Drogista Közlöny, 1905. március-december (2. évfolyam, 3-12. szám)

1905-03-15 / 3. szám

1905 DROGISTA KÖZLÖNY is, hogy hogyan viselkednek a jóddal szemben. E szerint négy csoportot különböztetünk meg. Még pedig: 1. Csoportba tartozók jóddal összedörzsölve, el­durrannak, a mi közben ibolya színű gőzök keletkeznek és szállnak el. II-ba, a­melyek jóddal nem durrannak el, hanem hőfejlődés közben egyesülnek és szintén keletkeznek ibolya színű gőzök. III. Jóddal hőfejlődés nélkül egyesülnek. E csoport két alcsoportra oszlik, a szerint, a­mint a jóddal egyesült olaj színtelen marad vagy színessé (kék, zöld színűvé lesz). IV. Csoportbeliek jóddal egyáltalában nem egyesülnek. Én e dolgozatomban Gorup-Bezanez dr. kísérletei alapján, az előbbi csoportosítás alapján osztályozom. E szerint: 1. Oxygénmentes illó­olajok. Ezek leginkább folyékonyak, forrpontjuk alacsonyan fekszik és sugártörő képességük nagy. A vízben még nehezebben oldódnak, mint az oxygén tartalmú illő-olajok. A levegőből oxygént vesznek fel és oxygén tartalmú illő-olajjá, meg gyantává alakulnak. Salétromsavval kezelve sajátságos savakat képeznek vagy gyantává lesznek. Jóddal elpuffanak. Az oxygén tartalmú olajtól, a­melylyel gyakran keverve fordul elő, úgy választható el, hogy kálium fölé ledesztilláljuk, minek következtében az oxygén tartalmú olaj egy savvá alakul, a­melyet a kálium visszatart, míg az oxygén-mentes illó-olajat tisztán nyerjük. Ezek az illó-olajok a terpentin-olaj képletének felel­nek meg, miért is az e képletnek megfelelő szerkezetű olajokat terpeneknek vagy campheneknek nevezzük. Az idetartozó szénhydrátok nagy isomerek vagy pelismerek. A hivatalos illó­olajok közül idetartozik az 01. aurantiac. cort., 01. citri., 01. jumped., 01. macidis., 01. succini. és 01. terebint. A­mint elől is említettem, a részletes ismertetésbe nem bocsátkozom. 2. Oxygén tartalmú illó­olajok. Ezek abban különböznek az oxygén-mentesektől, hogy fajsúlyuk nagyobb azokénál, úgyszintén forrás­pontjuk is magasabban fekszik, továbbá sugártörő képes­ségük sokkal gyengébb, a­mi azonban csak akkor ész­lelhető, ha az olaj folyékony. Közönséges hőmérsékleten némelyik folyékony, másik szilárd. Hőfokuk átszállása­kor a folyékonyakból leválik egy stearepten. Ezek az oxygén tartalmúak valamivel jobban oldhatók a vízben az előbbieknél. Jóddal nem puffannak el. A hivatalosak közül a következők folyékonyak már közönséges vagy kissé magasabb hőfokon: 01. anisi, 01. caryophyllatum, 01. cinnamom, 01. foeniculi, 01. lavandulae, 01. menth. pp., 01. menth. crisp., 01. rosmarini, 01. valerianae. Az 01. rosarum csak 22" folyékony. Szilárd csupán a „camphora“, a­mi tulajdonképpen stearaptenje egy illó-olajnak. 3. Kéntartalmú illó-olajok. A­mint előrébb is említem, ezek főképpen a cruci­­ferák családjába tartozó növényeknél fordulnak elő. A vizsgálatok azt bizonyítják, hogy gyökük az allyl gyök­nek megfelelő (Ca Ha). Ezeknek szaga igen beható, erős, csípős, könyezésre ingerlő. A bőrre cseppentve, azt megvörösítik, sőt némelyik hólyagot is húz. (Ilyen nincsen, a­mely hivatalos volna.) 