Földes István: A kapitalizmus belső ellentmondásai (Budapest, 1940)
ember egyéniségének' számításba vételével, hiszen 'az ember nemcsak terméke, de egyben alakítója is a viszonyainak. Anyagunkat tehát a történelmi materializmus módszerével tárgyaljuk és világítjuk meg. 3. Amit elöljáróban még tudnunk kell Az emberek együttélését röviden társadalomnak" nevezzük. Mi a társadalom! Az emberek együttélésének olyan formája, amelyet szerves egységgé a munka formál. Munka nélkül nincs társadalmi létezés. Az állatok együttélése (csorda, falka, boly, kas) nem társadalmi lét, mert az állatvilág társas tevékenysége nem munkán alapszik. Mi a különbség az ember munkája és az állatok „munkája“ között? Az ember szerszámok, eszközök, gépek segítségével termel. Az állatoknak nincs szerszámuk, tevékenységük tehát kizárólag élettani körülményektől függ. A mai dolgozó tőkés termelőviszonyok között él, társadalmát tőkés társadalomnak nevezi. De mindig tőkés társadalomban éltek az emberek? Nem. A társadalmi lét is szakadatlanul fejlődik, változik, egyre magasabbrendű formák felé halad, mint a létezésben kivétel nélkül minden. Az ember is csordalényként, természeti lényként kezdte végtelen pályafutását. Az a forradalmi tett, hogy létküzdelmében rájött a szerszám alkalmazásának előnyeire, kivetkőztette természeti lény formájából és társadalmi lénnyé tette. Többé nem szerveivel szállt harcba a természet ellen, hanem eszközeivel és ez alapvetőn átalakította lét föltételeit. Az első, legkezdetlegesebb társadalmi létforma az ősi kollektív társadalmi rend volt. Ezt követte a rabszolgatársadalom, a hűbéri társadalom és a mostani, a tőkés társadalom. Mi választja el az egyes társadalmakat egymástól? Mi különbözteti meg egyiket a másiktól? Kizárólag a megváltozott termelőviszonyok? Mit értünk termelőviszonyok alatt? A termelőviszony nem más, mint az emberek viszonya a termelőeszközökhöz ! A munkásmozgalom ellenségei szívesen beszélnek állati társadalmakról, mert az „állati társadalmakban“ valóban nincsenek osztályok. És mivel nincsenek osztályok (azaz olyan csoportok, amelyeket a termelőeszközökhöz való bizonyos viszony, tulajdon- vagy munkaviszony különböztet meg), nincsenek harcok sem a közösségen belül. Az állati társadalmak életére való hivatkozás tehát már önmagában is hadakozás a munkásmozgalom törekvései ellen. De persze, a megváltozott termelőviszonyok megváltoztatják nemcsak a társadalom gazdasági alapját, hanem felépítményét, az államot és a társadalom ideológiáját (eszmevilágát) is.