Czipész Szaklap, 1911 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1911-01-01 / 1. szám

XIV évfolyam C21PES2-SZAKLAP szállítás keltétől számított 60 napon belül fizetnek, so­kan azonban a 30 napon belül történő leszámolásnak előnyt adnak, hogy szintához juthassanak. A készfizetések ritkák. Még a kisárusok is kény­telenek hitelnyújtással vezetni üzleteiket Hogy mily kis koc­kázattal jár az itteni kereskedelem, megemlíthető, miszerint Havannában egyik kereskedő, ki a legutóbbi évben 2­/2 millió frank értékű czipőárut helyezett el Havanában, csak 3750 franknyi összeget írt veszteség­ számlájára. A Kubába történő kivitelre szánt czipőárukat nagy és erős ládákba kell csomagoltatni. A faanyag jó minő­sége erősí­ti a ládák szögleteit. Egyes csomagok ezen­kívül vasabroncsokkal látandók el. Minden láda átlag 200 pár férfi­ czipőt tartalmazhat, női czipőkből ellen­ben 400-500­-at, gyermekczipőkből 500 1000-at, babyczipőkből 1000 2000 pá­t lehet összesen becso­magolni egy ládába A ládán az összes súly pontosan adandó meg kilogramokban s hozzá még a legolvashatóbban írva, hogy az áru eltévedése, vagy eltulajdonítása esetén a kárigények könnyebben érvényesíthetők legyenek. Úgy látszik, hogy a fenti közlemény hivatalos franczia konzulátusi jelentésből származik. Mi a Páris­­ban megjelenő »Franc Parleur,,-től vettük át. * * ❖ Mily állami segélyezésekre jogosított a czipészkisipar — létének biztosí­tása okából ? írta: Unger Alajos. Habár a gyakorlati életben fölös számú jelenség utal a meglevő visszásállapotok eltüntetésére, mégis össze akarjuk foglalni e jelenségek közül a legnyomó­­sabbakat, hogy azokra az irányadó körök figyelmét ráirányítsuk. Mindenekelőtt is ki kell emelnünk azt, hogy az állami intenzív segélyezéseknek a kisiparral szemben két irányban kell hathatósabban történniük, ugyanis szükséges, hogy az állami etnikai iparpártolás közvetett és közvetlen iránya mellett egyszersmind nagyobb mérvben terjedjen az anyagi segélyezés is, s ez utóbbinak körében természetesen mindazok az okok szem előtt tartandók, amelyek az államnak mélyreha­tóbb segélyezését mintegy kihívják, illetőleg az állam­nak kötelességévé teszik, hogy az előidézett hátrányos állapotokat megszüntesse. A kisipar s így a czipészkisipar létezését is ve­szélyeztető okok közül tudvalevőleg a legsúlyosabb az a verseny, amely egyrészt a saját körében dúl, más­részt a kisipar ellen a nagyipar támaszt, az a nagyipar amelynek termékeit minden kereskedő raktáron tarthatja s igy a kisipar legégetőbb sebét az a határtalan sza­badság okozza, amelylyel a kereskedelem ipari termé­keket hoz forgalomba. Az iparban dívó szabadság, vagyis a szabadipar elve pedig lehetővé teszi azt, hogy úgyszólván közvetlenül az inasévek után önálló iparossá lehessen bárki is — elégséges élettapasztalat és üzleti ismeretek nélkül, sőt az iparához megkivántató üzem­eke teljes hiányával is; de ami még sajátszerűbb, hogy itt úgy ahogy kitanult iparát elhagyva, más iparágra nézhet át — anélkül, hogy ez utóbbira a törvényben (1684. évi XVII­­.-cz- 17. §.) itt szakképesítéssel bírna. Ezek a semmiképp se elfogadható állapotok azt eredmé­nyezik, hogy hiányában vagyunk az üzlethez igazán értő iparosoknak egyrészt, másrészt pedig, hogy az iparos­ság egy része csakhogy éppen létezik, illetőleg a kis­iparosok — hogy úgy mondjuk — egymás szájából kapják ki a betevőfalatot, már t,­­ ameddig ez lehet­séges lesz, és egyben — magukat és iparostársaikat tönkretéve — a legesztelenebb üzleti versenynyel igyek­szenek magukat az elmerüléstől megmenteni. Mindeme tülekedésnek aztán mégis csak az a vége, hogy sokan (különösen a czipész- és csizmadiaipar szolgáltat nagy kontingenst e téren) kénytelenek más szolgálati alkal­maztatást keresni (mint vasúti és postaszolgák, házmes­terek stb.) hogy az élethalál-küzdelmet az utánuk kö­vetkezőkre hárítsák. Hogy az igy tönkrejutott iparosok nagy része, amely az állammal szemben honpolgári kötelességének se tud eleget tenni, magának az állam­nak van legnagyobb hátrányára, az bizonyításra aligha szorul. A nagyipar, a tőke és a hitelképes kereskedelem árt azonban leginkább a kisiparnak, ahova csak tekin­tünk, mindenütt a kereskedelem által forgalomba hozott kész lábbeli-termékeket látjuk, melyeken a technikai eszközökkel előállított tömegárú jellege szembeötlőn domborodik ki, s ezeket az árukat a fránya reklámok orditozásának segítségével­­ rásózzák a gondolkodni nem szokott vásárló közönségre, melyet ez áruknak látszólagos olcsósága valósággal elkápráztat. Az a verseny, melyet az állam segített elő, illető­leg tett hatalmassá, és amely verseny évtizedek előtt felvillanyozóan és fellendítően hatott a kézműipar fejlő­désére, a kereskedelem és közlekedés megizmosodására,­­ azóta lelketlen s elkeseredett harczczá vált. És ebben az ádáz harczban az ragadja el küzdő versenytársai elől a győzelem pálmáját, aki a legnagyobb üzleti tő­kével rendelkezik, a legolcsóbb munkaerőkre tesz szert, aki viszonylag legkevesebb üzemköltséggel dolgozhat és ezeken kívül legrövidebb idő alatt a legnagyobb tö­megben gyártja az árukat. Éppen a most felsorolt előnyöket egyesíti magá­­nak a nagyipar, mely üzemében erőteljes gépipari mun­kára is támaszkodhatik. A czipészkisiparos, aki könnyen felfogható okok­ból ily versenytársakkal nem veheti fel a küzdelmet, leginkább úgy fordíthatja hasznára az állami védelmet és segélyezést, ha a kereskedelmi és ipartörvényekben teendő alkalmas változtatások is segítségére lesznek. (Folytatjuk.) Együttes válasz a Palakovics László czipővarrógépe tárgyában írt levelekre: Tisztelt szaktársak !­­ Oly nagy számban érkeztek hozzám az általam fel­talált czipővarrógép tárgyában levelek, hogy azokra külön-külön válaszolni teljes lehetetlenség s igy a hozzám érkezett kérdéseket csoportosítva, azokra a következőkben válaszolok: 1. Lehet-e már a gépet avagy annak működése megszemlélni ? Egyelőre még csak a fából készült mo­dell látható, még­pedig teljesen kifogástalan műkö­désében ; a siker tehát biztos ! Az első megrendelők h/a-ada már együtt van s ha a még szükséges Za-ad is meg lesz, a fémből készítendő valódi gép gyártása azonnal megkezdődik. 2. L­ézzel vagy lábbal való-e avagy villanyos vagy motoros-e a gép hajtása ? A gép az első száz darábs­nál csupán láb- és kézhajtásra lesz berendezve. A kisiparosoknak ugyanis csak ilyen hajtásra van szük.

Next