4. Vegyi hatás következtében keletkező illó­olajok. Ilyen az 01. amygdal., amarar., a­mely tudniillik a keserű mandulából bomlás következtében keletkező amygdalinnak, a mandula fehérnyéjéből keletkező emul­­siora való hatása által keletkezik. Ilyen továbbá a hivatalos 01. sinapis aethereum. Ez a következőképpen képződik: A kéntartalmú mustárolajat kálium sulfiddal ledesz­­tilálják, a­mikor is allylsulfur képződik, a­mely az 01. sinap. aeth.-ból és kéncyankáliumból áll: 2 (C 4 Hr, NS) + Ka S , Co Hio S + 2 (C N S K) mustárolaj. 01. sinap. aeth. kéncyankálium. Ezekben elmondtam általánosságban az illó-olajok tulajdonságait, előállítási módjukat, tiszta voltuknak fel­ismerési módját, szerkezetüket, szóval ismertettem az illő-olajokat. Ezután rátérhetek dolgozatom második fejezetére. MÁSODIK FEJEZET. Balzsamok. A legtöbb idevágó tudományos műben úgy fogjuk találni, hogy az illető szerző a balzsamokat a gyanták­kal együtt egy fejezetben tárgyalja. A­minek természetes voltát mindjárt megértjük, mihelyt visszaidézzük emlé­kezetünkbe, hogy hiszen a gyantáknak szerkezete teljesen megfelelő a balzsamok szerkezetével Csakis halmaz­­állapotukra nézve térnek el egymástól. Egyébiránt e különbségre a gyantákról szóló fejezetben vissza fogok térni. A balzsamok tulajdonképpen nem mások, mint gyantának illó-olajban való oldata vagy illó-olajnak gyantával való keveréke. Rendesen félsűrű állományúak, de lehetnek oly sűrűek, hogy szinte gyúrható állományúak. A levegővel érintkezvén, oxydálódik az illő­olaj, a­minek következtében megkeményednek és valóságos gyantává alakulhatnak. Innét ered az a név, a­mivel azelőtt a balzsamokat jelezték, t. i. lágy vagy folyós gyanta. A balzsamok a növényeknek külön e célra szolgáló balzsamtartóiban foglaltatnak. Nem minden balzsam szárad be a levegőn, van olyan is, a­melyik semmi változást sem mutat. A balzsamokat különböző úton nyerik vagy befutnak a fába vagy lehántják a kérget s itt magától kifolyik a balzsam vagy a növényi részeket kifőzik, esetleg előbb megpörkölik és csak azután folyik ki vagy úgy kell ki­sajtolni. Ezek volnának azok a tulajdonságok, a­melyek általánosságban jellemzik a balzsamokat. Lássuk most már a hivatalosakat részletezve. A Ph. H. II. szerint öt balzsam hivatalos: Balsamum copaivae, Balsamum peruvianum, Styrax liquidum, Terebinthina communis és Terebinthina veneta. Balsamum copaivae. A Dél-Amerikában tenyésző, Caesalpinaceék család­jába tartozó különböző Copaifera-féle fákból nyert balzsam. A szállító vidékek szerint megkülönböztetünk Para-, Maranhao- és Maracagbo-balzsamot. A balzsam aetherikus olajtartalma 40—60°/c között váltakozik, a­mi függ a balzsam fajától, attól, hogy milyen idős és a többi körülményektől. Tartalmaz egy kristályos szerkezetű gyantasavat, az úgynevezett copaivasavat: C20 Hao O2. A copaiva balzsamot hamisítják terpentinnel, terpentin olajjal, colofoniumm­al és Gurjun balzsammal. Az ezekre való vizsgálat a következő: A balzsam egy csöppjét durvább szürke papírra cseppentjük és borszeszlámpa lángjánál megmelegítjük, miáltal, ha terpentin-olajjal fertőzve volt, a terpentin­ .

Next