Bőripari Munkás, 1933 (2/43. évfolyam, 1-7. szám)

1933. február / 1. szám

1933 Nyolc év alatt 25.060 munka­­hely szűnt meg a gyáriparban A munkáltatók központjának jelentése szerint a munkahelyek közül közel 15% szűnt meg a legfontosabb iparágakban. Míg 1974-ben 164.279 munkás dolgozott a 11 legfőbb iparágban, most ugyanezekben az iparágaikban 139.687 munkahely van. A legnagyobb a csökkenés a faipar­ban, ahol a jelenlegi munkáslétszám csak 32.39%-a a nyolc év előttinek. Az építőiparban 43.45%-ra, a bőrkikészítő iparban 47.26% -ra, a vas- és gépiparban 63.53% -ra, az üvegiparban 67.20%-ra, a bányaiparban 79.78%-ra csökkent a mun­kahelyek száma. Gyarapodás van ezzel szemben a tex­tiliparban (az 1924. évi létszám 115%-a), a cipőiparban 109.77%, a vegyészeti ipar­ban 105.57% és a malomiparban 102.17%. Teljesen változatlan a létszám a tégla­iparban. Sajnos, a legszorgosabb kutatásunk után sem találjuk azokat az ipari üzemein­ket, amelyekben a munkahelyek szapo­rodtak volna. Ellenkezően: ha figyelembe vesszük az 1924. évi tönkrement mecha­nikai üzemeket és a közben elpusztult 20—­00 munkást foglalkoztató kézi tömegter­melő műhelyeket, ne­m hogy szaporodtak a munkahelyek, hanem 35—40%-kal pusz­tultak. Közben bezárt a Robur 180, a Ti­tania 300 munkással. Ötven százalékkal redukálta munkáslétszámát a bonyhádi Pétermann és Glaser-gyár. Százával zár­tak be üzemek. Mi nagyon kíváncsiak vagyunk az új munkahelyekre, amelyek­ről ez a munkáltató statisztika beszá­mol, mert a cipőiparban a munkanélküliek folytonos növekedése ennek az ellenkező­jét bizonyítja. Hát bőrén rájön arra, hogy­ kár volt kapzsi­ságból a gyár jó hírnevét napszámosmun­­kások beállításával kockáztatni. A gyár vezetősége külföldről szándékozik munká­sokat behozni. Igazán jellemző volna, ha a gyár vezetőségének ez a terve sikerülne. Ha a magyar hatóságok még ehhez a mun­káskiéheztető eljáráshoz is segédkezet nyúj­tanának. ____________________ iSfmziainyi a piai Hamdierli-keszefi­­börgyfk­b­an A gyár vezetősége már régebben kísér­letezik a munkabérek letörésével. A múlt év őszén megkísérelte a 10%-os bérreduk­ció keresztülvitelét. A gyár munkásai ellenállásán akikor ez meghiúsult. Alig múlt el a szeretett karácsony ünnepe, a gyár vezetősége bejelentette a­ munkások­nak a munkabérek 10%-os letörését és az eddigi szakmunkák végzésére három, majd később öt napszámost állított be. Kötelezte a szakmunkásokat, hogy a napszámosokat a szakmunka végzésére betanítsák. Egy­ben meg is fenyegette a munkásokat, hogy­ha a napszámosok a szakmunkát már el­sajátították, újabb 40—50%-os bérletörés következik. A gyár munkásai hajlandók voltak a bérdifferencia méltányos elintézé­sére, de ragaszkodtak ahhoz, hogy a szak­munkát továbbra is ők végezzék. A mun­kásoknak ez a követelése az ipartörvény rendelkezése szerint is jogos, amennyiben a gyár vezetősége a szakmunkák elsajátí­tására jelenleg is — igaz, hogy törvény­ellenesen — öt tanoncot tart 3 és 5 éves szerződésekkel. Most a gyár vezetősége mégis napszámosokkal akarja ezeket a szakmunkákat elvégeztetni. A munkások követelése fogyasztói és szakmai szempont­ból is jogos. A Hammerli-gyár