Czipész Szaklap, 1920 (23. évfolyam, 1-17. szám)

1920-08-01 / 13. szám

102 CZIPÉSZ-SZAKLAP Mibe kerül a Czipész-Szaklap? A Czipész-Szaklap soha sem volt és nem is akart „gsert-vállalat“ lenni; annak alapítása magasabb, való­sággal eszményi czélért történt: a czipészipar, de fő­képpen a czipészkézműipar jóvoltáért! Minden jogos óhajtását, kívánságát, érdekét, minden jelentős szakkér­dés megvitatását, minden szakmabeli fejlődés, haladás figyelemmel való kísérését, szóval: a czipészkézműipa­­rosság minden téren megnyilvánuló jogos érdekének, érvényre juttatását tűzte ki a maga legszigorúbb köte­lességének a Czipész­ Szaklap, — és ebbeli nagy köte­lességét becsületesen meg is tartotta egész eddigi pálya­futása alatt. Ez az eszményi, magasztos „közczél“ volt az a tüzoszlop, amelyet hosszú 23 éves vándorlásunk alatt egész lélekkel követtünk s ennek a felséges tüzoszlop­­nak a fénye, lángja mellett szinte ügyet se vetettünk arra, hogy a Czipész­ Szaklap kenyeret ad-e annak, aki vagyonát, tudását, buzgalmát, egész lelkét odaadja a felséges czélt szolgáló vállalatnak. A vállalkozó, az ala­pító, a kiadó, a szerkesztő — egyszóval: Bodh maga se törődött a haszon, a jövedelem kérdésével. De — őszintén szólva — nem is igen kellett ezekkel az anyagi kérdésekkel valami sokat törődnie Bodhnak, mert a Czi­posz­ Szaklap jövedelmező vállalat volt; igaz, hogy igen szerény jövedelmet adott, de a kevéssel is beérte a lap tulajdonosa. Bekövetkeztek azután a nehéz idők: a háború és béke borzalmai, a létért való küzdelem rettenetes pokla, az őrületes közgazdasági viszonyok szörnyű felfordult­­sága. Az önösség azóta minden téren boszorkánytáncot jár és őrültségében erkölcsi és anyagi gyilokkal hajtja be szörnyű követeléseit. Lapunk ezek ellen a féktelenségek ellen foglal állást, igyekszik a nagy bajok orvoslásában résztvenni, tehát végső eredményben főképp a czipészkisipar „köz­javának“ szolgálatában kitartani. Ezen az állásponton a lap a maga anyagi kérdé­seit is a czipészipar közügyéhez tartozóknak tekinti és — bár nem „nyilvános számadásra kötelezett vállalat“ — nyilvánosan teszi meg költségvetésének részletezését, hogy bebizonyítsa, hogy napjaink őrületes önzésében semmi része sincs. Íme az itt közölt költségvetés, illetve mérleg, tel­jesen megvilágítja a Czipész­ Szaklap anyagi viszonyait, tehát különösen azt, hogy mily összegek folynak be ja­vára s mily tételekre van szükség a lap fentartására; és a végső eredményből kitűnik az, hogy mennyi volna a fiktív maradvány, ha a lap szerkesztője teljesen ingyen dolgoznék. Ez úgy értendő, ha Bodr József befektetett tőkéjének (50.000 K) csupán 4 százalékos kamatát akarja megkapni, akkor ő mint szerkesztő csupán 9000 K-ot számíthat a maga jövedelmére. Ha pedig az említett 4 százalékos kamatoktól egé­szen eltekintünk, úgy az évi 62.000 K bevétel és 50.760 K kiadás mellett a maradvány 11.240 K-át tesz ki. Ez az az évi jövedelem, amelyből a lap kiadójának és szer­kesztőjének meg kell élnie. A két minőség e szerint ha­vonta még 1 (egy) ezer korona jövedelemre se számít­hat. Most már az a kérdés, hogy ebben az őrületesen drága, szívtelenül önző időkben egy ezer koronára se rugó havi jövedelem a szerkesztő és családja s hozzá, midőn a családfő beteg, jobb táplálkozásra utalt egyén, eltartására elégséges-e? A felelet csak ez egy lehet: Nem ! És ismét: Nem ! Még arra is rá kell mutatnunk, hogy a közölt költ­ségvetésben melléklet (divatlap és szabászati rajz) csak 4 laphoz van felvéve.­­Ha azonban ily melléklet minden számhoz lenne csatolva, akkor az évi 60 koronás elő­fizetési összeg mellett a lap kiadására nagy summát kellene ráfizetni! Tiszta bort öntöttünk a serlegbe ! Czipészek, gon­doskodjatok szaklapotok sorsa fölött s gondoljatok főképp annak erkölcsi értékére, gondoljatok arra a magasztos feladatokra, amelyeket e lap teljesít, és ama veszteségre, mely a czipészkézműipart érné, — ha a Czipész­ Szaklap... megszűnnék! A való helyzetet feltüntető költségvetése lapunknak egyébként ime, a következő: Költségvetés. Szakműveink kaphatók: P. Molnár Lászlónál IV. Kossuth Lajos­ utcza 1. sz. Bevételi Kiadás: 1000 előfizető után a 60 korona . . . Hirdetések után. .­­............................... 62000 2000 1000 laphoz papir 500 iv 540 K . . 1000 péld. lap 800 K.......................... Bélyeg 2 számhoz a 10 fill..................... Könyvelő, czimb­ó és csomagoló . . . 1080 1600 200 300 Havi kiadás 3180 Egy évben 3180 112­0­ 38160 K Kétszer divatlap 2000 péld. . . Kétszer szabászati­ rajz 2000 péld. Veszteség (100 nem fizet) . . . 38160 3000 3600 6000 62000 50760 Bevétel . . 62000 K Kiadás . . 50760 K Maradvány 11240 K XXIII.

Next