Czipész Saklap, 1907 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1907-01-01 / 1. szám

4 CZIPÉSZ-SZAKLAP. X. évfolyam őszéről. Ezen idő alatt tartozik a munkaadó a mun­kást munkával rendesen ellátni, viszont a munkás tar­tozik 14 napon át dolgozni. 4. A munkás a munkaadóval és viszont a munka­adó a munkással kellő tiszteletet tartozik tanúsítani. 5. A műhely tisztán tartásáról rendes szellőzteté­séről, tiszta ivó­edényről, élvezhető friss­ekről, a mun­kahely kellő világításáról és télen rendes fűtéséről a munkaadó tartozik gondoskodni oly mértékben, hogy­­ ez az egészségi követelményeknek megfeleljen. 6. Napi vagy heti díjban dolgozók teljes keresete valamint a darabszámra dolgozó árszabályban megálla­pított és teljesen bevégzett munka után járó munkadíja legkésőbb vasárnap reggel 9 óráig kifizetendő! 7. Munka közben vagy a munka bevégzése után ha a munkás anyagra várakozik, a munkaadó tartozik minden eltöltött óráért 20 fillért fizetni, viszont a segéd is tartozik az igazolatlanul eltöltött munkaidőt óránként 20 fillérrel megfizetni. 8. Munkát házon kivü­l kiadni csak­is iparigazol­­ványnyal bíró mesternek lehet 9. A munkán csak a munkaadó vagy annak szak­képzett megbízóija adhat a munkásnak utasítást. 10. A bizalmi férfiak elismertetnek. 11. Vasárnap teljes munkaszünet tartandó 12. Május elsején munkaszünet tartatik. 13. A munkásra vonatkozólag az árszabály mérv­adó. 14. A munkán csak­is szervezett munkás alkal­mazható, viszont a szervezett munkások csakis társulati tagoknál dolgozhatnak. 15. A rendes munkaidőn túl készített munka díja 25 százalékkal több. 16. Ezen munkarend az iparhatóság által látta­­mozandó és az árszabálylyal együtt a műhelyben feltűnő helyen kifüggesztendő. 17. A munkások a tanoncokat saját szükségleteik beszerzése céljából naponkint csak egyszer és együtte­sen küldhetik el. 18. A műhelyben a szeszes italok élvezése és a kártyázás tilos. 19. A munkaadó és munkás közt felmerült ellen­téteket elsősorban úgy a munkaadók mint a munkások részéről választott bizalmi férfiak intézik el. 20. Munkabér előleget senki sem kap. 21. Ezen mozgalomból folyólag a munkás 3 hóna­pon belül el nem bocsátható. 22. Ezen szerződés 1908. évi október hó 31. napjáig mindkét félre kötelező erővel bir. Ezen határozat kijelentésével annak, hogy a czi­­pész iparosok társulata személy válogatás nélkül köte­lesek az iparigazolvánnyal bíró és önként jelentkező cipész iparosokat a társulatba befogadni, a czipészmes­­terek képviseletében Glózer János czipésznek a czipész munkások képviseletében pedig Kozma Lőrincz segédnek azzal adatik ki, hogy az ellen az 1884. évi XVII. t­c. 176 §-a értelmében felebbezésnek helye nincs és annak végrehajtását sem a munkások, sem a munkaadók továb­bi határozata gátolni nem fogja. A határozat a kir. kir. iparfelü­gyelőségnek is megküldetik. Szatmári 1906. november 2. Tankóczi Gyula, főkapitány. Munkaadók bizalmi férfiai: Glózer János, Tatay Kálmán, Klein Ignácz, Dézsi Gyula, Inglik Pál, Klein Farkas. Alkalmazo­tak bizalmi férfiai: Kozma Lőrincz, Halász Sándor, Frank József, Márton Sándor, Papp György, Noé Jakab. Alighogy megállapították úgy a munkaadók, mint a munkások az árszabályt és munkarendet, rögtön tele­aggatták