hírnevét a kitűnő szakmunkák végzésével alapozta meg. Most napszámosok által, koldusbérek mellett készített silányabb áruval kísérle­tezik. Úgy látszik, a gyár vezetősége meg­­irigyelte más üzemek kétes dicsőségét és azt hiszi, hogy a munkaviszonyok határta­lan megrontásával visszavarázsolhatja a jó konjunktúra idején élvezett busás jövedel­met. A gyár munkásai december végén harcba léptek, hogy az amúgy is filléres munkabéreket minden támadás ellen meg­védelmezzék. Sem fenyegetés, sem ijesztés nem fogja a munkásokat ezen harcukban megtörni. Kivárják, míg a munkáltató sa­ BŐRIPARI MUNKÁS Felhívás a dolgozókhoz! Az ifjúmunkáscsoport működését f­öl­elevenítjük! Szólítsunk föl minden mellet­tünk dolgozó ifjúmunkást, hogy csoport­jának legyen tagja. Az ifjúmunkáscsoport hetenként csütör­tökön este a VII. Jósika utca 2. I. emeleti helyiségben egyesületi tagösszejövetelt tart. , A csoportban tervszerű tanulás, önkép­zés, kultúrtevékenység folyik, szépszámú könyvtár áll rendelkezésre. Tanulásra, hasznos ismeretek elsajátítására bő al­kalom! _ „ , Segítsük hozzá szakmánk tanuló ifjú­ságát, hogy belőlük is öntudatos munkás váljék. Mutassuk meg az utat! A közös sors, a közös szenvedések közös táborba kell hogy szólítsanak. Minden bőr­ipari ifjúmunkást be az ifjúmunkáscso­portba! ............ .« A központi iroda közleményei A központi vezetőség a segélyek egyöntetű kiutalása érdekében elhatározta, hogy­ a csoportok vezetőségei a segélyek kiutalása előtt a segélyt igénylők tagkönyveit és munkakönyvét kötelesek jogosítás végett a központi irodába küldeni. A vezetőség fenti intézkedését főképpen a múlt évben életbe lép­tetett munkanélk­ü­li j­árulékok mi­kénti beszámítása és az utóbbi években nagymértékben végrehajtott­­ utánfizetések segély­jogosultság szempontjából való el­bírálása, tette szükségessé. Figyelmezteti a vezetőség a­­ Szövetség tagjait, hogy 1932. évre 52 hetijárulék he­lyett a naptárbeosztás folytán 53 hetijáru­lék fizetendő. A szakmák közleményei A központi, a cipész- és cipőfelsőrész­­készítő szakosztály vezetősége, az összes kultúrszervezetek tagjai, úgymint fi da­lárda, szavalókórus, sakkor, a szakoktatá­son résztvevők, a­z oktatásügyi bizottság, a szemináriumok hallgatói és a művi fő­bizalmiak folyó évi február hó 15 én este fél 8 órakor az Otthon helyiségében (Dob ucca 90) fontos ügyben okvetlen jelen­jenek meg. C­ipész­e­k G3G3T3 P EBBBBEBHHWBfflffiBBKBBMBBHMB $ SJHft Néhány szót a budapesti cipészmunkásság helyzetéről A­­kapitalista termelés válsága, valamint kormányzatunk munkásellenes politikája a cipészminkásságot is soha nem tapasztalt munkanélküliségbe és szenvedésbe taszí­totta. Nincs munkásvédelem, nincs munka­­nélkülisegély. A mi tág lelkiismeretű mun­káltatóink ezt a nekik kedvező helyzetet kihasználva, a legvakmerőbb banditizmus­­sal támadnak a már amúgy is leszorított bérekre és leromlott munkaviszonyokra. Bár a cipőipari termelés csaknem egészen védve van a külföldi behozatallal szemben, mégis a legszennyesebb versenyt folytatják a munkabérek rovására. Ha munkal­ehető­ség van, akkor a munkaidő szinte határ­talan, így is 10—15 pengős