Épitő Ipar, 1887 (11. évfolyam, 1/522-52/573. szám)
1887-09-11 / 37. (558.) szám
II ! 1887. BUDAPEST. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 8 frt Félévre.............4 frt | Negyedévre ... 2 frt | Egy szám ára 25 kr. 37.—558. sz. — Vasárnap, szeptember 11-én. liiiiiiimmu'iiiiiiiimiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiimiiiiiiiiimii.-jimimiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiii immimíiimiimHiiii!Himmiiiiiiiiiiinmuiiiiimmimniniiiiimiiiimmi!iiiiiiiimiiiiiiiiiuiiiiiiiiiimuimnitiimiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiii!i ÉPÍTŐ ipar MŰSZAKI HETILAP. XI. ÉVFOLYAM. iHiiiiiiiiiiiiiinniuiiiiiiiliiiítiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiliiiiíiiiiiuiiiiiiiiiiiiii Szerkesztő- és kiadó iroda: VII. kerület, Kerepesi út 24. szám, III. em., 4. ajtó. Minden a lapot illető kül-,demény ide intézendő. AZ építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, valamint a budapesti építőmesterek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETÉNEK HIVATALOS LAPJA. Kiadják: Ámori József, Sinkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Deveois Delvecchio Ferenc, Dötzer Lipót, Fanda József, Feszti Adolf, Ganz ér Társa, Hauszmann Alajos, Hieronymi Károly, Hofhauser Lajos, Kallina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon, Krajcsovits Lajos, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lukse-Fábry Béla, Mechwart András, Neuschloss Emil, Neuschlosz Ödön és Marcell, Ney Béla, Pártos Gyula, Pucher József, Schlick Béla, Steindl Imre, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla.—A kiadótulajdonosok képviselője: Pártos Gyula, .............nini..Iliim.......................... iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim››iii›iiiiiiiiiiiiiimiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimB Mihályfi József, főmunkatárs. Felelős szerkesztő: Ney Béla. Tartalom. Vasúti iparcikk-kiállítás. — A víz lehűtése csővezetékben. — A vasúti tisztképző tanfolyam. — Vegyesek. — Fővárosi ügyek. — Ajánlati árlejtések. — Hirdetések. ll!lllll[llllllllllll!llllllll!l!illllllllllllllllllll!1ll!Hfllllllllllllllllllllllll[lll!IIIIIIIIIIIIIIIIIHII!lllllllllltlll!lllllllllllll!l!llllllllllllllllllllllllllllllll!llll!llllllllllllllllllllll!IINIIIIIIHIIIIIIIlllll!lllillllllll!llllli[l Vasúti iparcikk-kiállítás. in. A vasutaknál használt cikkek és anyagok közül eddig úgyszólván a pályának és tartozékainak elkészítéséhez és fenntartásához szükséges tárgyakról emlékeztünk meg; szólanunk kell tehát még azokról a szükségleti cikkekről, amelyek a vasútüzem folytatásához, illetőleg gyakorolhatásához kívántatnak meg. Ezek rendszeres tárgyalása egyértelmű lenne egy teljes vasúti technológia összeállításával; a kiállításnak ezen szempontból való ismertetése tehát szintén csak vázlatos lehet, s meg kell elégednünk azzal, hogy a főbb csoportok megnevezése közben egy két észrevételt tegyünk. A kőnemek és agyagáruk csoportjáról már második közleményünkben volt szó; ezek után vannak bemutatva a használt különféle szenek, úgy a kőszén-, mint a faszénszükségletet a hazai bányák és erdők fedezik; a koksz külföldi szállítmány, bár hazánkban is van kokszolható kőszén, s így a kellő akarattal lehetne a szükséglet fedezhetéséről másként is gondoskodni. Az üvegneműek leginkább hazai készítmények, s ez mondható a bőrnemű gyártmányokról is; a szövött és fonott áruk már csak részben hazaiak, a nagyobb mennyiségben fogyasztott és drágább cikkek úgyszólván mind külföldiek. A vasúti kocsikban használt különböző kelmék, függönyök, kárpitok, szőnyegek, paszománycikkek