Czipész Szaklap, 1903 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1903-01-01 / 1. szám

a­ toknak (?.!) adják ki magukat, holmi hasznavehetet­­em­ c­s­e­h munkához való állítólagosan szabadal­mazott szabástanítási rendszerrel igyekeznek a kamará­kat megnyerni, hogy a rendezendő tanfolyamot az ő vezetésük és tanításukra bizzák. Sok esetben a nagy­­képűsködő bemutatkozás és nagyhangú ígéreteik révén el is érik czéljukat s sikerül nekik 20—30 iparost össze verbuválni, kiktől egy-egy tanfolyamon 5—600 forintot vesznek be — 50—60 kcona részvét dijat személy­en­­ként. Több mint valószínű, hogy a miniszter az ingyenes czipészeti szak tanfolyamok szervezéséről az összes ipar­kamarákat , azok pedig a hozzájuk tartozó ipartes­tületeket leiratilag értesítette, s velük a két kinevezett vándor szaktanító neveit közölte. Talán nem lesz érdek­telen ha az általunk felemlített körülményre felhívjuk az intéző körök és az olvasó szaktársaink figyelmét , s ne engedjék, hogy az említett s már évek óta az or­szágban lézengő munkanélküli szabászok (?) szaktaní­tóktól (?) a kisiparosokat megpumpolni — hasznavehe­tetlen tanításukért A kereskedelmi kormány által ki­nevezett két czipős­.ipari szaktanító 1903. január hó elsejével kezdi meg az ország területén tanítói munka körét. Divatczipő mellékletünk. — Budapest, 1903. január hó 1.— Lapunk uj évi számához színes nyomással készült női fűzős divatczipő mellékletet van csatolva legújabb szabás alakban. A kisebbített divat mintát, Ma­­tuschek József kolozsvári czipészmester szabásza, Ra­­duch Mátyás küldte be lapunknak, melyet csinos szabás kivitele miatt közrebocsájtottak. A divat minta báli czipőnek is használható. Mint két divatczipőhöz bár­milyen bőranyagot le­het használni, de a füződísz és a kapli lakból kell, hogy legyen , úgyszintén a félczipőhöz a torok rátétük és a kaplinak is lapból ajánlatos hozzá adni. A fűzős czipő szára matd bőrből és a borítékja fényes bőrből —eset­leg lakból segy­en. Iparügyek. Czipőszü­kséglet szállítása. Megírtuk, hogy a tanács a fővárosi szob­aszemélyzet számára szükséges lábbeli szállításának vállalat útján leendő biztosítása czéljából árlejtést írt ki, mely első ízben nem adott, kielégítő ered­ményt miért is azt másodszor is tartotta Ez alka­lommal hat ajánlat érkezett be, melyek közül kettő vett csak jár és minőség tekintetében figyelembe vehető. Az öeszes szükséglet ugyanis évenként körülbelül 20.000 koronát tesz ki; az egyik ajánlat a megkívántató mennyiségű lábbeli szállítását 18.629 koronáért vállalná el, míg a másik ezért a szállításért 19.340 koronát kér. A bizottság ezúttal az utóbbi ajánlatot javasolja elfogadni, noha némileg drágább és javaslatát azzal indokolja, hogy ezt az, ajánlatot az eddigi szállító tette, aki ellen eddig sem volt semmi­éle kifogás és aki minőségileg is a legjobb mintákat mutatta be. Czipészmunkás. A budapesti ipari munkak­özvetítő­­intézetnél (Vili., József­ körút 36.) bejelentett lábbeli iparra vonatkozó kínálat és keresletről: CZIPÉSZ-SZAKLAP, VI. évfolyam. Munkakönyv nélkül is lehet segédet alkalmazni. A kereskedelmi miniszer egy újabb döntése következtében azon segéd, ki azelőtt munkakönyvvel még egyáltalán nem birt, idegen iparhatóság területére a munkakönyv megszerzése előtt is beszerződhet, mert azon esetben ha egy munkakönyvvel nem bíró segéd valamely idegen iparhatóság területére szándékozik beszerződni, a be­­szegődtetés tényleges megtörténtéig, munkakönyvvel nem is bírhat, tehát míg azt megszerzi ideiglenesen a munkába állhat. Kikért fizet a munkaadó kereseti adót? Nem lesz érdektelen dolog ha felvilágosítják tisztelt szaktársainkat, hogy az iparosok, akiknél különböző díjazás mellett több segéd, segédmunkás és munkafelügyelői alkal­mazottak vannak, ezekért mennyiben kötelesek adót fizetni? A munkaadó által fizetendő I. őszi, kereseti adó alá tartoznak: 1. a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cseléd­minőségben alkalmazott egyének ; 2. a szoros értelemben vett házi- vagy belső cselédek; 3. a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segéd­munkások, ha havi díjuk nem több 40 írtnál, vagy ha darabszámra dolgoznak. A most említettekre vonatkozólag a pénzügyminisztérium (egyrészt humanitás­ból, másrészt a kivetés és behajtás körüli sok fölösleges munka és az ezekkel járó ok nélküli zaklatások meg­­kimélése czéljából) az 1898. évi 76,785. számú és az ezt kiegészítő 1899. évi 23,286 ss. körrendeleteiben kimondta, hogy nem róhatok meg I. oszt. kereseti adóval: a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben vagy vállalatokban alkalmazott azok a segédek és segédmunkások, akik heti-, vagy csupán napibér mellett vannak felvéve, vagy ha darabszámra dolgoznak, de napi keresetük a lakhelyü­kön szokásos napszámot felül nem haladja. Tehát csupán azok a segédek és segédmunkások róha­­tók meg 1. oszt. kereseti adóval, akik 40 frtot meg nem haladó, előre megállapított havi díj mellett vannak alkalmazva, vagy ha darabszámra fizetett keresetük naponta a közönséges napszámot meghaladja. Meg­jegyzendő, hogy darabszámra dolgozó segédek adója iránti szavatosság alól a munkaadók fel vannak mentve, illetve a darabszámra dolgozó segéd I. osztályú kereseti adója a munkaadó terhére egyáltalán elő sem írható, a napi- és hetibér mellett dolgozó segédek pedig adó­mentesek. 4. A munkaadó által fizetendő I. oszt. kereseti­­ adó alá tartoznak még a napidíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem ho­zó írnokok és egyáltalán az írásbeli, számviteli vagy intézetben állandó alkalmaztatás nélkül végző egyének. Az ezen­­ inkább szellemi, mint fizikai munkát teljesítő — foglalkozásúakra nézve tehát az irányadó, hogy ennél a csoportbelieknél az alkalmazás nem állandó jellegű. Az előadottakból könnyen megítélhető, hogy valamely üzlettulajdonos köteles-e és mely alkalmazottaira nézve köteles alkalmazottainak I. oszt. kereseti adójáért szavatolni, illetve azt helyettük fizetni; — ha tehát esetleg azt látná, hogy oly alkalmazot­t­j­a­i­­nak az adóját is követelik r­a­j­t­a, aki a fent elősorolt kategóriákba nem tartozik, az tévesen előírt adónak törlése, vagy az illetéktelenül már be is szedett adónak visszautalványozása iránt bélyegtelen kérvényben a pénzügyigaz­gatósághoz kell folyamodni.

Next