Czipész Szaklap, 1910 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1910-01-01 / 1. szám
XIII. évfolyam.________ CZIPÉSZ-SZAKLAP. sabb intézmény arra, hogy az ifjú czipésznemzedék kiképeztetésére szolgáljon, mert amit nem adhat a műhely, arra oktassa a szakiskola. Abban a tudatban fordulunk. olvasóinkhoz, hogy a tizenhárom éven át kipróbált jóbarátot, a Czipész-Szaklapot pártolják a jövőben is, hogy mint edzett harcos, tovább is szolgálhassa a czipésziparosság valamennyi érdekét. Tisztelettel kérjük előfizetőinket és lelkes szaktársainkat, hogy az újév alkalmával előfizetéseiket beküldeni a Czipész-Szaklapnak új híreket szerezni, azt mindenhol ajánlani szíveskedjenek. A Czipész Szaklap havonta kétszer, 1-én divat, 15-én pedig annak szabásmintáját hozza természetes nagyságban 8—9 oldalra terjedő tanulságos szaktartalommal, 11 —12 oldal bevásárlási cégek hirdetéseivel összesen 40 oldal terjedelemben jelenik meg. Előfizetési árak : Egész évre melléklettel együtt K 10.— Félévre K 5.— Egyes szám ára 50 fillér. Szaktársi üdvözlettel Bodr József „Czipész-Szaklap"-ja szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest környéke-Szentendre. A magyar czipőért. Kárpátoktól az Adriáig a magyar ipar iránti szeretet ápolásának eszméje hatja át a levegőt s a hazafias lelkesedés párosulva egy rég beváltandó nemzeti kötelességgel utat igyekszik törni a hazai termékek közfogyasztásának s ezzel kapcsolatban nemzeti jólétünk és gazdasági önállóságunk megteremtésére. Az iparpártolás egészséges eszméje, mely hosszú időn át szunnyadó félben volt, uralja ismét a sajtót és a társadalmat egyaránt. Úgy a fővárosban, mint szerte a vidéken, az iparpártolási mozgalmak létesítésében a társadalom egyes vezető elemei szinte versenyre kelnek s a különböző szövetségekbe tömörült hatalmas nemzeti energia a társadalmi szervezettség létesítésével hatalmas léptekkel siet a hazai ipar pártolásának eszméjét diadalra juttatni. A magyar czipőért is síkra kell szállni a társadalom minden rétegének. Rendületlenül és forró hévvel kell a magyar czipész kezemunkáját megbecsülni. Örömmel üdvözöljük e hazafias és a kézműipar régi jólétének feltámasztását célzó eme nemes, példás mozgalmat, kétszeres az örömünk már azért is, mert mi is azok közé tartozunk, kik a hazai ipar fejlesztésének és felvirágoztatásának igazi sikereit legfőképp a hazafias társadalom állásfoglalásától várjuk és reméljük. Igaz ugyan, hogy e nemzeti mozgalomban s annak nagygyá és erőssé tételében nagy feladat hárul az ország iparos és kereskedő osztályára, de a már rég óhajtott nagy munka sikeres megoldásához mégis legfőképp a társadalom állásfoglalására van szükség, mert ennek lelkesedése és útmutatása varázsolhat új életet a megzsibbadt s már-már elhalni készülő tagokba. Ezen társadalmi mozgalmaknak azonban, hogy igazán eredményesek és gyümölcsözők legyenek, tervszerűnek, szervezettnek, kevésbbé zajosnak, de annál belterjesebbnek kell lennie. Át kell vinni a köztudatba az iparpártolás gondolatát s ki kell azt terjeszteni mindenre, ami csak az ország határain belül termeltetik, még azon árukra is, melyek iparunk kezdetlegessége folytán még csak tűrhető minőségben állíttatnak elő. Némi lemondással nélkülözni kell a megszokott idegen árut (s nemcsak az osztrákot) bárhonnét származzék is az, mert nem igaz, hogy jó magyar ipari czikkek nincsenek, de sajnos vagy nem tudunk, vagy nem akarunk tudni róluk. E czélból meg kell ismertetni a közönséggel a hazai beszerzési forrásokat s fel kell világosítani tényekkel a magyar czipőipar versenyképességéről. Ehhez a nagy nemzeti munkához, mely az ország minden részében megindult, mely igyekszik megtalálni azt az utat, mely a magyar ipar fentartásához és életképessé tételéhez vezet, a társadalom minden rétegének vállvetve támogatása, de főleg a hazafias mozgalmat közvetítő sajtó támogatása és némi áldozatkészsége szükséges. Addig ugyanis, míg a mozgalomból hiányzik az életerő, mig a sajtóban az iparpártolásról közzétett lelkeshangu czikkek és felhívások mellett a hirdetési rovatban a külföldi áruk felülmulhatatlanságának csinálunk reklámot s azok minél szélesebb körben való terjesztésére nyújtunk segédkezet, addig a megindult, nagy mozgalomnak már-már elénk varázsolt igazi sikeréről nem lehet szó. Itt tehát az ideje, hogy a tervszerű és intenzív iparpártolás eszméjét minden téren diadalra vigyük Szervezni kell a társadalmat az iparpártolás gyakorlati keresztülvitelére, szakszerűséget és szervezettséget kell belevinni a mozgalmakba és el kell hárítani az útból minden oly akadályt, mely e fenséges mozgalomnak még útjában áll, ha nem akarjuk, hogy a most megindult iparpártolási mozgalom, mint az előbbiek, a frázisok tengerébe fulladjon. A magyar czipőiparosok megérdemlik, hogy az egész magyar társadalom támogassa őket. Fiók kiadóhivatal Klauzál utcza 10. sz. 11. em. 14. Láb, kapta és szabás. Az ember mozgása, járása, idestova menése közben a test alkatrészei között a főszerepet viszi a láb, mely nélkül az ember munkaképtelen és ha a láb felmondja a szolgálatot, pótolhatatlan veszteség éri az embert . . . Kell tehát, hogy a láb épségben tartására minden ember gondot fordítson, ápolja azt, nem csak naponként történő lábmosással, tiszta harisnyával, hanem jó és a lábhoz illő, lábbelivel is. Aki kényes és sokat ad a láb épségben tartására, nem egy könnyen határozza el magát arra, hogy az egyszerű szakértelemmel, gond és figyelem nélkül készült sablonos czipőt viseljen, inkább többet fizet érte, de azért annak azután a test érzékeny részei, változatos alakjai járásának figyelembe vétele mellett szakértelemmel, felelősség mellett kell készülnie. Hogy a czipő, illetve a kapta szakértelemmel készüljön és a láb érzékeny tagjai is abban az első felhúzás alkalmával kényelmes pihenő, fájdalomnélküli helyet találjanak, a mesternek ismernie kell a láb természetes tulajdonságait, mégpedig el kell ismernie, hogy bedőlt, roskadt bokacsonttal lsr e a láb, telt lágyék-e vagy pedig rendes ? A lábkörrajz levétele után szükséges megjelölni azon fájdalmas, érzékeny részeket, melyek a láb fellépése által mutatkoztak, hogy ahoz képest ehessen kaptát alakítani. 1 3