A Bánya, 1909 (2. évfolyam, 1-50. szám)
1909-01-03 / 1. szám
II. évfolyam. 73. Budapest 1909. január 3.1989 1. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre. 12 K || Félévre . . . Negyedévre . . . 3 K Hirdetések díjszabás szerint. 6 K Felelős szerkesztő : Dr. BISCHITZ BÉLA Főmunkatárs: CSORBITS LÁSZLÓ MEGJELENIK MINDEN VAS. Szerkesztőség és kiadódj*?a$1: ~ Budapest, Vill., Kender-|||^/6^zártK^^V TELEFONSZÁM: 1 oo. --Sír:M 9 hazai szénbányászat ismertetése. Jól felfogott érdekünk nemcsak azt követeli, hogy a külföldi vállalkozást minél alaposabban és teljes hitelességgel világosítsuk fel szénbányászatunk viszonyairól. Hasznos és szükséges szolgálatot teljesítünk azáltal is, ha a hazai köröket is felvilágosítjuk. Ez okból ismertettük már utolsó előtti számunkban azt a tanulmányt, amit Andreics János főbányatanácsos elsősorban a külföld kellő tájékoztatása céljából írt és ez okból tartjuk érdekesnek és hasznosnak, ha folytatjuk ezt az ismertetést. A munkáskérdés képezi ez időszerint a bányászat sarkpontját. Hiába a szénmedence gazdagsága, ha nem rendelkezünk elegendő számban munkásokkal a szénkincs kiaknázására, avagy ha van talán munkás, de munkaképességük, teljesítményük nem áll arányban a munkadíjjal. Andreics essay-je ismertetve a szénbányáinkban alkalmazásra kerülő kézi- és gépmunkát, arra a konklúzióra jut, hogy „általában azt kell megjegyezni, hogy a barnaszénbányákban uralgó nagy nyomás nem igen engedi a gépmunkát“, így hát természetes, hogy a munkások teljesítménye és keresete annál nyomatékosabban lép előtérbe és ezekre vonatkozólag a következő érdekes adatokat szolgáltat: „A munkások és nevezetesen az aknászok teljesítménye, 12 órai munkaszakra számítva, a helyi viszonyokhoz képest, rendkívül eltérő. Egy aknász, aszerint amint kő-, vagy fekete- vagy barnaszénben vagy lignitben dolgozik, 12 óra alatt 8—42 g. szenet termel. Ha a bánya termelését az egész munkáslétszámra felosztjuk, tehát ha az összes segédszemélyzetet is beszámítjuk, ez esetben a teljesítmény fejenkint és 12 óra alatt 3—12 g. Xptsm,& i n tgmSol v&y a Ez a nagy ingadozás arra a bányák felszerelése a tekintetben, szerűen avagy kezdetlegesen vann szerelve, nagyon is eltérők, továbbá, szénrétegek vastagsága is túlságosan különböző és végül igen befolyásolja a munkaképességet a fekü és a fedü minősége is. Amily mérvben eltérők a munkások teljesítményei, és úgy ingadoznak ezeknek napi és évi kereseteik is. Vegyünk 12 órai munkaszék mellett 300 munkanapot az évre. A munkás meglett ember legyen. Ezen feltételek alapján az átlagkeresetek így alakulnak: a kő- és fekeszénnél. Az 1907.évben azonban a bányák által lényegesen magasabb munkabérek engedélyeztettek, úgy hogy a munkások keresete ma már lényegesen nagyobb. A szénmunkások száma az 1907. évben 44.500 volt. Ha tehát 44.500 munkás létszámmal 77 millió q. szenet termeltünk, ez esetben 24 órai munkaidő és 300 munkanap mellett a napi termelés 256.666 q. szén. És miután a magyarországi szénbányákban a napi munka nappali és éjjeli munkaszakokra oszlik, ennélfogva egy munkás „napi teljesítménye 57 q. szén“, napi kereset évi kereset fillér korona 1902évben 259 809 1903V 280 842 1904V 270 812 1905 g) 251 754 1906 305 916 b) barnaszénnél: 1902évben 263 788 1903 271 813 1904V 282 846 1905V 282 847 1906 298 895