Bőripari Munkás, 1937 (6/47. évfolyam, 1-10. szám)
1937. január-február / 1-2. szám
1937 lapíttassanak meg, hogy a heti kereset a minimális béreknél magasabb legyen. A kiadott rendeletnek legfőbb célja, hogy a munkabérek rovására űzött szennykonkurrenciát megfékezze. A munkások részére a létfenntartáshoz minimális keresetet biztosítson, a túlhajtott kizsákmányolást megfékezze, hogy ezáltal az alkalmazáshoz nem jutható többezer cipőipari munkás részére munkaalkalmat biztosítson. Ha munkástársaink tudomásul veszik a munkáltatók tervét, hogy a legkisebb bérért a legmagasabb teljesítményt adják, akkor a rendeletnek ez a szociális célkitűzése nem fog bekövetkezni. A rendelet végrehajtásával kapcsolatosan felsoroltak csak átmeneti intézkedések lehetnek. A rendeletnek csak úgy szerezhetünk teljesen érvényt, ha az összes munkáltatói érdekeltségek a szervezetünkkel kollektív szerződést kötnek és a kollektív szerződésben az összes függőben maradt és eddig még, szabályozásra nem került kérdésekben megegyeznek és annak a végrehajtásáról mindkét fél gondoskodik. Az átmeneti megegyezésekkel csak azt óhajtjuk elérni, hogy a termelésben zökkenések ne történjenek és az egész cipőipar termelését szabályozó kollektív megegyezésre megfelelő idő álljon mindkét fél rendelkezésére. BŐRIPARI MUNKÁS A cipőfelsőrészkészítő szakosztály vezetősége Jelentése 1936. évi működéséről Évi jelentésünk kapcsán szakosztályunk örvendetes megerősödéséről adhatunk számot, amit egyrészt a cipőipari munkások régi harcainak eredményeképpen kiadott 18 órás törvényes munkahét megállapításának, míg másrészt a folyton fokozódó bérletörés kivédésével kapcsolatos mozgalmaknak tudhatunk be. Ezek a küzdelmek ráeszméltették szaktársainkat, hogy a határtalan kizsákmányolással szemben csak szervezetten védhetik meg érdekeiket. Közvetítési nyilvántartásunk szerint a munkanélküliek száma az előző évvel szemben átlagban 6%-kal emelkedett, de ezzel szemben a munkáltatók több mint 10%-kal kértek több munkást, mint az előző évben. Ebből azt következtetjük, hogy a munkáltatók is kezdik belátni, hogy megbízható jó munkaerőt csakis a szervezet útján kaphatnak. Részletes jelentést technikai okokból itt nem adhatunk, de nagy vonásokban igyekezünk tevékenységünkről számot adni. A szokásos vezetőségi. ..ülésünket, taggyűlést, értekezleteket megtartottuk. . ... .v. b 'Mozgalmi tevékenységünk' az’ 1936. évben a következőképpen alakult: Üzemi mozgalmunk volt 77 esetben, 911 szaktárssal, amelyből eredményes volt 73 üzem, 889 munkással és 4 eredménytelen mozgalom, 29 munkással. Üzemi értekezleteket 610 esetben tartottunk, 5836 résztvevővel. A befizetett heti járulékok és ennek alapján megállapított taglétszám az utolsó három évben a következőképpen alakult: Év 1934- bért 1935- ben 1936- ban Taglétszám 288 299 430 amely 43%-os taglétszámemelkedésnek felel meg. A beiratkozott új tagok száma 1934-ben 377, 1935-ben 270, míg 1936-ban 662 volt. Az oktatás terén is igyekeztünk szaktársainknak a legjobbat nyújtani, ami továbbra is a szervezési munka mellett legfontosabb feladata lesz az új vezetőség munkájának. A jövőben is kérjük a szaktársak segítségét. Reméljük, hogy a szaktársak támogatását megnyerjük és a további emelkedésről adhatunk számot, amellyel fokozatosan megjavíthatjuk szaktársaink gazdasági helyzetét. * A Budapesti Cipőfelsőrészkészitő Munkások Szakosztályának zárószámadása az 1936. évről: Bevétel: 984 I. oszt. heti.járulékból — — 629.76 P 366 II. oszt. heti.járulékból------183.— P 30905 III. oszt. heti.járulékból------ 2617.20 P 334 1—II. oszt. kisegítőjárulékból 100.20 P 2536 lit. őszit, kisegítő járulékból 507.20 P 2080 munkanélkülijárulékból------ 166.40 P 662 beiratási diából------------------331.— P helyi különjárulékból--------— 1318.86 P Központtól kezelésben lévő pénzünkből átutalás-----------------------------goo.— p Elryéb bevételek------------- 57.50 p Összesen — Egyenleg az előző évről —6471.32 P 136. 32 P Összesen 7835.44 P Kiadás: Munkanélküli segélyre *------------------ 219.50 P Rendkívüli segélyre-------------------85.— P Oktatásra és hírlapelőfizetésekre — 117.80 P Könyvtárbeszerzésre----------------_46.--~ ^ Helyiségfenntartásra. ----------------7 1500.— P Alkalmazotti fizetésre és végkielégítésre —----------------------- 1553.— P Irodaszerekre ------------------------------* 18.38 P Agitációs költségekre----------------- 192 61 P Központnak elszámolva.-------- 2901.76 P Egyéb kiadások---------- —---------- 5.