Drogista Szemle, 1942 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1942-01-01 / 1. szám
Drogista Szemle M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter 150.760/l./b. 1931. számú leirata Drogistaüzletet gyakorlónak gyógyórunagykereskedői tevékenysége tárgyában Budapest székesfőváros polgármesterének, Budapest. Utalással a fennirt számú felterjesztésére, folyó évi március hó 31-én 12.750/1941 K. K. M. szám alatt a Drogista Alkalmazottak Országos Egyesületéhez intézett és tudomás végett másolatban valamennyi első- és másodfokú iparhatóságnak megküldött leiratban elfoglalt álláspontom kellő megvilágítása céljából az alábbiakról értesítem Polgármester urat. A 21.000 1936. K. K. M. számú rendeletből megállapíthatóan a drogériaüzlet és a gyógyáru nagykereskedés engedélyhez és képesítéshez kötött és a hivatkozott rendelet 1. §-ának (3) bekezdése szerint az 1922. XII. t. c. 15. §-a értelmében vett rokoniparok. Az 1922. XII. t. c. 15. §-ának utolsó bekezdése, továbbá a 78.000/1923. K. M. számú rendelet 24. §-ának második bekezdése szerint engedélyhez és képesítéshez kötött iparoknál az üzemek a törvény 15. §-a második bekezdésében említett kiterjesztése, illetőleg valamely rokoniparra áttérés csak az erre szóló iparengedély megszerzése után nyerhet helyet. Ezeknél az iparoknál tehát nem lehet helye az üzemkiterjesztés, illetőleg rokoniparra áttérés egyszerű bejelentésének, hanem az iparosnak arra az iparra, melyre át akar térni, illetőleg arra az iparra, amelyre üzemét ki akarja terjeszteni iparengedély leállítását kell az illetékes hatósághoz intézett beadványban kérni. Az iparengedély megszerzése céljából szakképzettségét és megbízhatóságát nem kell igazolnia, az előírt egyéb követelményeknek azonban eleget kell tennie. Az ismertetett rendelkezések egybevetése után nem lehet kétséges, hogy a drogéria mesterlevéllel rendelkező személy gyógyáru nagykereskedés gyakorlására az említett mesterlevél alapján iparengedélyt közvetlenül nem kaphat. Viszont az sem lehet vitás, hogy a drogéria ipar gyakorlására jogosító iparengedéllyel rendelkező személy iparát gyógyárunagykereskedésre kiterjesztheti, úgyszintén a gyógyárunagykereskedésre áttérhet és viszont anélkül, hogy a kiterjesztett, illetőleg az áttért iparra nézve képesítését igazolnia kellene. Ilyen értelemben tehát a drogéria mesterlevéllel rendelkező egyének jogosultak a gyógyárunagykereskedői iparengedély elnyerésére. Felhívom Polgármester urat, hogy a fentiekről az alárendelt iparhatóságokat, valamint a Budapesti Gyógyárunagykereskedők Ipartestületét, a Budapesti Drogisták Ipartestületét és a Drogista Alkalmazottak Országos Egyesületét megfelelően tájékoztassa. * A miniszter fenti leirata pontot tesz a két rokonipartestület illetve az alkalmazotti tömörülésünk között felmerült vitára. Mi annak idején nem az együvétartozás és a rokonszenv diktálta okokból helyeseltük a Budapesti Drogisták Ipartestületének és az alkalmazotti tömörülésünknek ez ügyben elfoglalt álláspontját, hanem azért, mert az a fennálló törvényes rendelkezéseknek teljes egészében megfelelt, mely törvényes rendelkezések viszont maradéktalanul a szakmai opportunitást szolgálják. Kötelességünk ezt kijelenteni azon állandó törekvésünk érdekében, mellyel a két rokonipartestület között a jó viszonyt és a megértést minden rendelkezésünkre álló eszközzel igyekszünk elősegíteni, a magyar drogista társadalom jobb boldogulása érdekében. A m. kir. minisztériumnak 9.080/1941. M. E. számú rendelete az iparban (kereskedelemben) valamint a bányászatiban és a kohászatban a munkabérek szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 . il. Lc. 112. és 212. §-aiban kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli: A jelen rendelet hatálya kiterjed: 1. §• 1. az 1884 : XVII. törvénycikk és az ezt kiegészítő