Bródy Ernő: Magyar szabadelvűek száz év előtt (Budapest, 1934)
. Dr. Bródy Ernő пак megfelelő eljárása azonnal meghozná a gyümölcsét, már 1781-ben látjuk, hogy egy magyar zsidó tudományos pályára lép. Egy zsidó ifjú engedelmet kér a doktorátus letételére. A magyar kancellária a csehtől kérdezi, minő eljárást követ és válaszul nyeri, hogy zsidó is végezheti a jogi és orvosi tanfolyamot. Az elintézés ez értelemben történt. »Viszont Mária Terza 1744- ben törvény nélkül, az országgyűlés hozzájárulása nélkül behozta rájuk a megszégyenítő türelmi adót, (tolerantialis taxa) mely több mint száz éven keresztül alázta meg a hazai zsidóságot. II. Józsefnek átmeneti könnyítései után, melyeknek egy részét az 1790.-iki országgyűlés papíron fenntartotta, a zsidók visszaestek a régi jognélküli állapotba. Az a szabadelvű szellem, mely Deák Ferenc megjelenése óta az alsó tábla többségét áthatotta és amely utat talált a vármegyék nemességéhez és nemesi gyülekezeteihez, de a felső tábla egy részéhez is, észrevette és magához emelte a jogtalan osztályok minden nemét, a polgárt, a jobbágyot és a zsidót. A nevezetes és emlékezetes 1839-40 évi országgyűlés elsősorban azokkal a súlyos sérelmekkel foglalkozott, melyek a szólásszabadságnak elnémítása, a szabadelvű eszmék terjesztésének eltiltása és törvénytelen után hozott ítéletek által érték a magyar közéletet. Az országra lidércnyomásként hatott az üldözés alatt megvakult báró Wesselényi Miklósnak, az országgyűlési ifjúságnak, köztük a fogsságiban megőrült Lovasssy Lászlónak és végül az akkor még csak sajtótudósítóként szereplő Kossuth Lajosnak elitéltetése és bebörtönzése. Mit követtek el? Wesselényi báró Szatmár megye közgyűlésén beszédet mondott a kormányzati rendszer és a kiváltságos osztályok által egyformán elnyomott jobbágyság érdekében, mire felségsértés címén megindult ellene a hűtlenségi per. Az országgyűlési ifjak Pozsonyban társalkodási egyletet alakítottak és ebből üdvözölték Wesselényit, mire a katonaság összefogdosta őket. Kossuth a felpezsdült vármegyei életről közölte a »Törvényhatósági Tudósítások»-at, melyeket a nádor betiltott és Kossuthot fogságba vetették. A sérelmek között elsőnek szerepelt a pestmegyei Ráday Gedeon gróf esete. Ráday ellen szintén becsületvesztési per indult azért, mert Pestmegye közgyűlésén szót emelt a szólásszabadság áldozatai mellett. Pestmegye erre való tekintet nélkül a Pozsonyba 1839 június 2.-ára összehívott országgyűlésre Rádayt és Szentkirályi Móriczot választotta követeül. A kancellária Pest megyéhez sürgős leiratot küldött, melyben a választást törvénybe ütköző merényletnek nyilvánítva, a megyének meghagyta, hogy Ráday helyett más követet válasszon. Maga