Lánczi Jenő: Szocializmus és ethika (Budapest, 1908)

„A törvény fenkölt egyenlőség­gel egyformán megtiltja szegénynek, gazdagnak : a híd alatt hálást, az utcai koldulást vagy a kenyérlopást.“ Anatole France. I.E­rőteljes támadások érték tudomá­nyos oldalról a marxizmus elméleti tanait. Ezen támadásokból azonban azon megismerésnek az igazsága, amelyen a marxizmus felépült — sértetlenül került ki. Ez a meg­ismerés az , hogy a mai tő­kés ter­melési rend legjellegzetesebb folya­matát a termelésnek folyton nö­vekvő szocializációja képezi. Ez azt jelenti, hogy már a mai tár­sadalmi rendben felváltja lépésről­­lépésre az egyéni termelést a társadalmi termelés.*) Ebben a szocializációs folyamatban keresendő a modern tőke produktivitása. Ez a produktivitás azonban a mai, a magántulajdonon alapuló termelési rendszer mellett bizonyos határon túl már nem fokozható és beáll az egész termelés társadalmi szervezésének szüksége. A termelés folyton növekvő szocializációja tehát mind alkalmasabbá teszi a talajt a kollektív termelési rend számára. *) „Ez az elmélet — írja W. Lombart — amint én látom leginkább képezi az összes többiek között Marx és Engels kizárólagos szellemi tulajdonát és kétségtelenül a leg­szerencsésebb és legtermékenyebb gondolatok egyike, amit a társadalomtudomány az utolsó időkben produkált.“

Next