Pálvi Ede: Az eszményi állam törvénykönyve (Budapest, 1920)
Előszó
ELŐSZÓ: О£у ez a nagy háború kiüthetett, így elhúzódhatott, ilyen békekötést és ilyen forradalmakat eredményezhetett, mindezt a szerencsétlen körülmények összejátszásának is tulajdoníthatjuk, de hogy ekkora földrengések és tűzhányó-megnyilatkozások az egész világon egyetlen egy útmutatót sem tudtak felszínre venni vagy érvényre juttatni: ez már gyanússá teszi az emberi nem idegzetének állapotát. Valószínű, hogy az egész emberiség idegrendszere összeroncsolódott, amiből aztán azt a következtetést vélik levonandónak, amit a háború idején a drágulás miatt összecsoportosult polgárságnak az amsterdami polgármester mondott: — Menjetek csak nyugodtan haza, lesz ez még rosszabbul is! Ez a könyv ama bizonyos amsterdami polgármesterrel kíván vitába bocsátkozni, amikor új megpihentető világnézetet keres az ember számára. A filozófia megakadt a világ Én-re és Nem én-re szakadó dualizmusán, aminek kifakadó önellentmondásait nem volt képes megmagyarázni s ami miatt sikertelenül kellett próbálkoznia vagy a szellem-erkölcsöt dehonesztáló materializmus útján vagy a világ valódiságait kiküszöbölő spiritualizmus útján egységes világfelfogáshoz felemelkedni. A fizika elképedt a radioaktivitás csudáin, melyektől az anyag és erő állandóságáról felállított törvénytárát féltette. És, ahogy a radioaktivitás jelenségeit megérteni kezdte, akkor megint a kémia látta egész elméletének épületét összeomlani. A politika a demokráciának építette fel parlamenti templomait és kitűnt, hogy a demokráciában a nép, amikor szuverenitását gyakorlandó a választási urnához járult, akkor a szuverenitási jogáról lemondó okiratot dobta a választási urnába, csupán csak annyi jogot gyakorolván, hogy megjelölhette annak a nevét, akinek javára jogairól lemondott. A felelőtlen és szakértelmetlen parlamentek korrupcióba és tehetetlenségbe sülyedtek. A nemzetgazdaságban a kapitalizmus csodálatos termelékenysége az emberi nyomort, ha enyhítette is, de még kirívóbbá tette és a szocializmus érvényesülési próbái az emberi nyomor megenyhítése helyett még a kapitalizmus termelékenységét is lejjebb szállították, sőt meg is rontották.