A Bádogos és Szerelő, 1909 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1909-01-25 / 1. szám

V. évfolyam. Budapest, 1909. január hó 25. 1. szám. KIADÓ É5 LAPTULAJDONOS F) BÁDOG05 É5 SZERELŐIDÉ A BUDAPESTI BÁDOGOS- SZERELŐ-, FÉmnYOmÓ-, LEJTKEZELŐ-, ÉS 1i BUDAPESTI BÁDOGOS ÉS SZERELŐmESTEREK S. ELŐFIZETÉSI FELTÉTELEK : SZTIPÁN ISTV. EGYESÜLETE. É5 RÉZMÜVES IPARIESTÜLET LOS KÖZLÖNYE. AZ EGYESÜLET TAGJAINAK INGYEN. NEM TAGOKNAK : Egész évre............... 8 korona Fél évre .................... 4 „ Negyed évre............ 2 „ FŐSZERKESZTŐ? BOROSS FELELŐS SZERKESZTŐ?#?? POGÁNY N A NB (V 11. . HELYETTES SZERKESZ PJ) : S­erkesztőség és kiadóhivatal : sz. AT., Liszt Ferenc.tér 11. sz. (Király­ utca sarok). TELEFON: 8­ -20. gjelenik havonként egyszer. BÁDOGOS SZAKTANFOLYAM. Van szerencsénk i. Kortársaink figyelmét fel­hívni arra, hogy a „Bádogos és Szerelőmesterek­ Országos Egyesülete“ által rendezett bádogos szaktanfolyam az 1909. évi január hó 19, 21, 26, 28, február hó 4. 9, 11, 16, 18, 23, 25, és márczius hó 2. 4, és 9-én fog a m. kir tech­nológiai iparmúzeumban (VIII., József-körút 6. sz.) megtartatni. Szakelőadó Sztipán István budapesti bádogos mester, kartársunk. A szakelőadás tárgya: ii­mértan alkalmazása a bádogosiparban. A tanfolyam ingyenes. Az előadások fenti napokon este 7­9 óráig tartatnak a felső ipariskola földszinti 22. sz. tanter­mében. A belépésre jogosító igazolványok napon­ként d. e. 9—12-ig és délután 3­7 óráig a tech­nológiai iparmúzeum irodájában díjtalanul (I. em. 2.) kaphatók. Felkérjük t. Kartársainkat, hogy ezen közhasznú előadásokon segédeikkel együtt minél nagyobb szám­ban megjelenni szíveskedjenek és tömegsztráik. Lapunk karácsonyi számában Farkas Elek igen érdekes czikket írt a tömegsztrájkról. A felvetett kérdés sokkal hamarább aktuális lett, mint ahogy gondoltuk volna. A magyarországi szoc­iáldemokrata párt bölcs intézősége ugyanis jónak látta némely szakszervezet felfüggesztése miatt az elmúlt év utolsó napján a tömegsztrájk rendezését. A nyíltan és hivatalosan bevallott czélja ennek nem volt más, megmutatni azt, hogy ők erősek és ha majd a nagy tömegsztrájk ideje elkövetkezik az a nap legyen bizonysága annak, hogy a munkások akkor is megállják a helyüket. Épen úgy tehát a mint színházban szokás. Az igazgatóság egy szín­darabot kitűz az előadásra, mielőtt azonban ez a nagyközönség elé kerülne szükséges, hogy minél több próba tartassák, mert csak így van biztosítva az, hogy a nyilvános előadáson az összjáték teljes legyen. Szóval a bölcs vezetőség kísérletezik, amely kísérlet igaz, hogy nagy áldozatokkal jár épen a vékony pénzes munkások szempontjából, kiknek e nagy munkanélküliség idején minden fillérre i?szük­ségük van, de határozottan káros ránk nézve. A kérdés már most az. Volt- e egyáltalában sikere a tömegsztrájknak és mik a tanulságai ránk munkaadókra nézve. Az első kérdésre úgy látszik nehéz a felelet, mert az eltérések ebben a tekin­tetben óriásiak. A főkapitányi becslés a résztvevők számát 6­8 ezerre, a Népszava pedig csekély 80 ezerre teszi. Hogy hol itt az igazság, valószínű­­leg nem a Népszavában, melynek leghatározottabb c­élja az, hogy magát a tömegsztrájkot az igazság rovására is dicsőítse és amely természetesen valóságos hőskölteményben színezte ki a tömegsztrájk óriási erkölcsi sikerét, mert az anyagi sikerrel nem mer előhozakodni, mert hisz még 10,000 résztvevő mellett is, legalább 50,000 koronás mulatság volt ez. Az azóta összegyűlt adatokból azonban még­is meg­állapítható az, hogy a résztvevők száma semmilyen körülmények között sem haladhatta meg a 8-10,000-et, mert hiszen a legtöbb nagy üzemben Budapesten üzemmegszüntetés nem volt. A mi szempontunkból tehát bizony ennek a tömegsztrájknak sikerültéről igen­is beszélhetünk, de a mi szempontunkból vagy­is a mi részünkről sikerült a tömegsztrájk. A második kérdés az, hogy mik ezen tömeg­­sztrájknak a tanulságai? A legelső és legszembe­ötlőbb az, hogy azok a munkások tartották, de első­sorban a szakszervezeti tanács meggondolatlan pa­rancsát, a­kiknek erre igazán a legkevesebb okuk lett volna a munkaadókkal szemben. És­pedig épen azok a kik az úgynevezett kollektív szerződés bol­dog tulajdonosai. Épen azok nem voltak tekintettel arra, hogy ezzel a lépésükkel a munkások által annyira magasztalt és dicsőített kollektív szerződés

Next