hetibéreket érnek el szaktársaink. A tö­m­­eg­term­elő ü­z­e­­­mekben nagy előszeretettel alkalmaznak iparigazolvánnyal rendelkezőket. Ezzel mentesítik magukat a társadalombiztosítói és egyéb költségek alól. A szociális és köz- Meghívó A Budapesti Cipészmunkások Szakosz­tálya február hó 20-án, hétfőn este 7 órakor a cipészmunká­sok gazdasági helyzete és a­ jelölőbizottság megválasztása napirend­del 3. oldal terhek alól is kibújnak. Ezzel szemben, ha a cipészmunkásság a féktelen kizsákmá­nyolással és a bérek fokozatos letörésével szemben állást foglal, akkor a hatóság minden esetben ezeknek a­ jó hazafiaknak a segítségére siet a munkássággal szemben. Valószínűleg ez is beletartozik kormány­zatunk fajvédelmi politikájának irány­vonalába. Néhány őszinte szót a cipészmunkásság felé is kell mondani. A munkáltatók által teremtett rémuralommal szemben a szak­társaink egy része nagyon is közömbösen viselkedik, vagy a­z igen káros csodavárás­ban és önmarcangolásban élik ki magu­kat. Ezzel a magatartásukkal akarva, nem akarva szintén elősegítik a munkásság hely­zetének leromlását. A szervezetlenség rend­kívül káros a munkásság szempontjából; ha a munkaviszonyok rosszak, úgy a szer­vezetlen munkás nem tudja a béreket meg­védeni. Ha viszont javul a munkal­ehető­ség, úgy nem tudják a­ béreket megjaví­tani. A szervezetlen munkások lerontják az üzemekben a bér- és munkaviszonyokat és amikor már nekik is tűrhetetlen egyes mű­helyekben a helyzet, akkor oda mennek, ah­ól még valamelyest jobb viszonyok van­nak. Természetesen ott is lerontják az álla­potokat. Ezzel a magatartással a cipész­­munkásságnak egyszer és mindenkorra szakítania kell. A tennivaló adva van. Össze kell fogni a munkásságot, megszervezve erőteljes harcot indítani tűrhetetlen helyze­tének megjavításáért. Mert lehet­, csak mindannyi­unknak akarni kell. Fel a harcra. Pásztor, taggyűlést tart. Tagkönyv fölmutatása kötelező. A vezetőség. Meghívó A Budapesti Cipészmunkások Szakosz­tálya március hó 12-én, vasárnap délelőtt 9 órakor évi rendes közgyűlését tartja. Tudomásulvétel végett közöljük, hogy, közgyűlésünket nem küldött,rendszer alap­ján, hanem az alapszabályok idevonatkozó rendelkezése szerint a tagság teljes képvi­seletével tartjuk meg. Fölkérjük a­ szaktársakat, hogy úgy­ a taggyűlésen, mint a közgyűlésen teljes számban megjelenni szíveskedjenek. Tagsági könyv fölmutatása kötelező. A legutóbbi lapszámunkban tévedés folytán a­ felsőrészkészítők rovatában je­lent meg, hogy a cipészszakosztály vezető­sége Pásztor Lajos szak­társunkat válasz­totta meg az alkalmazotti teendők elvég­zésére. Felkérjük a­ szaktársainkat, hogy a címváltozást minden esetben jelentsék be a szakosztály irodájában. Cipőf­elsőrés­zké­szít­ők Meghívó A budapesti cipőfelsőrészkészítőmunká­sok szakosztálya 1933. évi március 27-én, hétfőn este 7 órakor saját helyiségében (VII. Dob ucca 90, Bőripari, Munkásotthon) XXXII. rendes évi közgyűlését tartja. A közgyűlés napirendje: 1. A jegyzőkönyv felolvasása. 2. A vezetőség jelentése. 3. Interpellációk. 4. A vezetőség felmentése. 5. A vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. A vezetőség.

Next