbi ülését. A nemzetgyűlés mai ülését 12 óra után nyitotta meg Scitovszky Béla elnök. Az ülésen a passzi­vitásban levő ellenzék tagjai közül senki sem je­lent meg. Scitovszky Béla elnök indítványára a nemzet­gyűlés elhatározta, hogy részvét táviratot intéz a szófiai szobranje elnökéhez, majd a nemzetgyű­lés jegyzőkönyvileg örökítette meg Apponyi Sán­dor gróf halála felett érzett részvétét és elhatá­rozta, hogy részvét táviratot küld az elhunyt csa­ládjához. Puky Endre a választójogi bizottság jelenté­sét terjesztette be a választójogi javaslatról, majd Illés József előadó terjesztette be a felsőházi ja­vaslatról szóló bizottsági jelentést. A bizottsági javaslatok előterjesztése után Hoyos Miksa gróf kapott napirend előtti felszó­lalásra engedélyt. Hoyos gróf felszólalását a faj­védők óriási lármával fogadták. Lendvai István: Hazaáruló! Üljön le! Az egységespárti képviselők kórusban kiáltot­ták a fajvédők felé: Meg kell hallgatni Hoyos Miksa grófot! Percekig tartott a lárma és az elnök folytono­san rázta a csengőt, míg végre sikerült csendet teremtenie, de amint Hoyos szólni akart, Lendvai István ismét közbekiáltott: ■— Üljön le! Itt nem beszélhet! Hoyos Miksa gróf: Engem nem lehet terrori­zálni! Tegnap reggel érkeztem vissza Olaszor­szágból és Nagykanizsán láttam, hogy a lapok egy része valóságos sajtóhadjáratot indított elle­nem. (A fajvédők Baross Jánost éljenezték.) Ezek a támadások teljesen alaptalanok. Az in­terparlamentáris nemzetközi kereskedelmi kon­ferencián Baross János közölte az egyik bizott­sági ülésen, hogy ő a drágasági kérdéshez hozzá akar szólni és a trianoni szerződést is fel akarja hozni, mint a drágaság egyik fő okát. Felkértem Barosst, találja meg a megfelelő formát arra, hogy ezt a kérdést az interparlamentáris fórumon lehessen előadni. A plenáris ülés előtt felszólítot­tam Barosst, hogy a kérdést úgy tárgyalja, hogy ebből valami skandalum ne legyen. (A fajvédők lármás közbekiáltásokkal igyekeztek zavarni a Szónokot.) Bethlen István gróf: Helyes! Helyes! Hoyos Miksa gróf: A trianoni szerződésről nekem is az a véleményem, ami önöknek, de skandalummal jönni egy nemzetközi fórum elé nem lehet. (Lendvai közbeszólt, mire Hoyos ezt kiáltotta Lendvai felé: Maga csak maradjon csendben, én ott voltam a lövészárokban, ön nem!) Hoyos Miksa gróf: A bizottság Barossnak a plenáris ülésen történt felszólalásával egyáltalán nem foglalkozott és Baross mindjárt a negyedik szónál, szerintem teljesen céltalanul, o­ly módon hozakodott elő a trianoni szerződéssel, hogy a ju­goszláv és román delegátusoknál ez nagy vissza­tetszést keltett. (A fajvédők erre nagy zajt csinál­tak, mire a jobboldalról ezt kiáltották Zsirkai felé: Tűz! Tűz!) A konferencia elnöke figyelmez­tette Barosst, hogy politikával ne foglalkozzék­, mire Baross áttért a gazdasági szerződésekkel kap­csolatban ismét a trianoni szerződésre oly módon, ami szerintem nem volt helyes. Az volt az érzésem, hogy az országnak ebből csak kára lehet és ezért felmentem az előadói emelvényre és kijelentettem, hogy Baross sza­vai nem a bizottság véleménye, hanem az ő magánvéleménye és hogy mint a magyar de­legáció vezetője, abban a formában, amely­ben Baross elmondta megjegyzéseit, az elő­adottakkal nem értek egyet. Ezt szó szerint így mondottam, erre meg is esküd­hetek. Mikor az emelvényről visszajöttem, Baross képviselő úr helyeslésének adott kifejezést velem szemben. Erre tanúim vannak. (Dinich Ödön és Görgey István ekkor