A MTA BIOLÓGIAI CSOPORTJÁNAK KÖZLEMÉNYEI 5. KÖTET (1962)
5. kötet / 1-2. szám - Zólyomi Bálint:Búcsú Jávorka Sándor akadémikustól
BÚCSÚ JÁVORKA SÁNDOR AKADÉMIKUSTÓL ZÓLYOMI BÁLINT A Magyar Tudományos Akadémia és Biológiai Csoportja, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Nemzeti Múzeum , Természettudományi Múzeum és Növénytára Mély fájdalommal és megrendüléssel búcsúzunk JÁVORKA SÁNDOR Kossuth-díjas akadémikustól. A tudományos körökön messze túlmenően népünk széles rétegeiben, így tanulóifjúságunk körében hasonlóan ismerték, becsülték és szerették őt. JÁVORKA SÁNDOR 1883. március 12-én a Hont megyei Hegybányán született. Apja falusi kovácsmester, a Rákóczi szabadságharcban küzdő JÁVORKA ÁDÁM oldalági leszármazottja. Édesanyja egyszerű falusi asszony, férjének korai halálával 6 gyermekkel maradt egyedül, így JÁVORKA SÁNDOR már kora gyermekkorától kezdve tanítva, dolgozva, küzdve, saját erejéből végezte középiskoláit Selmecbányán és még édesanyját is segítette. Egyetemi tanulmányait hasonló módon, részben ösztöndíjasként a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1906-ban növénytanból szerzett doktorátust. 1905-ben hivatásérzetének megfelelően a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve a Természettudományi Múzeum Növénytárába került. Mint haladó embert a Tanácsköztársaság közoktatásügyi népbiztossága a Növénytár vezetőjévé nevezte ki 1919-ben. Vezető funkciójától megfosztották és csak 1934-ben lett ismét a Növénytár igazgatója 1940-ig, nyugalombavonulásáig. 1909-ben nősült először, majd felesége elhunytával 1926-ban másodszor, és édes gyermekeivé fogadta felesége — aki szintén özvegy volt — két kisleányát. Tudományos munkájának elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia 1936-ban választotta tagjává. A felszabadulás után tevékeny részt vett az újjászervezett Akadémia munkájában, és még legutóbb is a több mint 100 tagú Kultúrflóra Bizottság és munkaközösség fő szervezője és irányítója, az akadémiai Acta Botanica főszerkesztője volt. Számos társadalmi, tudományos és ismeretterjesztő szervezet, így a Természettudományi Társulat és újabban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat munkájában vett részt és számos funkciót viselt. Tudományos munkásságát még egyetemi hallgató korában, 1903-ban kezdte meg. Jellemző korán kifejlett biztos szisztematikai ítélőképességére, nagy tudására, hogy egyetemi doktori dolgozatát: „Hazai Onosma fajaink", amely a múzeumi Annalesben jelent meg, 20 évvel később a The Journal of