Pajor Rudolf: Az igazság tükrén (Budapest, 1928)

csökkent a fogy­a­szt­óképesség is. Csupán Budapest lakos­sága évi 200.000 méter mázsa élelmiszerrel fogyaszt keve­sebbet, mint 1914-ben. Pedig, a főváros lakossága ma na­gyobb, mint a háború előtt volt. A kenyérfogyasztás a felére csökkent. Mindezt pedig nem mi állapítjuk meg önkényesen, ha­nem a hivatalos statisztika, amelynek nem áll érdekében hamis képet festeni az ország gazdasági állapotairól. Búzatermő ország vagyunk, de azért nálunk a legdrá­­gáb a búza, a liszt, a kenyér. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal statisztikája szerint az amerikai munkás egy órai munkabérért 780 deka kenyeret tud magának vásárolni, míg a magyar munkás csak 170 dekát. (De ezt is csak a szakmunkás vásárolhatja, mert a földmivesnapszámos még a felét se vásárolhatja.) És mindezek ellenére nálunk a munkás heti 20 pengő bár után már kereseti adót tartozik fizetni. Ezzel szemben Angliában évi 45 millió és ha két gyermek is van, akkor évi 97 millió koronás kereset még adómentességet élvez. Franciaországban évi 25 millió és ha négy gyermek van, évi 60 milliós kereset mentes az adó alól. Csoda-e, ha mi ilyen körülmények között nem találjuk­­ rózsásnak a magyar munkásnép életét? ... Szabad-e ször­­nyüködni azon, ha minden proletár vándorbotot akar a kezébe venni, hogy itthagyja ezt a bús országot? És meg­ütközhetünk-e azon, ha Magyarországon — ugyancsak hivatalos kimutatás szerint — a múlt évben 2436 ember rohant az öngyilkosságba, mert nem bírta tovább ezt a ne­héz életet?... A napfényes © Maion ... De nem mindenhol ilyen sötét a kép. Vessünk csak egy pillantást az élet napfényes oldalára és rögtön láthat­juk, hogy gyönyörteljes életörömök sugároznak felénk» .

Next