Budapesti Sütők Lapja, 1940 (1. évfolyam, 1-21. szám)
1940-02-15 / 1. szám
3 ■f* BUDAPESTI SÜTŐK LAPJA kenyérgyárak kellenek, hanem 200 —300 egészséges üzletmenetű kisiparos. Mégegyszer kérte a rendkívüli közgyűlésen megjelent kartársakat, hogy ha eddig nem, most, a megpróbáltatás idején tartsanak öszsze. A rendkívüli zajos tetszéssel fogadott felszólalás után Bárány Sándor éles szavakkal bírálta az elnök működését. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel állott szembe a vádakkal és tüntető tapssal honorálta az elnök fáradozásait. Rátkai Ferenc, a következő felszólaló, Bárány Sándor szavaihoz fűzött megjegyzéseket. Megérti, hogy a válságos helyzet elragadtatja egyes kartársakat, persze, hogy minden sérelem fáj. De nem az elnök az oka a helyzetnek, hanem az idő, melyben élünk, összetartásra buzdított, és nagy tetszést aratva hangoztatta, hogy a süteményfronton vigyázni kell a viszonteladókra, keressenek ők is kevesebbet, szüntessük meg a sütemény visszavételét. Kérdést intézett a stahi-sütés ügyében. Ruzicska Ede elnök válaszában közölte, hogy érintkezésbe lépett a fűszeresek ipartestületének ügyészével, felhívta figyelmét a dec. 1-i rendelet közlésére, mely szerint a detailárakból csak 10°/o jutalékot szabad számítani. Meleg súlyt levonni, vagy bármi más juttatást elfogadni nem szabad, mert ez árdrágításnak tekintendő. Préda György felszólalásában azt a lehetetlen helyzetet tette szóvá, hogy a viszontelárusító a süteményen 36°/o-ot keres. Ruzicska Ede elnök és Nagy József viszontválasza után a közgyűlés abban a reményben oszlott szét, hogy a sütőiparosság sérelmére hamarosan elérkezik az orvoslás. Az egységes kenyér rendelet. Két hete már, hogy az egységes kenyér sütése kötelezővé vált. Ennek a két hétnek tapasztalatai arra indítanak bennünket, hogy röviden ismét összefoglaljuk a rendeletben foglalt tudnivalókat: 1. Az egységes kiőrlésű lisztekből a következő fajtájú kenyeret szabad csak készíteni: 1. búzakenyeret az egységes búzalisztből, 2. 85°/o egységes búzalisztből és 15°/o fehér rozslisztből készült kenyeret. A fenti két kenyérfajta ára kilónként, kivétel nélkül, 36 fillér. A fél- vagy negyedkilós cipók ára kilónként 2 fillérrel drágább. 3. tiszta rozskenyeret, mely a kétfajta rozslisztnek 50—50°lo arányú keverékből készül. (Ez utóbbi kenyeret csak az a sütőiparos süsse, akinek érdemes volt már eddig is. A szerk.) II. Nullás búzalisztből semmiféleképen nem szabad kenyeret sütni. Természetes azonban, hogy mivel nullás liszt ezután is forgalomba kerül, zsemlyét, kiflit, kalácsot, fonotast, duplazsemlyét, szendvicsrudat, barbeszt stb. továbbra is szabad készíteni és forgalomba hozni. III. Továbbra is előállíthatunk ú. n. diabetikus készítményeket. A gyógykenyerek készítésére véleményt és engedélyt maga a sütőiparos egyénileg kérjen az Országos Közegészségügyi Tanácsnál (Budapest, IX., Gyáliút 4.). IV. A viszontelárusítói jutalék maximálisan 10°lo lehet. Ez természetesen nem érinti azokat, akik eddig kisebb jutalékért adták tovább a viszontelárusítóknak készítményeiket. A viszontelárusító számára így pl. sem lakbérhozzájárulást nem szabad juttatni, sem a meleg súlyt nem szabad levonni. Ha viszontelárusító a 10%-nál többet követel, illetve fogad el, árdrágítás bűntettét követi el, de az is, aki a többlet-juttatást adja. V. Minden kenyérre címkét kell ragasztani, melyen a sütőiparos nevét, a kenyér fajtáját, a liszt- és burgonyakeverés százalékát fel kell tüntetni. Kihágást képez a korai kezdés, a 1 07 óra előtti szállítás, de az is, ha a viszonteladónak vagy alkalmazottjának s/07 óra előtt árut kiszolgál! Ipartestületünk ügyésze: Dr. Dóczi Sámuel, Budapest, VII., Rákóczi út 10. Tagok részére jogtanácsot ad délután 3—5 óráig. Telefon: 142—027. LEGRÉGIBB HAZAI CÉG A SÜTŐÉS CUKRÁSZGÉP SZAKMÁBAN. ALAPÍTÁSI ÉV 1903. Legmodernebb «OPTIMA» kiflisolyógép. KECSKEMÉTI ÁRPÁD Budapest, VII., R o 11 e n b i 11 e r u tc a 48. Telefon : 136—546. Sürgönyeim : „Keméti” Budapest. Több kiállításon kitüntetve. Szállít: Dagasztógépeket, kemencealkatrészeket, valamint minden a sütő- és cukrászipar körébe tartozó gépet és kelléket.