felemelték jobbkezüket, je­lezve, hogy amellett tanúskodnak, amit a szónok mond. Kiss Menyhért: Jelentkeznek a hamis tanuk. Hoyos Miksa gróf: Tanúim Dinich Ödön és Görgey István. De ha tízszer olyan helyzetbe ke­rülnék, tízszer ugyanígy járnék el. Lendvai István: Gyalázat! Zsirkai János: Mondjon fel Menjen vissza Spa­nyolországba! Hoyos Miksa gróf: Meggyőződésem, hogy ha­zámnak nagyobb szolgálatot tettem, (Lendvai: Szobrot neki!) mint Baross képviselő úr, akinek szerepe nem volt más, mint egyéni érdekek szol­­gálása. Én nem azért mentem oda, hogy saját ér­dekeimet szolgáljam. (Óriási zaj a fajvédőknél.) Zsirkai János: Második Károlyi Mihály! Éljen Károlyi Miksa! Lendvai István: Még beszélni mer itt! Üljön fel Hoyos Miksa gróf: Engem nem lehet terrori­zálni, ör­-Szabó­­ Dezső közbeszólt valamit, mire Hoyos gróf feléje fordulva, a következőket mondta: Mi az, maga is felcsapott erkölcsbirónak? (A fajvédők kórusban kiáltották: Fuj! Fuj!) Hoyos Miksa gróf: Csak használni véltem az országnak. (Lendvai: Károlyi Mihály is vélt.) El­járásommal védtem a hazát. A nemzetgyűlés bölcs belátására bízom, hogy helyesen jártam-e el. Egyes napilapokkal szemben, amelyek perfidül tá­madtak meg, módot fogok találni rá, hogy elégté­telt szolgáltassak reputációmnak. Dinich Ödön személyes megtámadtatás címén kért szót: — Hoyos beszéde közben — mondotta — Kiss Menyhért közbekiáltott, hogy «jelentkeznek a hamis tanuk.» (Podmaniczky Endre báró: Per­­fidia!) Felszólítom Kiss Menyhért képviselő urat, hogy ismételje meg ezt a kijelentést a parla­menten kívül, hogy a törvény elé állíthassam, mert másképpen nem tartom őt alkalmasnak arra, hogy vele szemben magamnak elégtételt vegyek. Kis Menyhért nagy zajban állt fel. Én nem azt mondtam, hogy Dinich hamis tanú, hanem azt mondtam, hogy jelentkeznek a tanúk, olyan értelemben, amit a köznapi életben úgy szoktunk kifejezni: „kis hamis". A képviselők nagy része vidám derültséggel fogadta Kiss Menyhért magyarázkodását. Az el­nök feltette a kérdést: használta-e a sértő kifeje­zést Dinich Ödönnel szemben? Kiss Menyhért: Nem. (De mondta — kiáltot­ták többen.) Dinich Ödön (izgatottan kiáltja Kiss Menyhért felé): Hazudik! Kiss Menyhért: Defétista tény nyilvánult meg Baross János hosszabb nyilatkozatban vála­szol Hoyos Miksa gróf mai parlamenti felszóla­lására. Kijelenti, hogy a római ülésen elmondott beszédét a jövő héten fel fogja olvasni a nemzet­gyűlésen. — Ami beszédem francia stílusát illeti — foly­tatódik a nyilatkozat —, beszédemet egy hivatá­sos diplomáciai fordító barátommal simíttattam át előzőleg és mondhatom, hogy munkája első­rangú. Nevetséges Hoyos grófnak az az állítása, hogy én megköszöntem neki felszólalását. Hoyos gróf, amikor lejött a pódiumról és odaült a mel­lettem lévő helyére, odaszólt hozzám: — Nagy hiba volt felszólalásod! Erre én igy feleltem: — Ha az én felszólalásom hiba volt, akkor te arra rádupláztál. Mindenesetre erős fantázia kell ahhoz, hogy ezt a feleletemet Hoyos gróf köszönetnyilvánítás­nak minősítette. — Dinich képviselőtársam pár perccel később hátraszólt hozzánk,, hogy ő mind a két felszóla­lást helyesli, mert az egyik a jelen, a másik a jövendő magyar érdekeket szolgálja. A románok, akik között magyarul tudók is voltak, közvetlenül mögöttem ültek. Nem akartam ellenfeleink­ örö­mére az ország érdekeivel ellentétben álló vitát a magyarok között folytatni és ilyenféle választ adtam: — Ha neked volna is igazad, egy bizonyos: én