Új angol szocializmus. Tanulmányok és röpiratok az angol szocializmus köréből (Budapest, 1941)

I. BEVEZETŐ Új angol szocializmus Egy angol ellenforradalom „Európa tavaszán“,, 1848 elején Lord John Russel angol miniszter­­elnök meglehetősen kényes és kellemetlen feladat előtt állt. "A konti­nensen ezidőtájt „a forradalom volt napirenden“ és irán mily biztos védelmet nyújtott a tenger Angliának idegen megszállások ellen, az eszmék könnyűszerrel keltek át a Csatornán. És a hirtelen nagy erővel fellépő ipari válság előkészítette a talajt a forradalmi eszmék befogadására. Az ipari központokból növekvő nyomorúságot jelen­tettek a szegényfelügyelők és növekvő nyugtalanságot a rendőr­­felügyelőik. A mezőgazdasági kerületekben pedig a magas földbérek és alacsony napszámok miatt zúgolódott a lakosság. E tavaszon a tetszhalálba dermedt chartista mozgalom is feléledt és újra megkísé­relte régi követelésének, a választójogi reformnak a kivívását. Több­millió aláírással kérvényt akartak az alsóházhoz benyújtani, és hogy a jól megszerkesztett indokolás „erkölcsi erejének“ nagyobb nyoma­téka legyen, óriási tömegfel­vonulás kíséretével akarták e kérvényt a nép — helyesebben a polgárság és az arisztokrácia — képviselőinek átadni. A Brit Felsége alattvalóinak ugyan elvitathatatlan joga volt, hogy a törvényhozáshoz többé-kevésbé indokolt kérvényeket nyújt­sanak be és a fennálló szokások messzemenően tiszteletben tartották az angol polgárnak azt a jogát is, hogy a közutakon kisebb-nagyobb tömegekben felvonulhasson. (Egy későbbi angol társadalombíráló ugyan meglehetősen gúnyosan nyilatkozott az angol polgár jogairól: „Anglia lakosainak nincs joguk hazájuk földjén tartózkodniuk, hacsak erre Anglia tulajdonosai engedélyt nem adnak. Legfeljebb a körutakon sétálhatnak fel-le, de ezt is csak mértékkel, mert a rendőr csavargásért hamar felírja őket.“­ A villamossággal telített légkör­ben azonban nem volt veszélytelen, ha többszázezres tömeg olyas­valamit kér az alsóháztól, amit az alsóház nem akar megadni. Mert abban whigek és toryk, „gyáros-lordok“ és „földesúr-lordok“ teljesen egységesek voltak, hogy a munkásságnak nem szabad megadni a választói jogot. Részint az 1832. évi Reform-bili, amely a polgárság törvényhozási képviseletét biztosította, megmutatta, hogy a politikai hatalom miképpen alakul át gazdasági hatalommá, részint az angol felső osztályok fejlett jogérzéke tiltakozott az ellen, hogy „az adók megszavazásában azok is részt vegyenek, akik ebben szegénységük folytán érdektelenek“. (E méltányossági­­ érv természetesen nem aka­dályozta hirdetőit, hogy a legfontosabb közszükségleti cikkeket fogyasztóik megkérdezése nélkül megadóztassák. Sok­ egy kiváló .

Next