Az Épitési Ipar, 1881 (5. évfolyam, 1/209-52/260. szám)

1881-10-09 / 41. (249.) szám

V­ik­­ti VtiOL­YAM 1881. BUDAPEST. Egész évre . . 8 frt. A m. mérn. és ép. egyl. tagjainak 41 -6417. SZáiHL. Félévre .... 4 frt.­­ Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. XT . . . _ Negyedévre. . 2 frt. Egyes szám­ára 25 kr. \ (1S81 tUlj), Om­­OOIF MÜSZAKI HETILAP.h­­u Szerkesztő- és kiadó-iroda: VII. ker. Kerepesi­ út 24. sz. III. e. 4. ajtó. M­i­n­d­e­n a lapot illető küldemény ide intézendő. Kiadják : Amon József, Benkó gátolj, Szecska Adolf, Bukovics­­­yula, Bitzer Lipót, ganda József, geszti Adolf, ganz és Tilsa, gauszmann glajos, gieronymi gátolj, gofhauser Lajos, gallina Mór, gauser János, gélét gapóleon, gund gndre, Langenfeld gu­gyes, Lechner Lajos, gukse­­ gibty Béla, gtechwart gndris, geuschloss (Emil, geuschloss J. fiai, gey Béla, gr. giitos Béla, girtos gyula, gucher József, Schlick Béla, glare k féince, gteindl gare, golnay Lajos, ffieber Antal, Ybl .Igiklós, ,Za lay glajos, gell étin jgityis. pártos (Gyula,a kiadótulajdonosok képviselője. Felelős szerkesztő: Rey Béla. Tartalom : Meghívó. A Deák-szobor-minta — A Deák szobor. — Vegyesek. Míaszraelléklet: a kassai dóm hátsó homlokzata.) — M. Mérn.- és Építész-Egylet.­­ Fővárosi ügyek. — Vidéki munka és anyag-egységárak. — Pályázatok. — Ajánlati árlejtések. — Hir­detések. M­e g­h i­v­ó. A Magy. Mérnök- és Épí­tész- Egy­­­e­t mi­­és középítészeti szakosztályai jövő hétfőn­­ folyó évi október hó 10-én esti 6­­2 órakor az egyesület Csillag­­utcai házában szakülést tartanak, melynek tárgyai: 1. A Székesfehérváron építendő katonai laktanya ter­veinek megbírálása ügyében kiküldendő bizottság tagjai­nak megválasztása. 2. A szabályok értelmében az 1882. évi működési bi­zottság tagjainak megválasztása. 3. Folyó ügyek és indítványok: Czigler Győző s. k., Ybl Miklós s. k., szakoszt. jegyző,­­ szakoszt. elnök A Deák-szobor-minta Különös sajátsága a magyar műszaki publicistikának az, hogy inkább szeret bevégzett és megmásíthatatlan dol­gok felől igazságosság után törekvő ítélettel nyilatkozni, mintsem hogy akkor ejtené számbavehető szavát, a­midőn a még csak tervben élő gondolat kivitelét befolyásolhatná, így volt ez a­­Deák-szobor alternatíváinak kérdésénél is. A­z ülő Deák-szobor valódi nagyságú ideiglenes mintája fel­állíttatott, kivitele fölött a kiküldött bizottság majdnem egyhangúlag már véglegesen határozott is, a nélkül, hogy a napi sajtóban — amint ezt remélni lehetett — köze­lebbi megítélés tárgyát képezte volna. Pedig műkritikai irodalmunk e tekintetben még vajmi szegény s így a fő­város növekvő szépülése iránt élénk érdeklődéssel viseltető nagy­közönség, a művészek és szakemberek csak örömmel fogadják vala, ha nemzeti képzőművészetünk fejlődésének ily nevezetes mozzanatában azon százféle aest­heti­kai indokok, a­melyek a teremtő művészt művének ilyetén való alkotásában vezérelték, éppen úgy, mint azon sok­szerű benyomások, melyekkel művének Varázsereje a szemlélőkre hat, eszmecserék útján műszaki irodalmunknak s így a nemzetnek kulturális közvagyonává válnak . E szerény soroknak nem lehet sem célja, sem hiva­tása e mulasztást pótolni s azért csak reflektálni kívánunk röviden azon általános aesthetikai elvekre, a­melyek ily művek alkotásánál figyelmen kívül nem hagyhatók. Lényegileg véve: az ülő helyzet egy, működésével történelmi időkre kiható államférfiú szobrának, sokfélekép igazolt, igazolja azt a műtörténet számos példája is. Megjelenését tekintve azonban az ülő szobornak egyik elvitázhatatlan aesthetikai kelléke az, hogy lehetőleg közvetetlen háttérrel bírjon; a benyomás így minden meg­közelíthető álláspontból csak előnyös leend­; akár az arcél irányában, akár szemközt, vagy az úgynevezett egyne­gyed — a másik oldalra azonosan háromnegyed — pro­­álban szemléljük kellő távolságból az ülő alakot: az, hely­zeténél fogva, visszatetsző hatást szülni nem fog. Állításunk igazolására engedtessék meg példákat fölemlíteni, pl. Ci­cero, Mózes . . . stb. ülő-szobrai. Nem alkotott még művész szebb ülő-szobrot, mint Michel Angelo titáni ereje a Mózes­­szoborban ... s ez is közvetetlen háttérrel bir a római Szt. Péter-templomban, de újabb időbeli ülő - szobrok, mint Cavour, vagy Schubert szobra Dresdában szintén csak 3 oldalról tekinthetők. Második kelléke egy ülő­szobornak az, hogy magas helyzettel ne bírjon, mert már kissé emeltebb niveam­ ülő alaknak is felső lábszárait a rendes ülésmódtól eltérőleg a medence felé emelkedő helyzetben kell tartani, hogy szemközt tekintve látszatra legalább is vízszintes helyzetet mutassanak. Mihelyt az alak magasban ül, akkor a felső lábszáraknak ezen lejtősségét túlozni kell, ami ismét a profilnak van hátrányára. Ennyiben gyakorol kellemes be­nyomást úgy a felhozott Mézes-szobor, valamint a kis mér­tékben mintázott Bethoven-szobor Bécsben a gymnasium előtt. A Deák-szobor ideiglenes mintája a Ferenc­ József­­téren e felhozott kellékeket nem bírja teljes mértékben; háttere nincs s igy el nem kerülhető a hátul nyert kel­lemetlen benyomás, amint egy erőteljes fej és még erősebb vállak széklábakban nyernek bevégzést! Helyzetére nézve pedig fölötte magasan van, úgy hogy szemközt tekintve a korrekt perspectivikus álláspontból, az­az oly távolságból.

Next