nyugodt vagyok a felöl, hogy felszólalásommal szolgáltam hazámnak! — Én a kérdés elintézését magyar fórum elé vittem s elutazásom után tudtom nélkül a magyar csoport ülést tartott, melyen Hoyos gróf is jelen Hoyos Miksa gróf az egységes párt mai érte­kezletén szóvátette ismert ügyét és arra kérte a pártot, hogy támogassa becsületének védelmében. Bethlen István gróf miniszterelnök nyilatkozott a párt nevében s a többi között ezt, mondotta: — Azoknak a férfiaknak, akik külföldön nem­zetközi tstrumok előtt megjelennek, minden al­kalmat meg kell ragadniok arra, hogy a külföl­det az ország helyzetéről tájékoztassák és minél több barátot szerezzenek Magyarországnak, úgy hiszem, magyar emberek között nincs különbség abban, hogy a trianoni békeszerződésről mi az álláspont Magyarországon. Rómában... Hoyos Miksa gróf izgatottan ugrott fel helyé­ről: Micsoda defétista tény? Ez mégis csak szem­telenség! Az elnök Hoyos Miksa grófot rendreutasította, majd megállapította, hogy Kiss Menyhért nem használta a sértő kifejezést, mert a gyorsírói jegyzetekből ezt nem lehetett megállapítani és igy az ügy tárgytalan. Az elnök javaslatára kimondta a nemzetgyű­lés, hogy legközelebbi ülését május 5-én, kedden délelőtt 10 órakor tartja és akkor a zárszáma­dási vizsgáló bizottság jelentése és a mentelmi bizottság jelentései fognak a napirenden sze­repelni. Petrovics jegyző felolvasta Rakovszky Iván belügyminiszter írásbeli válaszát Beck Lajosnak a kertvárosról elmondott interpellációjára, majd a válasz tudomásul vétele után az ülés 1 óra előtt néhány perccel véget ért. volt és a magyar csoport megállapította, hogy Hoyos gróf felszólalása nem a csoport vélemé­nyét fejezte ki, hanem az Hoyos grófnak csak magánvéleménye volt. — Nem gondolja gróf úr, hogy ezt a kijelen­tést inkább római felszólalásának elején kellett volna megtennie? Azt kellett volna mondania, hogy engem nem a magyar csoport nevében de­­zavuál. Súlyos mulasztása következtében ugyanis úgy állott a világ előtt, mintha az általam előadott magyar igazságokat a magyar csoport nevében dezavuálta volna annak vezetője. Ez menthetetlen hiba volt. — A magyar csoportnak ez a határozata kü­lönben nekem teljes elégtételt ad Hoyos gróffal szemben. A magyar közvéleménynek időközben tapasztalt állásfoglalása pedig határtalan öröm­mel tölt el, azért, mert látom, hogy van még egy kis nemzeti önérzet és lelki erő bennünk, petyhüdt magyarokban. Ezt az örömömet igazán nem ké­pes elrontani Hoyos grófnak még az a teljesen érthetetlen kijelentése sem, hogy ő közérdekből szólalt fel, én azonban magánérdeket szolgáltam felszólalásommal. Vájjon mi az isten csudája ma­gánérdekem lehet nekem abban, hogy szegény hazámnak igazáért verekszem a világ fórumán ellenségeinktől körülvéve és kitéve annak, hogy saját honfitársam hátba támadjon. Ekkora ízléste­lenséget még a védekezés eszközeiből teljesen ki­fogyott Hoyos grófról sem tételeztem fel. Méltó­ságomon alulinak tartom ezzel tovább foglalkozni. Mindenesetre ez a vitatkozási modor is egyike azoknak az okoknak, amelyek a nemzet legna­gyobb k­árára lehetetlenné teszik, hogy legalább külpolitikai kérdésekben egységes magyar front tudjon kialakulni. Ebben a vonatkozásban egyik magyar állampolgár sem lehet különb vagy hazafiasabb a másiknál. Tiltakoznom kell az ellen, hogy becsületes haza­fiakat pellengére állítsanak. Kell, hogy­ a párt együttérzésének adjon kifejezést azzal a férfiúval szemben, aki népszerűségének