Simon József Sándor (szerk.): Szelvények Platonból (Budapest, 1900)

Előszó

ELŐSZÓ. Platon olvasását a gymnasium VIII. osztályában a közép­iskolai tantervek revíziója is érintetlenül hagyta, sőt műveiből egyenesen épp Sokrates Védőbeszédének, Kritonnak és Phai­­donnak az olvasását hangsúlyozza. Ezekhez én még Euthy­­phronnak egy töredékét is csatoltam, egyrészt, hogy teljes képet nyújtsak Sokrates életének utolsó két hónapjáról, más­részt, hogy e beszélgetéssel némi adalékot szolgáltassak e minden rétegében babonás korszaknak s magának a fővádló­nak, Meletosnak, a jellemzéséhez. A­mi magyarázó jegyzeteimet illeti, megjegyzem, hogy nem a tanároknak, hanem a tanulóknak készítettem őket; azoknak a tanulóknak, a­kiknek sem megfelelő pontos szó­táruk, sem az ő többi, mindenoldalú teendőjük mellett közel az érettségihez az előkészületre valami sok idejük nincsen. Pontosan visszaadtam hát magyarul mindent, a­mit csak leg­gyöngébb görög tanulóinknak is nehezebbnek gondoltam. Azt tartottam szemem előtt, hogy inkább tíz tanuló tartson bőnek és szétterjeszkedőnek, mint egyetlenegy hiányosnak és szűkszavúnak. Ezzel azonban még e egy más dolgot is jelen­tékenyen elősegítettem. Értem­ a szótár használata nélküli gyors olvasást. Több helyen az ion Nyelvjárással veszi kezdetét a görög tanítás. Itt azután Platon az attikai nyelvjárásnak egyetemes képviselője. Már ez is megköveteli, hogy e Szemei­­ re*

Next