Épitő Ipar - Építő Művészet, 1920 (44. évfolyam, 1/2301-24/2324. szám)

1920-12-01 / 23. (2323.) szám

Negyvennegyedik.évfolyam. 23—2323. szám. Szerda, 1920. december 1. az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság, a magyar építőmesterek egyesülete, a budapesti építőmes­terek, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE, A VÁROSI MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA EGY ÉVRE 60 KOR. :: Felelős szerkesztő: MIHÁLYFI JÓZSEF :: A kiadótulajdonosok képviselője: GERSTER KÁLMÁN :: EGY SZÁM 3 KOR. ALAPÍTÓK ÉS KIADÓTULAJDONOSOK: Aigner Sándor, Alpár Ignác, Ámon József, Bayer Béla, Benkó Károly, Bukovics Gyula, Czigler Győző, Devecis Delvecchio Ferenc, Feszti Adolf, Ganz és Tsa, Gerster Kálmán, Hauszmann Alajos, Hauszuiann Sándor, Heidrich László, Hieronymi Károly,„ Hofhauser Lajos, Hofhauser Elek, Horváth József, Jungfer Gyula, Kalina Mór, Kauser János, Kéler Napoleon­, Kund Endre, Langenfeld Frigyes, Lechner Lajos, Lechner Ödön, Lukse Fábry Béla, Mechwart András, Michl Alajos, Neuschlosz Emil, Neusch­losz Marcel, Neuschlosz Ödön, Ney Béla, Pártos Gyula, Pecz Samu, Pucher József, Pucher István, Quittner Zsigmond, Róth Miksa, Schlick Béla, Slavek Vince, Steindl Imre, Steinhausz László, Szepessy Sándor, Tandor Ottó, Tolnay Lajos, Weber Antal, Ybl Miklós, Zellerin Mátyás, Zsigmondy Béla. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VIII. BAROSS­ U. 88. HIRDETÉSEKET fölvesz a kiadóhivatal és a Pátria-nyomda (IX. Üllői­ út 25. TARTALOM: A budapesti kereskedelmi kikötő építése (6 ábra). — Építőipari kiállítás. — Vegyesek. — Magyar Mérnök- és Építész-Egylet. — Magyar Építőmesterek Egyesülete. — Az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság. — A budapesti építőmesterek, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestülete. — Városi mérnökök országos szövetsége. — Építőiparosok Szövetsége. — Versenytárgyalási Naptár. — Hirdetések. A budapesti kereskedelmi kikötő építése. A kereskedelmi és ipari kikötő létesítése rég vajúdó kérdése Budapestnek és az államnak egyaránt, mert hiszen modernül fölszerelt, vasúttal, közúttal jól hozzáférhető, árvizek ellen védett kikötője ma Budapestnek nincs. Tud­juk, hogy egy, a messze jövőt és annak minden lehető­ségeit szolgáló kikötő oly nagy arányú, hogy­ azt egy­szerre megépíteni nem lehet, de nem is szükséges. A kereskedelmi és ipari nagy kikötő a Csepel-sziget északi csúcsán körülbelül ezer katasztrális hold területen fog létesülni. Szerves része ennek a Dunaág balpartján épülő fővárosi helyi kikötő, mely az összekötő vasúti híd és gubacsi híd közé eső közel száz katasztrális hold terüle­ten foglal helyet. E helyi kikötő sürgős megépítésével időt nyerhetni az országos kikötő hosszabb időt igénylő létesítéséhez. Az országos kikötő ügye ma még csak a tervezés stádiumában van, a helyi kikötő ügye azonban már a megvalósulás útján halad. Az állam jelenleg a helyi kikötő föld­munkáit és medencéinek kotró munkáit hajtja végre, a főváros pedig az alább következő ismertetés tárgyát képező kőpartot építi. A főváros épülőben lévő partfala a kamara­zsiliptől 450 méterre kezdődik és 700 méter hosszúságban folytatódik. A következőkben a partfal konstrukcióját és építését ismertet­jük. Az épülő partfal-szakasz típusának meg­választásakor tekintetbe kellett venni a dunaág vízszínének szabályozható voltából származó előnyöket. Az altalaj az építő helyén kavics, de a hétszáz folyóméter parthossz egy részén a kavicsréteg alatt mészkőréteg vonul végig, mely réteget a dunaág feneke fölött robban­tással kellett eltávolítani; ebbe a rétegbe szádfalat és cölöpöket verni nem lehet. Töre­kedni kellett arra, hogy az építő­anyagokat lehetőleg kevesebbre csökkentsük, tekintettel arra, hogy a munka megkezdése idején már lényeges volt az anyagárak növekedése, ami azóta szertelenséggé fajult. Az épülő partfal vízszín alatti része üreges vasbeton­szekrényekből áll, melyek szárazföldön külön munkahelyen készülnek és megszilárdulás után vízen úsztatják helyükre, ahol az alapozás helyére sülyesztik. A fal vízszín fölötti része a már elhelyezett szekrényekre épített bordás vas­betonfal lesz. Az építés következően folyik: A dunaágban a 0 pont alatti 2*50 fenékmélység alatt a partfal építés helye mentén körülbelül 5—6 méter szélességben 35—40 cm többlet­kotrással künettet állítanak elő, melybe vékony friss kavics­réteget töltenek és a friss kavicsréteget vízszintes alapsíkká egyengetik (20 ső mélységben). Az egyengetést a friss kavics­­feltöltésen könnyen végre lehet hajtani oly szerkezettel, mely az előállítandó vízszintes alapterületnek megfelelően vízszintes hosszaszaton mozog és ezáltal alzatával párhuza­mos vízszintes síkot készít. E mozgó egyengető szerkezet Kérjük­­. Olvasóinkat, legyenek szívesek ez előfizetést (egész évre 60 K.) az 1. számban szétküldött postautalványnyal minél előbb megújítani.

Next