feláldozásával is hazájának akart szolgálatot tenni akkor, amikor a római kongresszuson felszólalt. A külföldön csak akkor fogunk magunknak barátokat szerezni, ha azokat a kérdéseket, amelyek bennünket oly fáj­dalmasan érintenek, megfelelő módon, megfelelő helyen és megfelelő tapintattal fogjuk előadni. Ezt tette Hoyos Miksa gróf is felszólalásában s legyen meggyőződve arról, hogy a párt egyértel­műen helyesli magatartását. Baross János válasza Hoyos Miksa grófnak. Bethlen István gróf megvédte Hoyost. Ugron Gábor szerint a passzivitás buktatta meg a titkos választójogot Kritika a demokratikus biokról. — Sándor Pál válaszol Baracs Marcellnek. — A községi választás hívei. Bárczy István a régi Budapest visszaállítását akarja. A fővárosi szabadelvű párt erzsébetvárosi XIII. és XIV. választókerületi polgársága ma este a párt Rákóczi­ út 28. szám alatt levő helyiségében közös vacsorára gyűlt össze. Bár előzetesen nem volt szó arról, hogy a párt vezetői politikai be­szédet mondanak, a nagyarányú érdeklődésre Ugron Gábor mégis szólásra emelkedett. " Az országos politikában — mondotta — a passzivitás taktikája megbukott már az első pil­lanatban, amikor a passzivitást követők kivonul­tak. De most demonstrálódik csak igazán, ami­kor a biok felbomlik, hogy mennyire megbukott ez a taktika, mert hiszen most már kétségtelenül meg lehet állapítani a passzivitás passzív szám­láját. A passzív ellenzék távollétében megalkották a házszabályokat, keresztülvittek minden tör­vényjavaslatot és most a legutóbbi bizottsági tár­gyaláson még a kormány álláspontját sem fogad­ták el, hanem a titkosságot még az eddiginél is szőkébb térre szorították. Eredményt a világon semmit el nem értek, mérhetetlenül sokat ártot­tak a szabadelvű és demokratikus gondolatnak, megerősítették a reakciót és elbuktatták a titkos választójogot. Ugyanígy fognak járni a városi vá­lasztásokon is. A baloldali biok megalakulása megerősítette a Wolff körül csoportosuló párto­kat, a szabadelvű párt megbomlása megerősítette Ripka pártját és saját egyenetlenségük és a jelö­lések alkalmával nyilvánosságra került jelenetek révén meggyengült saját pozíciójuk s így ,ha a reakció városházi várát megdönteni nem sikerül, annak egyedül az lesz az oka, hogy a polgárai pártok kisebbségi képviselet ellenére is a szociál­demokratákkal kötöttek szövetséget. — Mi, akik hűek maradtunk a kimondott szó­hoz, akik ma is ugyanazt hirdetjük, amit hirdet­tünk a háború előtt, a háború alatt, a forradalom és ellenforradalom alatt, akik az egyedüliek­ vol­tunk abban, hogy a szabadelvű zászlóhoz minden körülmények között hűek maradtunk, akik egye­­düliek voltunk abban, hogy a háború vége óta az ország területét sem gyávaságból, sem kényelem­szeretetből, sem pihenés céljából el nem hagytuk, hanem állandóan itt voltunk és tartottuk a há­zunkat polgártársaink védelmében a legnagyobb veszedelmek között, mi kitartunk a jövőre is a tiszta szabadelvű gondolat mellett. Meggyőződé­sünk, hogy ennek a gondolatnak érvényesülése nem függ a mai, vagy holnapi választás eldőltétől, ez a gondolat örök igazságokat hirdet, melyeknek előbb-utóbb győzedelmeskedniük kell, ha meg­­győződéses ,becsületes, önfeláldozó, minden hiú­ságtól mentes és minden hatalmi aspirációt elke­rülő politikusok tartják a zászlót a kezükben. BÁRCZY a RÉGI BUDAPEST VISSZAÁLLÍTÁ­SÁRA SZÓLÍTOTTA FEL A TÖMEGEKET. Ma este nagyszabású politikai vacsorát tartot­tak a demokratikus ellenzéki pártok a Központi