igen szép összeget képviselnek évenként, s ezen anyagoknak belföldön való biztosításával a vasutak hatalmas lendületet adhatnának szövetiparunknak. Tagadhatatlan, hogy ezen anyagoknak a gyártásával jelenleg a hazai gyáraink részben nem foglalkoznak, részben nem készítik azokat a kellő minőségben és mennyiségben. Azonban éppen az ilyen esetben van helyén az illető iparág segítése, mert hiszen egy versenyképessé vált gyár már a maga erejéből is megküzd a külföld behozatalával. És a jelen esetben a dolog meg volna könynyítve azáltal, hogy a vasutak szükséglete bizonyos szabályos mértéket öltött már eddig is, és ezután még inkább szabványosnak lesz nevezhető. E mellett nincs szükség reá, sőt nem is lenne célszerű, de maguk a vaspályák sem teszik azt, hogy az elfogadott kelméket időnként más szinűekkel és más minőségűekkel cseréljék fel. Ekként egy biztos mennyiségű és minőségű szükségleti csoport fedezéséről van szó, amelyre bátran berendezhetné magát az illető gyár, mihelyt az egyes vasutak jóakaratú támogatásáról biztosítva volna. A hazai gyártmányok csoportjaiból csak futólag emlékszünk meg a különféle cégektől beszerzett s különböző célú vaskályhákról és egyéb tűzhelyekről; a különféle bádogos munkákról és világítási eszközökről, mely utóbbiakból Krolupper, a »magyar lámpásárugyár« és Knuth Károly szállítják leginkább a változatos alakú és rendeletezésű cikkeket. Belföldi ipar szolgáltatja a legtöbb olyan berendezési tárgyat, amely az egyes szolgálatágak különféle helyiségeinek felszerelésére, vagy a személyzet működéséhez segédeszközül szükségeltetik ; Így p. o. a papiros neműek, általában az irodai anyagok, bútorzat, szolgálati ruházat, stb. mind hazai készítmények. Változik a viszony már az olyan iparcikkeknél, amelyek nem oly tömeges fogyasztásnak örvendenek vagy amelyek fejlettebb gyáripart feltételeznek, hogy jutányosan legyenek a kereskedelembe bocsáthatók, így p. o. már az olajok és festékek csoportjában akadunk több külföldi cikkre, még többre aztán a vegyszerek közt, és teljesen külföldről szereztetnek be a gummiből és kaucsukból való különféle készítmények. Ez utóbbiakra, mint egyidőben hallottuk, akart már magyar céggyárat berendeztetni, de feltételül tűzte ki, hogy néhány vasút cikkeit több éven át biztosan nála rendelje meg. Az ily feltétlen biztosítás nagyon kétélű fegyver, mert ha esetleg a vállalat vagy nem akar, vagy nem képes jó minőségű gyártmányokat szolgáltatni, akkor a vaspálya tetemes veszteséget szenved buzgó hazafiságáért. A pályák érdeke minden esetben megkíván tehát bizonyos fokú előleges biztosítást, ami a legtermészetszerűbben abban áll, hogyha a vállalat előre megmutatja, hogy a kellő minőségben képes a cikkeket gyártani. A tömeges megrendelés aztán biztosíthatja a vállalat lételét. Még két főbb csoport van a vasúti szükségletek kiállításában, amelyekben a vasúti gépészet, illetőleg a vasutak járóműveit és egyéb felszereléseit jó karban tartó, s részben újonnan készítő műhelyi szolgálat használati cikkei vannak egybefoglalva, s ezek a szerszámok és különféle készülékek, továbbá a mozdonyok, szerkocsik és kocsik alkotórészeinek a csoportjai. Mind a két csoport tárgyai, valamint már az azokhoz való nyersanyagok is részben belföldiek, részben még külföldiek. A szerszámok és készülékek közül az asztalos és bognár mesterséghez valókat az utóbbi években nagyon jól készíti és szállítja a Horváth M. J. erdélyi cég; a géplakatosok szerszámait pedig szintén kifogástalan minőségben szolgáltatja Neuhold János budapesti gyára; valamint többféle olyan szerszám is van bemutatva, a