A MTA BIOLÓGIAI CSOPORTJÁNAK KÖZLEMÉNYEI 2. KÖTET (1958)

2. kötet / 1. szám - Törő Imre: A Biológiai Csoport titkári beszámolója

1* A BIOLÓGIAI CSOPORT TITKÁRI BESZÁMOLÓJA 3 Megkönnyíti jelenlegi beszámolómat az, hogy az év tavaszán a Biológiai Csoport beszámolt az Elnökség előtt eddigi munkásságáról. Ez a beszámoló a Magyar Tudományban nyomtatásban megjelent és abból mindenki tudomást szerezhetett a Biológiai Csoport működéséről és problémáiról. Eltekintve tavalyi titkári beszámolómtól, az Elnökség előtt is a problémák nagy részét kifejtettük és munkánkat ismertettük, úgyhogy ismétlésekbe nem akarva bocsátkozni, most nem kell mindent érinteni. A beszámolómhoz fűződő vitában azonban az ott felvetett kérdések is szóba kerülhetnek. Jelenlegi beszámolóm arra az időpontra esik, amikor egy 5 éves periódust lezárni és egy új 3 éves tudományos tervet megkezdeni szeretnénk. Amidőn most tehát képet szeretnék adni az eltelt másfél év tudományos munkáiról, ezt együttesen teszem meg az elmúlt évekkel együtt. Jelen beszámolóm tehát a Biológiai Csoporthoz tartozó és az Akadémia által támogatott ötéves munkák összefoglalását és főbb eredményeit ismerteti az illetékes bizottságok, illetve csoportvezetőség értékelése alapján. E munkánkkal, miután ezzel egy ötéves periódust zárunk le, kissé részletesebben kell foglalkoznom. Ezt az elnökség előtti beszámoló csak vázlatosan adhatta, s úgy hiszem, helyes, ha most öt év után hosszabb pillantást vetünk elvégzett tudományos munkánkra. Tudományterületünkön elért eredményeink közül legelsősorban arról kell számot adnom, hogy mit sikerült a kísérleti biológia területén elérni. Ennek fejlesztése ugyanis Csoportunk egyik fő feladata. A kísérleti állattani főbizottság felügyeleti területéhez eleinte a biokémia tudományága is hozzátartozott. Az általunk életre hívott biokémiai főbizottság átvette ezt a tudományterületet és így ezekről a munkákról külön kell beszá­molnunk. A kísérleti állattani főbizottság területén a következő kép adható a különböző kutatásokról és ezek területén elért eredményekről . Az állatvilági citológia területén hazánkban aránylag elég kevés vizs­gálat folyik. Mint ismeretes, csak két nevezetesebb irányzat működik : az egyik a Budapesti Orvostudományi Egyetem Szövet- és Fejlődéstani Intézetében a sejtek szaporodásával és anyagcseréjével kapcsolatban a nucleinsavak szinté­zisének, polimerizációjának és depolimerizációjának problematikájával foglal­kozik. A másik fontos és konzekvens kitartó munkán alapuló kutatási irányt Párducz Béla csillós véglény ingerületfiziológiai vizsgálatai képezik, amelyek számos ingerület egy sejten belüli terjedésére vonatkozó alapvető felfedezéshez vezettek. Sejtélettani kutató munkát kezdeményeztek a szegedi Állattani Inté­zetben is. A szövetfejlődés, differenciáció, regeneráció és transzplantáció területéről számos kutatás folyt a budapesti Orvostudományi Egyetem Szövet- és Fejlődés­tani Intézetében. Elsősorban szövettenyészetek, mint primitív elemi szervezetek felfogása képezte ezen kutatások vezérgondolatát. Ugyanebben az intézetben folytak szövetimmunitási vizsgálatok, mely tudományágnak hazánkban gyakori

Next