Demokrata Körben. Bárczy István is felszólalt és a többi között ezt mondotta: — Ezt az alkalmat arra szeretném felhasz­nálni, hogy az én úgynevezett pálfordulásokmat megindokoljam. Én abból indultam ki és mate­matikailag úgy festett a dolog, hogy nem kívána­tos a polgárságnak azt a részét, amely elégedetlen az eddigi rezsimmel, de bárminő okból nem haj­landó egy listán szavazni a szociáldemokratákkal, ne kényszerítsük arra, hogy a másik táborba visszamenjen. Elvileg ma is ezt tartja helyesnek, de a gyakorlat azt bizonyította, hogy a polgári tömegek nem szeretik, ha ilyen dilemi­ák elé állítják őket. Itt most élet­halálharcról van szó: a reakciót meg kell buktatni.­­ A polgárság nagy többsége azon a nézeten volt, hogy nem hajlandó nüanszokra tekinteni, hanem együtt akar menni e­nnek a célnak az el­érésére a szocialistákkal. Nincsen értelme tehát, hogy én egy teória kedvéért elváljak azoktól a polgároktól, akiknek bizalmából hosszú időn át működtem. Ez cselekedetem tulajdonképeni ru­gója. — Az, hogy mi egy listán szavazunk-e vagy sem, végtére is csak taktikai kérdés. És én ezt az SÁNDOR PÁL NYILATKOZIK GÁL JENŐ ÉS BARACS MARCELL VÁDJAIRA. A fővárosi szabadelvű párt lipótvárosi szer­vezete ma este rendkívüli pártértekezletet tartott, amelyen Sándor Pál is felszólalt. Foglalkozott Gál Jenő dr. beszédével, mely egy hétfői lapban jelent meg. Ezt a közleményt — mondotta — Gál Jenő kedd estig nem cáfolta meg s igy jog­gal gyakoroltam az abban foglaltak felett kriti­kát. Kritikámat mindaddig fentartom, míg Gál Jenő azt az illető lapban meg nem cáfolja. Az ülésen bemutatták Baracs Marcell körleve­lét is, melyben Baracs azzal vádolja a szabad­elvű párt vezéreit, hogy annak idején Wolffékkal közös listán vettek részt a választásokon. Az ér­tekezleten megállapították, hogy a Baracs Mar­cell által említett választások idején még nem volt Wolff-párt s a pártonkívüliek azért vettek­ részt közös listán a harcban, mert így akarták­ megkímélni a polgárságot az akkori idők terror­jától. Ezen a bizonyos közös listán egyébként ott állott Baracs Marcell neve is. S Baracs Marcell is ezen a réren került be a főváros törvényhatósági bizottságába. SZTERÉNYI JÓZSEF BÁRÓ SZÓZATA. Szterényi József báró, a VIII. külső lipótvárosi kerület volt nemzetgyűlési képviselője, külön üzenetben hívja fel volt választóit, hogy az Egye­sült Liberális Pártra szavazzanak. Ezt azzal okolja meg, hogy a szélsőségekkel szemben a liberalizmus a leghivatottabb a reakció ellen való sikeres harcra. Az egyesült liberális párt a külső Lipótvárosban az ezer ajánlási aláírást már jóval túlhaladta, de a jelentkezések állandóan folyta­tódnak. A liberálisok a külső körzetben tartják legközelebbi gyűlésüket és pedig a Váci-út 86. szám alatti Pertics-féle vendéglőben, hétfőn este 8 órakor. PÁRTVACSORÁK. A demokratikus biok második választókerü­­letének jelöltjei a Lenke­ utca 102. szám alatti vendéglőben tartott pártvacsorán mondották el programmbeszédüket. Beitzer Emil a fővárosi kül­földi kölcsönök rendezésének visszáságaival fog­lalkozott. Fényes László kimutatta, hogy a szo­ciáldemokrata pártból történt kiválás teljesen jelentéktelen. Azt fejtegette, hogy az építkezése­ket feltétlenül meg kell indítani. Végül Fóthy Vilmos a felekezeti béke fontosságát hangoztatta. A Józsefvárosi Nemzeti Demokrata Párt XVII., XVIII. és XIX. választókerülete május 5-én a Józsefvárosi Demokrata Kör Adria-szálló­­beli helyiségeiben (Rákóczi­ út 