Stein Emil: Magyarország gazdasági szerepe Nyugat és Kelet között (Budapest, 1929)
a néprajzi, nemzetiségi és vallásfelekezeti viszonyok miatt, régtől fogva tűzfészeknek tekintették és éppen e különleges viszonyok okozta politikai forrongások és függetlenségi harcok káros befolyással voltak az illető országok kulturális és gazdasági fejlődésére. E körülmények — visszafelé következtetve — megadják magyarázatát, hogy az általános megítélés szempontjából mily előny rejlik abban, ha Magyarországot nem tekintik keleti országnak. Ezek figyelembevételével a megkülönböztetésre való törekvés szubjektív szempontból sem lehet bántó a balkán államokra nézve, annál kevésbbé, mert hiszen a magyar nemzet is a messze Keletről származott ide mostani hazájába és a népvándorlás története tanít bennünket, hogy más, a kultúra igen magas fokán álló nemzetek bölcsője is Ázsiában ringott. Magára a fölvetett kérdésre visszatérve, tapasztalati tények is amellett szólnak, hogy Magyarországot nem tekintik keleti országnak. Én például nagyon sokszor megkérdezem a Nyugat felől jövő idegenektől, várjon Magyarországot a Kelethez tartozónak tekintik-e vagy sem és eddig még minden egyes esetben azt a választ kaptam, hogy az ő felfogásuk szerint a Kelet Magyarország határain túl kezdődik. E felfogás okfejtését mindenekelőtt abban a körülményben látom, hogy évszázadokig Ausztriával voltunk összeházasodva és mivel a Monarchia tulajdonképpeni székhelye Bécsben volt és a diplomáciai képviselet túlnyomórészt osztrákokra volt bízva. Magyarországot Ausztriával egynek tekintették, Auszt