A Cipőgyártó, 1935 (6. évfolyam, 1-9. szám)

1. szám

elfoglalva. A munkások kiszolgá­lását, a műhely takarítását, a szállításokkal kapcsolatos szalad­gáláson kívül önmaguk próbálga­tásaiból képezhetik csak ki ma­gukat. A minden oldalról beérkező panaszok között igen nehéz a megfelelő megoldást megtalálni. Elvitathatatlan az, hogy a tanonc­­szerződés megkötésével úgy az ipartűző mester, mint a tanulni vágyó m­ás jogoknak és kötelezett­ségeknek veti magát alá. Minden kedvezményt, adómérséklést, köz­munkákban való részesülést, elis­merést érdemel ki egy olyan mes­ter, ki magára vállalt kötelezett­séget lelkiismeretesen elvégzi. El kell viszont vonni a tanonctartási jogot azoktól a mesterektől, kik esetleg csak kifutókat nevelnek a reájuk bízott inas gyerekekből és akiknek tanoncai a vizsga alkal­mával hibájukon kívül megfelelő eredményt felmutatni nem tudnak. Valahogy a gyermekneveléshez az apai szeretethez és gondosko­dáshoz lehet legjobban hasonlítani a tanoncnevelés kérdését. Igen szép hivatást tölt be az, ki iparos társadalmunk jövő nemzedékét kellő megértéssel és szaktudással kiképezi, viszont nagy lelkiisme­retlenséget követ el az, ki egy fiatal élet legfogékonyabb idősza­kért, a tanulás lehetőségét és ez­által egy fiatalember jövőben való boldogulását nem­törődömségből vagy hanyagságból megrontja. Sokat segít a tanoncnevelés terén az utóbbi időben beállott azon körülmény is, hogy a legtöbb inas fiú, a mindennapi iskolájában eset­leg a tanonc iskolában kellő elmé­leti képzettséggel is fel van ruház­va. Mindezekhez, ha a szülők illő gondoskodás és megértése is hozzá­járul, még örömet is találhat né­melyik mester a tanoncnevelés komoly munkájában. Hirdessen a Cipőgyártó­ban A tagság megszűnik a Kereskedők és Iparosok Takarék- és Önsegélyző Egyesülete. A fenti címen alakult meg a kö­zelmúltban a kereskedőket és ipa­rosokat gazdaságilag és társadal­milag egyesítő szerve. Amint az egyesület címében ékesszólóan ki is fejezi: a takarékosság és önse­gélyezés elvén kívánja gyakorolni. A zászlóbontás hódító erővel tör­tént meg, minthogy eddig a tagok száma már mehaladta a félezret. Ez tekintélyes szám minden kény­szerhatás nélkül, tehát önkéntes jelentkezés folytán alakult ki. A mai ismert gazdasági helyzet tette indokolttá az egyesület élet­­rehívását, amelynek élharcosai­ so­­rában találjuk Klein Ignác buda­pesti cipőgyárost és Koréii Dezső volt fővárosi törvényhatósági bi­­zottsági tagot. Ajánlatos, ha ebbe a célszerűen megalapozott egyesületbe minden kereskedő és iparos tagként lépne be, amivel a közjó érdekében sok­szorozná meg azt az erőt, amely hivatva van támaszt adni az arra szükséges esetekben. Az egyesület székhelye: Buda­pest Wesselényi u. 13. félemelet, a „Népasztal" helyiségében. Az alábbiakban rövid kivonatot adunk a Kereskedők és Iparosok Takarék- és önsegélyző Egyesüle­tének alapaszabályaiból: Minden tag köteles: 1. ) Havonta előre, minden hó 1-én 30 fill. tagdijat fizetni. 2. ) öt éven át hetenkint 30 fill. befizetést teljesíteni. A befizetések a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézetnél takarékbe­tét alakjában, vagy folyószámlán helyezendők el. A pártoló tagok­­befizetéseiből külön alapot kell képezni, mely­ből az alábbi b.) pontban felsorolt kölcsönök nyújthatók. Egyébként a külön alap elhelyezésére nézve szintén az előző bekezdés irányadó kölcsönt és pedig kamatmen­­tesen, elöljárósági határozat alap­ján kellő biztosíték mellet kizáró­lag a rendes tagok igényel­hetnek, és pedig : a. ) saját lényeges befizetéseik 80%-a erejéig; b. ) azontúl további 400 pengő erejéig pártoló tagok befizetéseiből képzett kölcsön alapból, amennyi­ben ezen alap erre fedezetet nyújt. E b.) pont alatti kölcsönök csak kizárólag az említett alapból folyó­síthatók és utánuk évi 3% járulék fizetendő az Egyesület vesztesség fedezeti alapjába. E vesztesség­ fe­­dezeti alapból fedezendők a kü­lön alap igazolt vesztessége és annak elhelyezésére szintén e §. 4-ik bekezdése irányadó. Az a körülmény, hogy a pár­toló tagok kölcsönre igényt nem tarthatnak, ilyent nem kaphatnak és hogy a 2. pont szerint eszköz­­lendő befizetések a fenti Ы alatti kölcsönök nyújtására fordíthatók, a pártoló tagok által aláírandó belépési nyilatkozatba felveendő. Az a tag, aki öt éven át telje­sítette a fenti 2. pont szerinti be­fizetéseit az annak elhelyezéséből kifolyólag tényleg elért kamatok­kal együtt visszakapja. A pártoló tagok befizetéseiket kizárólag a befizetéseikből képzett külön alap­ból és csak annyiban kaphatják vissza, amennyiben ez az alap és vesztesség fedezeti alap erre fede­zetet nyújtanak. 5. §. a.) kilépés, b.) törlés, c.] kizárás d.) elhalálozás által. Az önkéntes kilépés bármikor megtörténhetik, azonban a tagok egy évig feltétlenül kötelesek a 4 §. harmadik bekezdésének 1.) pontjában említett tagdíjat meg­fizetni. II cipészszakosztály szakszervezeti munkája 1934-ben. A cipészszakosztály szakszerve­zeti munkájáról az 1934 évben egy összefoglaló jelentést látunk a „Bőripari Munkás" hasábjain,ahol- A CIPŐGYÁRTÓ 5

Next