Az Épitési Ipar, 1878 (2. évfolyam, 1/53-52/104. szám)
1878-06-30 / 26. (78.) szám
Előfizetési ár: Egész évre . . 8 frt. [ A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak Félévre .... 4 frt. | Egész évre . . 6 frt Negyedévre. . 2 frt. | Félévre .... 3 frt. 26—78. szám. Vasárnap, június 30. Szerkesztőség: Budapest, IV. kerület, Zöldfa-utca, 13. szám. Kiadóhivatal : IV. k. Borz-utca. 9. sz. Reclamátiók a kiadóhivatalhoz intézendők. Tartalom: Előfizetési felhivás. — Az újpesti kikötő. — A főv. közmunkák tanácsáról. (III.) — Műiparunkról. — Vegyesek. — Magy. mérnök- és építész-egylet. — Fővárosi ügyek. — Hirdetmények. — Ajánlati árlejtések. — Pályázat. — Időjárási adatok. — Hirdetések. Előfizetési felhivás „AZ ÉPÍTÉSI IPAR" III. évnegyedi folyamára. Tisztelettel felkérjük évnegyedes előfizetőinket, hogy miután lapunk II-dik évfolyamának II-ik évnegyede a jelen számmal lejárt, szíveskedjenek további megrendeléseiket mielőbb megtenni, nehogy a lap szétküldésénél késedelem és zavar támadjon. Egyszersmind felkérjük lapunk minden barátját, hogy új előfizetőket gyűjteni, s ez által bennünket lapunk céljául kitűzött törekvéseinkben elősegíteni szíveskedjenek. Pártos Gyula s. k., Ney Béla s. k., a kiadótulajdonosok képviselője, szerkesztő. Az újpesti kikötő. Az újpesti kikötő haszonvehető állapotba való helyezése és a kikötő ellen egészségi szempontból felhozott hátrányok sikeres orvoslása tárgyában, a belügy-, pénzügy- és közlekedésügyi ministérium egyetemesen egy nagy bizottságot küldött ki, gróf Szapáry István főispán úr elnöklete alatt, hogy e tekintetben tüzetes javaslatot adjon. A nagy bizottság e tárgyat beható tanulmányozás és javaslattétel végett egy szőkébb műszaki egyénekből álló albizottságnak adta ki, melynek tagjai voltak: Haynald István, Incze György, Egert József, Medgyaszay István, Depiny Ferencz, Fegyveres Ádám, Hilbert Leo, Schamorzil János és Zsák Hugo. Az albizottmány több napig tartó tanácskozás és tanulmányozás után, javaslatát egy jegyzőkönyvbe foglalva a nagy bizottságnak április 24-én terjesztette elő. Ezen javaslat a nagy bizottság által egész terjedelmében helyesnek találtatott és elfogadtatott s a ministériumokhoz való felterjesztése elhatároztatott. Miután az újpesti kikötő jó állapotba való helyezése, különösen egészségügyi szempontból véve igen fontos, közérdekű tárgy, a szerkesztőség azon meggyőződésben van, hogy az ügynek legjobb szolgálatot tesz akkor, ha az albizottság jegyzőkönyvét egész terjedelmében közli. Haynald István orsz. épít. felügyelő, mint az albizottság elnöke a tanácskozás tárgyát mindenekelőtt ez ügy műszaki részére vonatkozólag a következő két kérdésben foglalja össze: 1. Mily intézkedések szükségesek arra nézve, hogy az újpesti kikötőben főkép az utolsó időben mutatkozott nagymérvű eliszapolásnak eleje vétessék és az évenként felmerülni szokott kotrási munkálatok a legkisebb mértékre szállíttassanak le? 2. Mit kellene tenni, hogy az újpesti kikötő vizét a betorkolló csatornák által bevezetett folyadék meg ne fertőztesse, s az egészségre nézve veszélyessé ne tegye? Az első kérdésre nézve felvettetett a következő eszme. A kikötő felső végén lévő töltés távolíttassék el egészen ; a palotai sziget látassék el egy, a Dunával párhuzamos irányban vonuló magas védtöltéssel, mely az újpesti sziget felé annyira hosszabbítassék meg, hogy a két sziget között csak mintegy harminc ölnyi nyílás maradjon ; a palotai sziget és a Duna balpartja között jégtörők állíttassanak fel; végre a kikötő jelenlegi bejárata kibővítendő lenne, oly módon, hogy a töltés azon része, hol most az őrház áll, nagyrészben elhordatnék. Ez által a kikötőbe két bejárás létesíttetnék és a fris víznek folytonos átfolyása biztosíttatnék. Ezen eszme fölött nagyobb vita keletkezett, melyben a bizottság minden egyes tagja részt vett. Az ellene felhozott ellenvetéseket röviden összefoglalva a következőkben adjuk : 1. Ezen terv szerint a kikötő nagyobbíttatnék, mire nemcsak hogy szükség nincs, mivel az ez idő szerint is elegendő nagy területű, hanem ezáltal az évenkénti fentartásra és kezelésre fordított összeg is jóval nagyobbodnék. 2. igaz, hogy a kikötő vize folytonosan fris víz által tápláltatnék, de ez oly változást idézhetne elő a folyam természetében, melynek eredménye a partok megtámadása lenne, s ez esetben nem az eliszapolás, hanem a partmosás ellen kellene küzdeni, ami a kotrásnál még talán nagyobb költségeket igényelne. 3. A kikötőknél első feltétel az, hogy a hajóknak csendes és biztos menhelyet nyújtsanak ; ez pedig a jelen javaslatnál, a hajózást képviselő szakférfiak nyilatkozata szerint, csak oly módon lenne elérhető, ha a jég betódulása ellen a kikötő felső végén sűrű és erős jégtörők építtetnének, miután a víz sodra a jégtörőkkel nem párhuzamosan vonatol, hanem azokra merőlegesen hatol be a kikötőbe.