Szatmár városát a következő faji hirdetmé­nyekkel : ÉRTESÍTÉS! A szatmári czipészipar­osok szak­osz­tálya folyó évi november hó 25-én tartott rendkívüli közgyűlésén a bőrnemű anyagok óriási áremelkedése következ­tében és a munkásaink munkabére emelkedése foly­tán egyhangúlag kimondotta, hogy az elsőrendű új munkák árát 30 százalékkal, a másod és harmad­rendű új munkák árát 20 százalékkal, továbbá az üzletekben vásárolt czipők javításának az árát 40 százalékkal felemeli s hogy mindennemű javításnak az ára minden szatmári czipésznél készpénzben fize­tendő, mivel igen sok kellemetlenséget okozott az eddig sokaknál szokásban levő hitel. Amidőn ezeket a nagyérdemű rendelő közönséggel, saj­nálattal bár, de kénytelenek vagyunk tudatni, azon jó reményben vagyunk, miszerint belátva a kényszerhelyzet által előállott ezen jogos álláspontunkat, az eddig tapasz­talt nagybecsű pártfogását a jövőben sem fogja tőlünk megvonni. A szatmári czipészszakosztály elnöksége. A miskolczi sztrájkhoz. A munkások által kibocsájtott több röpirat, és szaklapi durvaságokra a mesterek nem szándékoztak válaszolni, sem polémiába bocsátkozni.­­ De hogy a közönség mégis valamennyire tájékozva legyen és az ő erőszakos és valótlan tolakodásukat jobban megismerje, szükségesnek találjuk jogtalan eljárásukat megvilágítani. A czipész munkások, a bérmozgalomból kifolyólag majd­nem minden követelésüket kivívták — csupán az őket nem illető jogokat nem szerezhették meg. De alig telt , el egy két hét már­is előálltak azzal, hogy minden czipész iparnál dolgozót a szakszervezetbe kényszerítsék. Mivel ez nem ment oly könnyen, mindjárt elölről kezdték. Sikorszky mestertársunk szabaszát kényszerítet­­ték arra, hogy lépjen szervezetükbe. Ez pedig nem volt hajlandó belépni semmiképpen, sem elvből, sem pedig, mert kényszerítették. Tehát nem engedte magát korlátoz­­tatni, sem meggyőződésében megingatni. Ekkor előálltak Sikorszky munkásai, hogy Tóth Gyula nevű szabászát bocsássa el.­­ Ezt a jogot azon­ban Sikorszky magának fenntartotta egy kitűzött határ­idő után is, és kijelentette, hogy egy gyakorlott és nála kilencz éve dolgozó munkását el nem bocsátja, üzlete érdeke is megköveteli és ha a követelők úgy­mond , más­nap reggel nyolcz óráig munkába nem állanak, munkakönyvüket kijelenti és őket bocsátja el. A munkások tényleg nem léptek munkába és más­nap a szakszervezetek egy bizalmi emberével megszen­­ték Sikorszky műhelyére a bojkottot. Itt azonban fordulat állt be, mer ezt a megüzent bojkottot a czipész mesterek szakosztálya összeségében magáévá tette. Nem engedhette meg, hogy mű­helyenkint csak úgy gázolhassanak a munkások. Ennek a jogtalan­ságnak tehát elejét vették, mivelhogy főképen a közösen megállapított műhely­rend megsértését találták Az ügy tisztázására azonal egy bizottság kikül­dését kérték a mesterek, azonban az érdemben fontos máig sem történt semmi. A mesterek kijelentették, hogy azok a munkások, akik az egyes műhelyenkinti bojkottot magukévá nem teszik és azt becsületszavukkal is aláírják azokkal szem­ben a megállapított árszabályt betartják és fizetik továbbra is a megállapodás szerint. Munkába is álltak Kolekcziós szabászati minták iskolánkban megrendelhetők. 60 drb. 14 bor. 74 fillér.

Next