41.) nagyszabású vacsorát rendez, melyen az egyesült ellenzéki demokratikus pártok vezérei Vázsonyi Vilmos, Szilágyi Lajos, Bárczy István, Peyer Károly, Rup­­pert Rezső, valamint a biok nemzetgyűlési kép­viselői, a demokratikus pártszervezetek vezetői és a józsefvárosi biok részéről Hajdú Marcell dr., Zsombor Géza, Weiller Ernő dr., Györki Imre dr., Peidl Gyula, Vitéz Aladár, Vörös János és Kör­­möczi Zoltán dr. jelennek meg és beszédeket tar­tanak. A DEMOKRATA NŐI TÁBOR NAGYGYŰLÉSE. A Józsefváros XVII. választókerületének de­mokrata női tábora pénteken délután félhatkor a Józsefvárosi Demokrata Kör Adria-szállóbeli helyiségében (Rákóczi­ út 41.) női választói nagy­gyűlést tart, melyen dr. Vázsonyi Vilmosné, dr Baracs Marcellné, Szentirmai Imréné, Szirma Oszkárné, a feministák elnöknője, Kéthly Ann nemzetgyűlési képviselő és dr. Bródy Ernőné, józsefvárosi jelöltek közül pedig Hajdú Marce dr., Weiler Ernő dr., Zsombor Géza, Körmöcz Zoltán dr., Vitéz Aladár és Vörös János fogna programmbeszédet mondani. A nemzeti demokrata párt kerületközi női intézőbizot­tága ma este ülést tartott, amelyen dr. Szentirmay Imrén Pakots József, dr. Baracs Marcellné, dr. Gál Jenőné, K­rizsai Ernőné és Vető Miklósné kitartó munkára buzdíto­­ák a női tábort. RIPKA KRITIKÁJA A DRÁGA PESTI ÉLETRŐ Ripka Ferenc kormánybiztos pártjának az esti zuglói társasvacsoráján beszédet mondott azt hangoztatta, hogy olyan politikát kell c­nálni a városházán, ami olcsóbbá teheti a pe életet. — Tűrhetetlen — mondotta — a villamo közlekedés mai drágasága, törhetetlen, hogy e­nek az agrárországnak fővárosában a megélhe a legdrágább legyen egész Közép-Európában, teljes gazdálkodást kell folytatni, különben csőd jut a főváros. MEGGYORSUL A VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁGI MUNKÁJA. A polgármester az elért szavazójegyek kijá­rásának meggyorsítása érdekében a választási zottságokhoz városi tisztviselőket rendelt ki. E­zen pedig intézkedett, hogy a kijavított szava igazolványokat vagy haladéktalanul kézbesít az érdekeltek lakására vagy pedig személyel­lentkezésük esetén azonnal adják ki. álláspontot foglaltam el akkor is, amikor velük voltam. Kezdetben az volt a meggyőződésem, hogy több szavazatot­ tudunk kapni, ha külön listával vesszük fel a küzdelmet és végeredmény­ben a szavazatok többsége dönti el a választás sikerét. — Támadások értek barátaim részéről, hogy a XIII-ik választókerületben Ugronnal szemben léptem fel. Én a XlII-ik választókerületnek vol­tam a képviselője, amikor nem minden közre­működésem nélkül Ugron a XlV-ik választókerü­letnek­­lett a képviselője. Nekem tehát jogom volt a XlII-ik választókerületben fellépni. Nekem ezek a támadások nem fájnak, mert tudom, hogy csak­ időlegesek. A választások után találkozni kell mindenkinek, akiket egységes cél vezet a reakció megbuktatására. — A második cél, amely mindnyájunk előtt lebeg, az, hogy a városházán becsületes igazságot, fegyelmezett közigazgatást teremtsünk. Akik ezt nem fogják követni, azoknak meg fogjuk mu­tatni az utat, hogy hova kell menniök. Akik bele tudnak illeszkedni a becsületes munkába, azok­nak a helyzetét viszont meg fogjuk javítani. Ami sikereink egyik leghatalmasabb bázisa a múltban a polgárság összefogása volt, ebből merítettünk erőt és lelkesedést. Ismét az önök munkája az,­­amely vissza fogja varázsolni a múltat, azt a Bu­dapestet, amelyben gyönyörűségünk volt. Ezenkívül még több felszólalás hangzott el a vacsorán.

Next