A MTA BIOLÓGIAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 17. KÖTET (1974)

1974 / 1. szám - ERNST JENŐ: Subatomáris biológia: elektronbiológia, biofélvezetés

SUBATOMÁRIS BIOLÓGIA, ELEKTRONBIOLÓGIA, BIOFÉLVEZETÉS* ERNST JENŐ Biofizikai Intézet, Pécs I. 1. Az élőlények tudományos megismerésének történeti folyamatában jelentős lépést tett a makro-, mikro- és submikro-morfológia, amikor leírta a növényi és állati egyed testrészeit, szerveit, a különböző szöveteket, sejteket, sejtrészeket, organellumokat, továbbá a rikettsiákat és vírusokat. Az élő­lények működésének tudományos megismerésében döntő lökést adott a fizioló­giának a biokémia, melynek egyik kiemelkedő teljesítménye volt a hormonok és vitaminok életfontosságú funkciójának és kémiai szerkezetének megállapí­tása. Mikor azonban ennek a molekuláris biológiai szemléletnek az életjelen­ségekben fellépő működési mechanizmusokat kellett volna megértenie, akkor elégtelennek bizonyult. Új irányt jelentett HÖBER „Physikalische Chemie der Zelle und der Gewebe" c. munkája (45). Ezen az úton jutott el e cikk szerzője a húszas években az izomműködésnek akkori ortodox molekuláris biológiai szemléle­tével szemben biofizikai szemlélettel ahhoz a koncepcióhoz, hogy az izomkont­rakció két bevezető jelenségét, az akciós áramot és a térfogatcsökkenést paral­lel módon ionizációs (vagyis elektron-) folyamattal (ERNST, 16, 25) értelmezze. Ez a hipotézis azonban nem ment át a tudományos köztudatba, különö­sen az akkori „izomnagyhatalmak", MEYERHOF és HILL ellenkezése volt jelen­tős.** Pedig már a korábbi irodalomban is jelentek meg elektronszemléletű meggondolások, így idézhető pl. BERNSTEIN (6) 1902-es közleményéből (S. 561): „Sie (sc. Molekulartheorie von Du Bois Reymond)*** vergleicht die Moleküle und Molekülfäden. . . (sc. in der Zelle)*** mit Metallteilchen und­­­fäden. . . . Eine Fibrille (sc. des Muskels)*** verhält sich . . . ganz ebenso, wie eine Metallfaden". Ilyen további adat, hogy ZOTH (75) szerint Schornstein már * А Биофизика с. folyóirat szerkesztőbizottságának megtisztelő felkérésére írt közle­mény magyarul. ** MEYERHOF (55) HARTMANN (37) hibás számítása alapján molekuláris átalakulással értelmezte a térfogatcsökkenést; HILL (4) Versfeldt nyomásváltozásra vonatkozó alaptalan ötletét újította fel. *** Jelen szerző betoldásai a szöveg eredeti értelmének megfelelően. 1 MTA Biol. Oszt. Közl. 17, (1974)

Next