Czipész Szaklap, 1903 (6. évfolyam, 1-24. szám)
1903-01-01 / 1. szám
a toknak (?.!) adják ki magukat, holmi hasznavehetetem cseh munkához való állítólagosan szabadalmazott szabástanítási rendszerrel igyekeznek a kamarákat megnyerni, hogy a rendezendő tanfolyamot az ő vezetésük és tanításukra bizzák. Sok esetben a nagyképűsködő bemutatkozás és nagyhangú ígéreteik révén el is érik czéljukat s sikerül nekik 20—30 iparost össze verbuválni, kiktől egy-egy tanfolyamon 5—600 forintot vesznek be — 50—60 kcona részvét dijat személyenként. Több mint valószínű, hogy a miniszter az ingyenes czipészeti szak tanfolyamok szervezéséről az összes iparkamarákat , azok pedig a hozzájuk tartozó ipartestületeket leiratilag értesítette, s velük a két kinevezett vándor szaktanító neveit közölte. Talán nem lesz érdektelen ha az általunk felemlített körülményre felhívjuk az intéző körök és az olvasó szaktársaink figyelmét , s ne engedjék, hogy az említett s már évek óta az országban lézengő munkanélküli szabászok (?) szaktanítóktól (?) a kisiparosokat megpumpolni — hasznavehetetlen tanításukért A kereskedelmi kormány által kinevezett két czipős.ipari szaktanító 1903. január hó elsejével kezdi meg az ország területén tanítói munka körét. Divatczipő mellékletünk. — Budapest, 1903. január hó 1.— Lapunk uj évi számához színes nyomással készült női fűzős divatczipő mellékletet van csatolva legújabb szabás alakban. A kisebbített divat mintát, Matuschek József kolozsvári czipészmester szabásza, Raduch Mátyás küldte be lapunknak, melyet csinos szabás kivitele miatt közrebocsájtottak. A divat minta báli czipőnek is használható. Mint két divatczipőhöz bármilyen bőranyagot lehet használni, de a füződísz és a kapli lakból kell, hogy legyen , úgyszintén a félczipőhöz a torok rátétük és a kaplinak is lapból ajánlatos hozzá adni. A fűzős czipő szára matd bőrből és a borítékja fényes bőrből —esetleg lakból segyen. Iparügyek. Czipőszükséglet szállítása. Megírtuk, hogy a tanács a fővárosi szobaszemélyzet számára szükséges lábbeli szállításának vállalat útján leendő biztosítása czéljából árlejtést írt ki, mely első ízben nem adott, kielégítő eredményt miért is azt másodszor is tartotta Ez alkalommal hat ajánlat érkezett be, melyek közül kettő vett csak jár és minőség tekintetében figyelembe vehető. Az öeszes szükséglet ugyanis évenként körülbelül 20.000 koronát tesz ki; az egyik ajánlat a megkívántató mennyiségű lábbeli szállítását 18.629 koronáért vállalná el, míg a másik ezért a szállításért 19.340 koronát kér. A bizottság ezúttal az utóbbi ajánlatot javasolja elfogadni, noha némileg drágább és javaslatát azzal indokolja, hogy ezt az, ajánlatot az eddigi szállító tette, aki ellen eddig sem volt semmiéle kifogás és aki minőségileg is a legjobb mintákat mutatta be. Czipészmunkás. A budapesti ipari munkaközvetítőintézetnél (Vili., József körút 36.) bejelentett lábbeli iparra vonatkozó kínálat és keresletről: CZIPÉSZ-SZAKLAP, VI. évfolyam. Munkakönyv nélkül is lehet segédet alkalmazni. A kereskedelmi miniszer egy újabb döntése következtében azon segéd, ki azelőtt munkakönyvvel még egyáltalán nem birt, idegen iparhatóság területére a munkakönyv megszerzése előtt is beszerződhet, mert azon esetben ha egy munkakönyvvel nem bíró segéd valamely idegen iparhatóság területére szándékozik beszerződni, a beszegődtetés tényleges megtörténtéig, munkakönyvvel nem is bírhat, tehát míg azt megszerzi ideiglenesen a munkába állhat. Kikért fizet a munkaadó kereseti adót? Nem lesz érdektelen dolog ha felvilágosítják tisztelt szaktársainkat, hogy az iparosok, akiknél különböző díjazás mellett több segéd, segédmunkás és munkafelügyelői alkalmazottak vannak, ezekért mennyiben kötelesek adót fizetni? A munkaadó által fizetendő I. őszi, kereseti adó alá tartoznak: 1. a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban cselédminőségben alkalmazott egyének ; 2. a szoros értelemben vett házi- vagy belső cselédek; 3. a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben és vállalatokban alkalmazott segédek és segédmunkások, ha havi díjuk nem több 40 írtnál, vagy ha darabszámra dolgoznak. A most említettekre vonatkozólag a pénzügyminisztérium (egyrészt humanitásból, másrészt a kivetés és behajtás körüli sok fölösleges munka és az ezekkel járó ok nélküli zaklatások megkimélése czéljából) az 1898. évi 76,785. számú és az ezt kiegészítő 1899. évi 23,286 ss. körrendeleteiben kimondta, hogy nem róhatok meg I. oszt. kereseti adóval: a gyárakban, kereskedelmi és iparüzletekben vagy vállalatokban alkalmazott azok a segédek és segédmunkások, akik heti-, vagy csupán napibér mellett vannak felvéve, vagy ha darabszámra dolgoznak, de napi keresetük a lakhelyükön szokásos napszámot felül nem haladja. Tehát csupán azok a segédek és segédmunkások róhatók meg 1. oszt. kereseti adóval, akik 40 frtot meg nem haladó, előre megállapított havi díj mellett vannak alkalmazva, vagy ha darabszámra fizetett keresetük naponta a közönséges napszámot meghaladja. Megjegyzendő, hogy darabszámra dolgozó segédek adója iránti szavatosság alól a munkaadók fel vannak mentve, illetve a darabszámra dolgozó segéd I. osztályú kereseti adója a munkaadó terhére egyáltalán elő sem írható, a napi- és hetibér mellett dolgozó segédek pedig adómentesek. 4. A munkaadó által fizetendő I. oszt. kereseti adó alá tartoznak még a napidíjasok, évi vagy havi állandó fizetést nem hozó írnokok és egyáltalán az írásbeli, számviteli vagy intézetben állandó alkalmaztatás nélkül végző egyének. Az ezen inkább szellemi, mint fizikai munkát teljesítő — foglalkozásúakra nézve tehát az irányadó, hogy ennél a csoportbelieknél az alkalmazás nem állandó jellegű. Az előadottakból könnyen megítélhető, hogy valamely üzlettulajdonos köteles-e és mely alkalmazottaira nézve köteles alkalmazottainak I. oszt. kereseti adójáért szavatolni, illetve azt helyettük fizetni; — ha tehát esetleg azt látná, hogy oly alkalmazottjainak az adóját is követelik rajta, aki a fent elősorolt kategóriákba nem tartozik, az tévesen előírt adónak törlése, vagy az illetéktelenül már be is szedett adónak visszautalványozása iránt bélyegtelen kérvényben a pénzügyigazgatósághoz kell folyamodni.