A MTA BIOLÓGIAI CSOPORTJÁNAK KÖZLEMÉNYEI 4. KÖTET (1960)

4. kötet / 1-2. szám - Ernst Jenő: A Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Csoportja Vezetőségének beszámolója

ERNST JENŐ ismerésében és megbecsülésében. Ezen utóbbi irányban határozott haladásról adhatunk számot, és ha előfordulnak is még bizonyos fokig hiányok a kölcsö­nös megértésben, annyit bátran mondhatunk, hogy a leíró, ill. experimentális biológia tárgyának és munkálóinak egyenlő jelentősége és megbecsülése ma már általánosan elfogadott álláspontnak tekinthető. De felmerül a kérdés, vajon egyáltalán helyes-e elvileg két különálló szek­torra bontani a biológiát: leíróra és experimentálisra? Nem helyes és a haladás iránya azt mutatja, hogy nem is fedi a valóságot. Gondoljunk csak arra, hogy tudományterületünk új szektorai, mint a cytologia vagy a mikro- és submikro­struktúrakutatás éppen azáltal képesek a szemünk előtt lefolyó hatalmas iramú növekedésre, mert összekapcsolják az ún. morphológiai és a funkcionális szemléletet és kutatást. Továbbá ma már mindinkább érvényesül a kísérleti szemlélet, sőt módszer a leíró biológia egyes területein, mint cönológia, geo­botanika, hydrobiológia stb. Másrészt a klasszikus experimentális biológia sem nélkülözheti a leíró eredményeit és adatait, mert különben pl. a rovar szárny­izom egyes izolált fibrilláinak kontrakciós képei közé odakerülhetnek olyanok, amelyek tipikus tracheát mutatnak és így semmi közük a kontrahált izom struktúrájához. II. Nézzük most már meg, hogy hol tartunk az új akadémia első évtizede, a Biológiai Csoport hat vagy nyolc évi működése után? 1. Személyi területen. Az MTA Biológiai Csoportja — mint mondtam­­— a volt Biológiai Osztályból, illetve annak megszüntetése után az Agrár és Orvosi Osztály akadémikusaiból tevődött össze. Az eredeti összetétel azóta annyiban változott, hogy kedvelt és tisztelt kollegánk, SZÖRÉNYI IMRE meghalt. Tisztelettel javaslom, hogy áldozzunk emlékének 1 perces néma felállással. Másrészről örömmel jelenthetem, hogy JANCSÓ MIKLÓS akadémikussal bővült Csoportunk, e kiváló kollegánk csatlakozása nagy értékkel gyarapította tudo­mány­területünket is. Az MTA Biológiai Csoportját jelenleg 13 akadémikus és 8 levelező tag alkotja; 21 doktorral és 96 kandidátussal egészül ki a Csoport­ban dolgozó minősített kutatók listája. Mindezen kollegák részt vettek többé­kevésbé az akadémia munkájában, nagyrészben az egyes szakbizottságokon keresztül. A személyi kérdés keretében talán megemlíthetem, hogy az elmúlt idő­szakban a Biológiai Csoport tagjai egy kivételével Kossuth-díjban részesültek, közülük öten 2-szer is. De talán helyes lesz azt is hozzátennem, hogy a Kossuth­díjaknak kizárólag az egyes akadémikusok személyére való adakozása nem szabad elfedje azt a tényt, hogy eredményeikben — sok esetben — igen jelentős szerepet játszottak fiatalabb munkatársaik, fiatalabb kollégáink. 1955 óta a Biológiai Csoport 6 doktorral és 58 kandidátussal növelte a Csoporthoz tartozó tudományosan minősített kollégák listáját. Szakmailag érdekesnek tartom kiemelni, hogy ezen újabb minősítetteknek csaknem fele a botanika szaktudományának területéről került ki, sőt közülük 2 doktor és

Next