és módosító törvények, valamint abányatörvény hatálya alá eső ipari (kereskedelmi), bánya- és kohóüzletekben, üzemekben vagy vállalatokban, 2. a közhasználatú villamos műveknél, 3. a közforgalmú közlekedési vállalatoknál, valamint ezek szemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjárművállalatoknál, 5. a törvényhatóságok és a községek által fenntartott vagy kezelt üzemekben vagy vállalatokban foglalkoztatott iparossegédekre, kereskedősegédekre, munkásokra, napszámosokra,szolgákra, altisztekre, tanoncokra■ és hasonló munkavállalókra (pL művezető, mester, segédmester, előmunkás, szakmunkás, segédmunkás, kocsis, gépjárművezető, gépjárműkísérő, kocsikísérő, pincér, takarító, tűzoltó, éjjeliőr, kapus, vájár, segédvájár, csillés, stb.). Kiterjed továbbá a rendelet hatálya a nyilvános és házi gyógyszertárakban és az ezekkel összefüggő üzemekben alkalmazott műszaki segéderőkre, raktári alkalmazottakra, csomagolókra, laboránsokra, takarítókra, kifutókra. . Nem terjed ki a rendelethatálya a tisztviselőkre, az üzletszerzőkre, az ügynökökre, az utazókra, a pénzbeszedőkre és mindezekhez hasonló munkavállalókra, valamint a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 8.500/1941. M. E. számú rendelet hatálya alá tartozó tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra. 2. 8 A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalónak az 1941. évi november hó 30. napja után teljesített munkájáért fizetett egységbére (órabére, napibére, hetibére, havibére, teljesítménybére, az eladott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott összegben megállapított jutaléka stb.) nem lehet kevesebb, mint az illető munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az 1940. évi október hó 5. napján érvényben vett megállapodás vagy szokás (gyakorlat) alapján járó egységbér. Ha a munkaadó az 1940. évi okt. hó 5. napján valamely munkakörben munkavállalót nem foglalkoztatott, az illető munkakörben későbben alkalmazott munkavállaló egységbére nem lehet kevesebb, mint a munkaadó üzletében, üzemében vagy vállalatában az illető munkakörbe tartozó munkáért az 1940. évi október hó 5. napját megelőzően utóllára fizetett egységbér. Az üzleti forgalom (az eladott áruk árának stb.) meghatározott százalékában megállapított jutalék vagy más elnevezéssel adott hasonlótermészetű járandóság tekintetében az első bekezdés rendelkezésének alkalmazásában az egységbér összege helyett az említett járandóság százalékszerűen megállapított kulcsa mérvadó. A kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter0 százalékszerűen megállapított kulcsa mértékének leszállítását kivételesen indokolt esetben megengedheti. A jelen §-ban foglalt rendelkezéseket a visszafoglalt délvidéki területen azzal az eltéréssel kel alkalmazni, hogy az 1940. évi október hó 5. napja helyett a határnap az 1941. évi április hó 30. napja. 3. §. A rendelet hatálya alá tartozó munkavállalóknak az 1941. évinovember hó 30. napja után teljesített munkájáért a munkaadó külön bérpótlékot is köteles fizetni. A bérpótlék a bérelszámolási időszakban elért munkabér 30 (harminc) százaléka. E rendelkezés alkalmazásában munkabér az összkereset, ideértve a túlóradíjat és az eladott áruk meghatározott darabszáma vagy más mennyisége után előre meghatározott öszszegben megállapított jutalékból származó keresetet is, de nem számítva ide az üzleti forgalom — az eladott áruk árának stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó keresetet, vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóságot, valamint a jelen rendelet alapján járó bérpótlékot sem. Az üzleti forgalom — az eladott áruk árának, stb. — meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó kereset vagy más elnevezéssel adott hasonló -----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------3