— P Összesen —- —- 6709.05 P Egyenleg az év végén 1364.32 P Összesen 7835.44 P Mónus Illés elnök.Reikhardt Elemér Markovits Hugó a felügyelőbizottság elnöke, pénztáros. Széll György Goldmann Vilmos ellenőr. ______ ellenőr* Meghívó Befizetett: heti járulók • 11.522 ■ 11.978 ■ 17.205 A Budapesti Cipőfelsőrészkészítő Munkások Szakosztálya 1937. évi február _ hó 15-én, hétfőn este47 órakor saját helyiségében (VII. Dob ucca 90), a Bőripari Munkás otthonban tartja - - -----JtTV XVI. rendes évi közgyűlését* A közgyűlés napirendje: 1. Jegyzőkönyv felolvasása. 2. A vezetőség jelentése. 3. Interpellációik. 4. A vezetőség felmentése. 5. A vezetőség megválasztása. 6. Indítványok. Indítványok a közgyűlés megtartása előtt 14 nappal a vezetőségihez írásban benyújtandók. A közgyűlésen csak azon tagok vehetnek részt, akik a tagsági járulékaikkal 10 hétnél többel hátralékban nincsenek. A vezetőség. Meghívó A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége újpesti csoportja 1937. évi január hó 18-án, hétfőn este 1 28 órakor tartandó taggyűlésére. Napirend: 1. Minimális kér, 8 órás munkaidő. 2. Jelölőbizottság választása. Indítványok alapszabály szerint a közgyűlés megtartása előtt 14 nappal nyújtandók be a szakosztály vezetőségeihez. A vezetőség. Meghívó A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége újpesti csoportja 1937. évi február hó 8-án tartandó évi közgyűlésére. A közgyűlés napirendje: 1. A vezetőség jelentése: a) titkári jelentés* b) pénztári jelentés;es felügyelőbizottság jelentése. 2. A vezetőség felmentése. 3. A vezetőség megválasztása. 4. Indítványok. 4. A közgyűlésen a csoport minden tíz héten belüli tagja részt vehet. Tagsági könyv elhozandó. A vezetőség. Búcsúszó A bőripari mozgalomtól, de leginkább szűkebb hazájától, a cipőfelsőrészkészítőmozgalomtól vesz búcsút Czitrom Béla szaktárs. Neve fogalom. A cipőfelsőrészkészítő-mozgalom legidősebb, legrégibb résztvevője. A szakegylet első alkalmazottja, munkaközvetítője, gondnoka, titkára, és vezetője. Azok közé tartozik, akiket mindenki, munkás, munkáltató és a munkásmozgalom közvéleménye egyaránt ismer. Még azok közé tartozik, akik egyszemélyben voltak gondnok, titkár, szervező, munkaközvetítő és tárgyaló fél. A szakmának nincs nála alaposabb ismerője, ő szervezte meg a munkaközvetítést ebben a szakmában. Nemcsak Budapesten és a környéken, hanem az egész országra, kiterjedően is. Híre az ország határán túl is terjedt. Gyakran keresték fel külföldről is a munkásközvetítőt. A közvetítés abszolút pártatlansága, évtizedek viharát kiáltotta.. . valósította meg a szakmában a sorrendszerű közvetítést, a támasztott igények megtámadhatatlan kielégítését, és az ő mnkai közvetítésében munkáltató és munkás megbízott. Kitűnő mozgalmi taktikus, higgadt, jó modorával a legélesebb harcok idején is meg tudta, őrizni tárgyalásra való készségét és aki a tárgyalásokon az érvelés fegyverét és a kiegyenlítést, épúgy tudta alkalmazni, mint amilyen kitartóan és szívósan tudott élni, ha elkerülhetetlen volt a sztrájk vagy a bojkott fegyverével is. Felejthetetlen, hogy a háborús esztendők során hogyan valósította meg az árvák és özvegyek, az itthon maradt asszonyok segítését. Segítő keze mindig azok felé nyúlt, akiket nélkülözni látott. Mint munkaközvetítő a munkanélküliség (1907) és a hosszantartó válságok idején látta a nélkülözést és az ő konyhája látta vendégül diszkréten a nélkülöző szaktársakat. Mindig" készen" állott arra, hogy a, bajba jutott, szaktárca segítsen, . Tanáccsal, segítséggel, mindig készen állott és ezt mindig észrevétlenül, tapintatosan, ízlésesen. Kímélte az Önérzetet. A régiek ismerik 32 esztendő óta végzett munkáját. Az újakat is meg tudta hódítani, ha megismerték munkásságát, készségét és szolidáris érzését. Most búcsút veszünk tőle. Czitrom tata betegeskedik, elhagyja helyét. 32 évi köztisztség viselése után fáradtan és bölcs tapasztalatokkal gazdagodottam És a sok igazságtalanságon és bántáson felülemelkedve vonul félre. Melegséggel és töretlen hittel tölti el az, hogy családja, fia, lányai szocialisták és a munkásmozgalomnak hasznos tagjai. A munkásmozgalom minden területe élvezte támogatását és családját is úgy nevelte. Czitrom tatától búcsút veszünk. Akik ismerték, megszerették, mert tudták róla, hogy sok viharban próbát tett, hűséges, harcos emberrel dolgoztak együtt, olyan emberrel, aki szocialista meggyőződését mindig kifejezésre juttatta, ahhoz mindig hű is maradt és aki a legnehezebb időkben viselkedett a legbátrabban. Akik a cipőfelsőrészkészítő-mozgalmat tanulmányozza, az Czitrom Bélára és működésére mindig tisztelettel, ragaszkodással, felismeréssel és szeretettel gondol. Mi is. Mónus Illés. Meghívó A Budapesti Cipészszakosztály 1937. évi január hó 25-én, hétfőn este 1/17 órai kezdettel (VII. Dob ucea 90. sz. a.) taggyűlést tart. Napirend: 1. Szervezeti ügyek tárgyalása. 2. Jelölőbizottság választása. 3. Közgyűlési küldöttek megválasztása. A taggyűlésen csak az alapszakérv szerint jogos tagok vehetnek részt 3. oldal