Földes István: A kapitalizmus belső ellentmondásai (Budapest, 1940)

ember egyéniségének' számításba vételével, hiszen 'az ember nemcsak terméke, de egyben alakítója is a viszonyainak. Anyagunkat tehát a történelmi materializmus módszerével tárgyaljuk és világítjuk meg. 3. Amit elöljáróban még tudnunk kell Az emberek együttélését röviden társadalomnak" nevez­zük. Mi a társadalom! Az emberek együttélésének olyan for­mája, amelyet szerves egységgé a munka formál. Munka nélkül nincs társadalmi létezés. Az állatok együttélése (csorda, falka, boly, kas) nem társadalmi lét, mert az állat­világ társas tevékenysége nem munkán alapszik. Mi a kü­lönbség az ember munkája és az állatok „munkája“ között? Az ember szerszámok, eszközök, gépek segítségével termel. Az állatoknak nincs szerszámuk, tevékenységük tehát kizáró­lag élettani körülményektől függ.­ A mai dolgozó tőkés termelőviszonyok között él, társa­dalmát tőkés társadalomnak nevezi. De mindig tőkés társa­dalomban éltek az emberek? Nem. A társadalmi lét is szaka­datlanul fejlődik, változik, egyre magasabbrendű formák felé halad, mint a létezésben kivétel nélkül minden. Az ember is csordalényként, természeti lényként kezdte végtelen pályafutását. Az a forradalmi tett, hogy létküzdel­mében rájött a szerszám alkalmazásának előnyeire, kivet­­kőztette természeti lény formájából és társadalmi lénnyé tette. Többé nem szerveivel szállt harcba a természet ellen, hanem eszközeivel és ez alapvetőn átalakította lét fölt­ét­eleit. Az első, legkezdetlegesebb társadalmi létforma az ősi kollektív társadalmi rend volt. Ezt követte a rabszolgatár­sadalom, a hűbéri társadalom és a mostani, a tőkés társada­lom. Mi választja el az egyes társadalmakat egymástól? Mi különbözteti meg egyiket a másiktól? Kizárólag a megválto­zott termelőviszonyok? Mit értünk termelőviszonyok alatt? A­ termelőviszony nem más, mint az emberek viszonya a termelőeszközökhöz ! A munkásmozgalom ellenségei szívesen beszélnek állati társadal­makról, mert az „állati társadalmakban“ valóban nincsenek osztá­lyok. És mivel nincsenek osztályok (azaz olyan csoportok, amelyeket a termelőeszközökhöz való bizonyos viszony, tulajdon- vagy munka­­viszony különböztet meg), nincsenek harcok sem a közösségen belül. Az állati társadalmak életére való hivatkozás tehát már önmagában is hadakozás a munkásmozgalom törekvései ellen.­­ De persze, a megváltozott termelőviszonyok megváltoztatják nemcsak a társadalom gazdasági alapját, hanem felépítményét, az államot és a társadalom ideológiáját (eszmevilágát) is.

Next