Simon József Sándor (szerk.): Szelvények Platonból (Budapest, 1900)
Előszó
ELŐSZÓ. Platon olvasását a gymnasium VIII. osztályában a középiskolai tantervek revíziója is érintetlenül hagyta, sőt műveiből egyenesen épp Sokrates Védőbeszédének, Kritonnak és Phaidonnak az olvasását hangsúlyozza. Ezekhez én még Euthyphronnak egy töredékét is csatoltam, egyrészt, hogy teljes képet nyújtsak Sokrates életének utolsó két hónapjáról, másrészt, hogy e beszélgetéssel némi adalékot szolgáltassak e minden rétegében babonás korszaknak s magának a fővádlónak, Meletosnak, a jellemzéséhez. Ami magyarázó jegyzeteimet illeti, megjegyzem, hogy nem a tanároknak, hanem a tanulóknak készítettem őket; azoknak a tanulóknak, akiknek sem megfelelő pontos szótáruk, sem az ő többi, mindenoldalú teendőjük mellett közel az érettségihez az előkészületre valami sok idejük nincsen. Pontosan visszaadtam hát magyarul mindent, amit csak leggyöngébb görög tanulóinknak is nehezebbnek gondoltam. Azt tartottam szemem előtt, hogy inkább tíz tanuló tartson bőnek és szétterjeszkedőnek, mint egyetlenegy hiányosnak és szűkszavúnak. Ezzel azonban még e egy más dolgot is jelentékenyen elősegítettem. Értem a szótár használata nélküli gyors olvasást. Több helyen az ion Nyelvjárással veszi kezdetét a görög tanítás. Itt azután Platon az attikai nyelvjárásnak egyetemes képviselője. Már ez is megköveteli, hogy e Szemei re*